Öt újabb vagyonkezelő alapítványt hoz létre a kormány

Az utóbbi időben a kormány sorban hozta létre a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, ilyen többek között a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amelyet sokan ellen-CEU-ként szoktak azonosítani, de ilyen alapítványokba szervezik ki az egyetemek működtetését is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki közleményéből kiderül, hogy hamarosan további öt új ilyen alapítvány létrehozása várható.

Az ilyen alapítványok jelentős állami vagyon kapnak, és kuratóriumaik vezetésével pedig az eddigi tapasztalatok szerint a kormányhoz lojális szereplőket bíznak meg. Mivel a kuratóriumok lényegében kikerülnek az állami befolyása alól, ellenzéki szereplők a menővert privatizációként értékelik, amelynek segítségével hatalmas közvagyon kerül kormányközeli emberek, sokszor aktív politikusok kezébe.

A csütörtöki közlemény szerint a már meglévő vagyonkezelő alapítványok mellé az alábbiak kerülnek még:

• Hauszmann Alapítvány. Ez részben Hauszmann Alajos életművét gondozza majd, emlékházat is létrehoz, és „a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja” is helyet kap benne.
• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány. Ez mezőgazdasági és erdészeti földeket kezel majd, és agrárképzéssel is foglalkozik.
• Magyar Kultúráért Alapítvány. Amint a nevében is benne van, kulturális és nevelési-oktatási tevékenységeket finanszíroz majd, továbba, mint írják, "kreatívipari innovációk létrejöttét" is támogatná.
• Makovecz Campus Alapítvány. Ez a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszának épületeit kezeli majd.
• MOL - Új Európa Alapítvány. Ez a sport, a művészet és a tudomány területén kiemelkedő gyermekek, fiatalok tehetséggondozását jelöli ki célul, de gazdaságfejlesztési programokat, környezet- és klímavédelmi, fenntarthatósági tevékenységeket, kutatásokat is segítene. Mint kiderült, ez az alapítvány megkapja a maradék állami Mol részvényeket is.

A kormány egy friss törvényjavaslata tovább erősíti ezeknek az alapítványoknak az önállóságát: a működésükre vonatkozó szabályok többsége csak kétharmaddal lesz módosítható, és a kuratóriumok megkapják az alapítói jogokat, és e rendelkezés visszavonhatóságát a törvény megtiltja. Indításként a vagyonkezelő közalapítványok a törvény alapján legalább 600 millió forintos vagyont kapnak. A törvénytervezetből az is kiderül, hogy az eddigieken túl alapítványi fenntartásba kerül a Debreceni, a Nyíregyházi, az Óbudai, a Pécsi, a Szegedi, a Semmelweis, a Testnevelési, a Táncművészeti, a Budapesti Gazdasági, a Tokaj-Hegyalja és a Dunaújvárosi Egyetem is. Ezekről a kormány már korábban döntött.

A 444.hu azt írja, hogy a kormány javaslataival párhuzamosan Tóth Bertalan, az MSZP elnöke benyújtott egy olyan törvénymódosítást is, ami kiterjesztené a közbeszerzési törvény hatályát a vagyonkezelői alapítványokra. Ennek az az értelme, hogy ha már kiszervezik hozzájuk az állami vagyont, ne lehessen teljesen ellenőrizetlenül elkölteni azt. „A közvagyon privatizálásának és ellopásának semmi köze a tehetséggondozáshoz” – idézi a lap a párt közleményét, amely szerint az alapítványoknak juttatott vagyont inkább a költségvetésben kellene tartani, és az állami oktatásra kellene többet költeni.

(Kiemelt képünk illusztráció: A Mathias Corvinus Collegium (MCC) speciális képzési intézmény bejárata a főváros I. kerületében, 2016. április 16-án. Fotó: MTVA/Bizományosi | Róka László)