Párhuzamos „big tech-birodalmak” a hatalom szolgálatában

A Szilícium-völgy két legnagyobb techvállalata, a Facebook és a Google szinte már az egész bolygóra kiterjesztette egyeduralmát: fejlett és fejlődő országokban egyaránt a legnépszerűbbnek számítanak a maguk területén. Van azonban két nagy folt a térképen, ahol eddig nem tudtak terjeszkedni, és a közeljövőben sem fognak tudni: Kínában és Oroszországban egyaránt a helyi közösségi médiafelületek uralják a piacot.

A világ legértékesebb vállalatairól keveseknek juthat eszébe a Tencent, pedig Kínában mindenki ismeri ezt a céget: ők fejlesztették ki tíz évvel ezelőtt a WeChat nevű alkalmazást. Az appot 2018 elejére már egymilliárdan használták, mostanra pedig több mint 1,2 milliárdos felhasználói bázisával a világ legnépszerűbb egyedülálló mobilalkalmazásává nőtte ki magát. Akár a kínai Facebooknak is nevezhetnénk, azonban a WeChat sokkal mélyebben ágyazódott be a kínai emberek hétköznapjaiba, mint a Facebook a nyugati világ lakóinak életébe.

Nyomkövető a zsebben

A WeChaten is van hírfolyam, ami „Pillanatok” néven fut, és a Facebookhoz hasonlóan itt is lehet kedvelni, hozzászólni. Ez azonban ne tévesszen meg bennünket, hiszen a WeChat nem csak egy közösségi oldal: a bankszámlaadatok megadásával a számlákat is be lehet fizetni az alkalmazáson keresztül, sőt, internetes rendelésnél és akár boltban is fizethetünk vele. Ez egy nagy különbség, hiszen a Facebook Pay egyelőre gyerekcipőben jár, a WeChat fejlesztőinek azonban nem is ők számítanak riválisnak: az Alibaba által fejlesztett, piacvezető Alipay kihívói szeretnének lenni. A telefonos fizetés már a kínaiak hétköznapjainak része, százmilliók fizetnek nap mint nap a WeChaten, vagy az Alipayen keresztül.

A többi közösségi médiaplatformhoz képest lényeges különbség, hogy a WeChatet mindenképpen egy – Androidot, vagy iOS-t futtató – okostelefonra kell telepítenünk, hogy számítógépen tudjuk használni. Böngészőből történő belépés esetén csak az üzenetküldés és a fájlcsere működik, a többi funkcióhoz az alkalmazást kell használni. Számítógépen még akkor sem elérhető minden funkció, ha a telefonon már letöltöttük az alkalmazást.

Az okostelefonos használat nagyban megkönnyíti a kínai hatóságok dolgát, akik követik és elemzik a felhasználók tevékenységét, köztük a helyadatokat is. Az alkalmazás szigorú cenzúra szerint működik, nem lehet politikailag érzékeny tartalmakról beszélgetni, a fejlesztők pedig hozzáférnek a felhasználók üzeneteihez, kapcsolataihoz, és visszakereshetik a korábbi helyadatokat is. Tajvan, Ausztrália és az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy az üzenetekhez való hozzáférés akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, és a kulcsszavak alapján a valós idejű, kézivezérelt cenzúrára is van lehetőség. Ez először élesben a Hong Kong-i helyhatósági választások után kirobbant tüntetéshullám idején működött, a felhasználók ugyanis nem tudták megosztani a demokráciapárti indulók győzelméről szóló híreket. 2020 elején aztán ugyanezt a gyakorlatot követve szorították vissza a koronavírus-járványról szóló híreket, ez pedig nagyban nehezítette a kínaiak tájékozódását arról, mi történik Hupejben és a többi gócpontban.

A WeChat fejlesztői először Hong Kongra, később pedig 25 másik országra, köztük Olaszországra és az Egyesült Királyságra is kiterjesztették a szolgáltatást, igaz, csak azok számára, akiknek vannak kínai okmányaik. Terveik szerint a Franciaországban és Németországban élő kínaiak is használhatják az alkalmazást a közeljövőben. A Tencent ezzel valóban vezető szerepre törhet: korlátozott elérésével is egyike a világ tíz legértékesebb vállalatának. A céghez a legtöbb bevétel a hirdetéseken keresztül folyik be. Andrea Ghizzoni, a vállalat európai igazgatója szerint a világ luxusmárkáinak 95 százaléka hirdet a WeChaten.

A WeChat térnyerése háttérbe szorította a Tencent többi üzenetküldő szolgáltatását, a QQ-t, és a Qzone-t, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kínai hatóságok kevésbé cenzúráznák ezeket a felületeket.

Tweetek helyett házmesterek

A Sina Weibo 11 éve tölti be a Twitter szerepét Kínában, 523 millió aktív felhasználójával pedig az egyik legnépszerűbb alkalmazás a világon.

A Weibo ötlete akkor vetődött fel, amikor a 2009-es hszincsiangi zavargások után a kínai kormány az összes belföldi mikroblog-szolgáltatást leállíttatta. Ez egybeesett a Facebookhoz és a Google-szolgáltatásokhoz való hozzáférés tiltásával is, mint ahogy a Twitter is ekkor vált elérhetetlenné. Charles Chao, a Sina vezérigazgatója ekkor figyelt fel arra, hogy a mikroblogolásra való igényre nem maradt felület, ezért 2009 augusztusában elindította a Sina Weibot. A szolgáltatás hamar felfutott, másfél éven belül már 100 millióan regisztráltak. Később az alkalmazás sikerét látva Alibaba is részesedést szerzett a Weiboban.

A Weibón korábban a Twitterhez hasonlóan 140 karakter volt a bejegyzések felső határa, aztán 2016-ban ezt 2000-re növelték. A WeChathez hasonlóan ezt a felületet is cenzúrázza a kormány, tehát nem a felhasználóknaqk érdemes kerülniük néhány tiltott szót. A retorzió a Weibón különösen gyors, a problémás posztok 90 százalékát már az első nap törlik, jelentős részüket pedig már 5-30 perccel a posztolás után. 2017-ben már többen használták az alkalmazást, mint a Twittert, ezzel pedig a világ vezető mikroblog-felülete lett. Ugyanebben az évben ezer „felügyelőt” neveztek ki a Weibóra, akiknek havonta legalább 200 problémás posztot kellett jelenteniük a kínai hatóságoknak. A legtöbb posztot jelentő felügyelőket iPhone-okkal, és laptopokkal jutalmazták. A felügyelőknek különösen sok dolga akadt 2019-ben, amikor a Tienanmen téri vérengzés 30. évfordulóján burkolt utalásokkal, képekkel, mémekkel árasztották el a Weibót, ez azonban politikailag érzékeny témának számít a kínai kormány számára, ezért minden ezzel kapcsolatos posztot töröltek.

Szólásszabadságra készen

Éppen a Weibón kezdett el terjedni a hír Kínában, hogy van egy alkalmazás, ami sokáig elkerülte a hatóságok figyelmét. Az amerikai fejlesztésű Clubhouse az egyik legnépszerűbb alkalmazássá vált Kínában február elején, hiszen ezen keresztül olyan politikai és emberi jogi kérdésekről beszélgethetnek és hallgathatnak beszélgetéseket, mint Tajvan, vagy Hong Kong hovatartozása, vagy az ujgurok üldözése. A meghívásos alapon működő alkalmazás egyelőre csak iPhone-ra elérhető, a felhasználók pedig konferenciahívás-szerű beszélgetésekhez csatlakozhatnak. A The Guardian arról számolt be, hogy a kínaiak akár 70 dollárt is kifizetnek a meghívóért, a belépő újságírók szerint pedig „fantasztikusan nyílt” párbeszéd zajlik az ujgurok koncentrációs táborokba zárásáról, vagy a demokráciáról. A képet kissé árnyalja, hogy a kínai nyelvű csatornák nagy részét nem Kínában élők alapították, hanem disszidensek.

A kínai hatóságok már tudnak a Clubhouse nyújtotta egyedülálló lehetőségről, tehát idő kérdése, mikor csap le rá a cenzúra. A kínai kormányközeli magazin, a Global Times hétfői száma is írt a Clubhouse-ról, „unalmasnak, egyoldalúnak” beállítva az ott zajló beszélgetéseket, a hszincsiangi koncentrációs táborokról szóló beszélgetésekről pedig alaptalan pletykaként számolt be. A Clubhouse hirtelen jött népszerűsége azt jelzi: Kínában is bőven lenne igény a szólásszabadságra.

Az áprilisi tréfa, amin csak Putyin nevetett

A Vkontaktye a legnépszerűbb orosz nyelvű közösségimédia-platform, és egyben Oroszország leglátogatottabb internetes felülete. Már a 2000-es évek végén nagy népszerűségnek örvendett, az orosz Facebooknak is nevezik, de a környező országokban, például Belaruszban is népszerű. Ugyan Ukrajnában Petro Porosenko betiltotta a használatát, és a Vkontaktye kijevi irodája is bezárt, ennek ellenére továbbra is a legnépszerűbb oldalak között tartják számon.

A Pavel Durov által alapított közösségi oldal eleinte szabadon működött, azonban 2014 óta már a Kreml kézivezérelt cenzúrája korlátozza a posztolást. Például az idei, január 23-ai ellenzéki tüntéshullámhoz kapcsolódó eseményeket is mind törölték. 2014. április 1-jén jelentette be Durov, hogy lemond ügyvezetői igazgatói posztjáról, néhány nappal később azonban azt mondta, ez csak áprilisi tréfa volt. A Vlagyimir Putyin köreihez tartozó mail.ru, amely már korábban tulajdonrészt szerzett a Vkontaktyében, április végén önkényesen átvette az oldal irányítását, mondván, Durov nem vonta vissza lemondását, egy hónap után pedig automatikusan elveszíti a pozíciót. Durov elmondta: eltávolításában nagy szerepe volt annak, hogy a Vkontaktyén szerveződött ukrajnai forradalmi csoportok adatait nem adta át a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB), és az Alekszej Navalnij köré szerveződött csoportokat sem törölte. Durov később elköltözött Oroszországból, mert úgy látta, az országban körülményei alkalmatlanok az internetes vállalkozásra.

Durov újabb találmánya, a Telegram ugyan csak hét éve elérhető, már most sikeresebbnek tűnik világszerte az orosz közösségi oldalnál. A Telegramnak 2021 januárjában már 500 millió aktív felhasználója volt, és Elon Musk is javasolja használatát a követőinek. Musk azért kardoskodik a Telegram mellett, mert az alkalmazás titkosított üzenetküldést, hanghívást és videobeszélgetést tesz lehetővé, a fejlesztők tehát nem férnek hozzá az üzenetek tartalmaihoz.

Ezzel könnyen vissza lehet élni, és ahogy arra számítani lehetett, az alkalmazás a szélsőségesek körében is népszerűvé vált. A szervezet fénykorában az Iszlám Állam katonái és hívei is a Telegramon keresztül kommunikáltak. Durov 2015-ben azt mondta: az adatvédelem, és az adatvédelemhez való jogunk fontosabb, mint, hogy olyan dolgoktól félünk, mint a terrorizmus, és amikor erről kérdezték, gúnyosan azt javasolta, tiltsanak be szavakat azért, mert a terroristák is használják azokat. A Telegramot a szélsőjobboldal is előszeretettel használja: neonácik, fasziszták, fehér felsőbbrendűséget hirdetők is működtetnek csatornákat. A Capitolium ostroma után azonban több száz, hozzájuk köthető csatornát töröltek.

Míg a 2011–12-es oroszországi tüntetések idején még a Vkontaktye volt a fő szervezési felület, az utóbbi években már a Telegram tölti be ezt a szerepet. A fehéroroszországi tüntetések szervezésében kulcsfontosságú szerepet játszott a Telegram, hiszen az alkalmazás még akkor is működött, amikor az internetes oldalak nagy részét elérhetetlenné tették az országban. A már említett Hong Kong-i tüntetéseket is a Telegramon szervezték, és 2020-ban a thaiföldi tüntetések szervezésében is nagy szerepe volt az alkalmazásnak, ami végül ahhoz vezetett, hogy a kormány elrendelte a Telegram tiltását. Az alkalmazást azonban nem könnyű betiltani: Iránban annak ellenére számít a legnépszerűbb appnak, hogy a kormány megtiltotta a használatát.

A 168 Óra hetilap legfrissebb számának címlapsztorija a techcégek jövőjét és a hatalomhoz fűződő viszonyukat járja körbe. Mától az újságárusoknál!