Összetörték Orbán álmát – Decentralizált pártot akar építeni a Momentum

Abban biztosak voltak a momentumosok, hogy képesek összegyűjteni a szükséges 138 ezer aláírást, a kérdés inkább az volt, vajon mennyi érvénytelen szignóval kell számolni. Épp ezért amikor az aláírások száma meghaladta a 200 ezret, vagyis a gyűjtés utolsó hetében, hírzárlatot rendeltek el az adatokról. „A lehető legtöbb aláírást be akartuk gyűjteni” – mondta a 168 Órának Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom vezetője. Hogy végül több mint 266 ezren nyilatkoztak úgy, hogy legyen népszavazás a 2024-es budapesti olimpiáról, ő maga is csak múlt pénteken 16 órakor tudta meg. Most pedig azt érzi, óriási, már-már irreális várakozás alakult ki a Momentum Mozgalommal szemben. „Nagy a felelősség rajtunk, de készek vagyunk a cselekvésre.”

– Óriási siker, amit a Momentum a fiatalságával, a civilségével, az újszerűségével elért. Az egész gyűjtés alatt látszott, hogy a mozgalom vezetői profik, tudják, mit csinálnak. Ugyanakkor egy-egy átütő erejű akció után mindig az a kérdés, meddig tart a lendület – fejtette ki a 168 Órának Varga Áron politológus. Az aktivisták és a Momentum tagjai az utóbbi hetekben éjjel-nappal az utcán voltak, fizikailag is nehéz fenntartani ezt az állapotot.

Fekete-Győr András azt mondta lapunknak, igaz, hogy borzasztóan elfáradtak, de nem állnak le. Most van „szabad” 45 napjuk, amíg a választási bizottság megvizsgálja az aláírások érvényességét (Ezt még az olimpiai pályázat visszavonása előtt mondta.). Ezt az időt arra használják ki, hogy elindulnak vidékre, első körben a megyeszékhelyekre, majd kisebb településekre is. Az országjárást Szegeddel és Tatával kezdték a múlt hét végén. – Meg akarjuk lovagolni a körülöttünk keletkezett hullámot, tömeget szeretnénk növelni magunk köré – jelentette ki. Igaz, ez nem lesz annyira látványos, mint a népszavazási kezdeményezés, de fontos szakasz a szervezet életében, hiszen ezzel egy időben megkezdődik az országos alapszervezeti struktúra kiépítése és a szakpolitikák kidolgozása is. „Decentralizált párt akarunk lenni” – tette hozzá.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

– Mindig meglepi a kormányzatot és az ellenzéket, ha megjelenik egy új szereplő a politikai palettán – mondja Varga Áron. Szerinte a Momentum vezetői jól gondolták, hogy a népszavazás egy olyan intézmény, amellyel el lehet érni az emberekhez, amely még egy működő eszköz, vagyis ezzel érdemes bevezetni a mozgalmat a köztudatba. Arra a kérdésre, hogy kinek kell féltenie a szavazóbázisát a Momentumtól, azt válaszolta, első körben azoknak a pártoknak, amelyek a liberális városi értelmiségi emberekhez szólnak, vagyis ő főleg az Együtt, az LMP, valamint a Párbeszéd vezetői helyében aludna rosszul mostanában. Második körben a Fidesztől és az MSZP-től is átcsábíthat szavazókat a Momentum, ugyanakkor jelenleg a kormánypárt szavazói vannak a legnagyobb biztonságban – véli.

Még ha a Fidesz szavazóbázisa jelenleg nincs is veszélyben, a népszavazási kezdeményezés óriási zűrzavart okozott a pártvezetésben, illetve kiélezte az ellentétet Tarlós István főpolgármester és a kormányzat között. Kabaréjelenetnek is beillik Kósa Lajosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének tanácstalansága, aki egyik pillanatban elzárkózik attól, hogy a Fidesznek vagy a kormánynak köze lenne az olimpiai pályázathoz, és Budapestre tolja az ügyet, a másikban viszont azt állítja, hogy a korábbi kijelentését félreértelmezték, mert ő csupán arra utalt, hogy jogilag mégiscsak a főváros az illetékes.

Tarlós egyrészt arcátlannak nevezte Kósa kijelentését, másrészt a főpolgármester szerint ha a 2024-es olimpiának van kormánybiztosa és központi forrásokból is finanszírozzák a kandidálást, akkor nehéz azt mondani, hogy nincs hozzá köze a kormányzatnak. De ha rajta múlik, ő simán visszavonja a jelentkezést, végül is 260 ezer fővárosi véleményét nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Ahogyan a Hír TV-nek fogalmazott: „Nem mi találtuk ki az olimpiát, és nem fogom eltűrni, hogy a fővárossal vitessék el a balhét.” Kósa megérti a főpolgármester zaklatottságát, hiszen „az ellenzék hátba szúrta a fővárost”.

Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő továbbment az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Kijelentette, nem tartja kizártnak, hogy az aláírásgyűjtés mögött is „külföldi érdekek húzódnak”. Nem lenne meglepve, ha kiderülne, hogy például egy Los Angeles érdekeit támogató személy adott volna pénzt az aláírásgyűjtésre. Szerinte érdemes megfontolni egy országos népszavazás lehetőségét, hiszen „bár a fejlesztések jó része Budapestet érinti, mégiscsak a nemzeti költségvetést terhelik bizonyos kiadások”.

A kommunikációs zavart erősíti a miniszterelnök is, aki zárt ajtók mögött állítólag arra utasította a pártot, hogy tolják el a Fidesztől és a kormánytól az olimpiát, nyilvánosan viszont árnyaltabban kommunikál. Az ATV kérdésére a parlamenti folyosón Orbán Viktor azt mondta, „szeretnénk nemzeti ügyet csinálni az olimpiá­­ból, de ha ez nem sikerül, akkor be kell látnunk, hogy pártügyként nem lehet diadalra vinni. A helyzet az, hogy nemzeti ügyből pártügy lett, s most az a kérdés, ebből lehet-e újra nemzeti ügyet csinálni.”

Varga Áron szerint nem lesz könnyű éve az országgyűlési választásokig a Momentumnak. Ha ugyanis elérkezik a pillanat, amikor a Fidesz vagy a Jobbik is valós veszélyt lát benne, rászállnak a Momentum tagjaira, s meg fogják találni azt az egy embert, akit meg lehet támadni. A kormánypárti média már most elkezdte a „ki kinek a fia” ügyek tálalását – tette hozzá.

– Természetesen számoltunk vele, hogy a Fidesz adott időben támadni fog, hiszen így szokta, ám ez számunkra nem jelent visszatartó erőt – mondja erre Fekete-Győr András. – Megérkezett egy új, friss, hiteles erő, nincs mit kideríteni rólunk.

Hozzáteszi: a Momentum Mozgalmat tudatosan építették fel, számbavettek minden lehetőséget. Arra a kérdésünkre, hogy mit csináltak 2015 tavasza, a szervezet megalapítása, illetve a népszavazási kezdeményezés között, illetve másfél év alatt miért nem találtak fontos ügyeket, amelyek mellé oda tudtak volna állni, Fekete-Győr András azt válaszolta, szándékosan nem léptek a nyilvánosság elé. A legfontosabb feladatnak ugyanis azt tartották, hogy erős kohézió alakuljon ki a szervezeten belül, vagyis először csapatot építettek. 2016 végén kezdték úgy érezni az alapítók, hogy most már jó lenne csinálni valamit, s az olimpiára esett a választásuk.

Úgy érzi az aláírás-gyűjtési kampány alatt meg tudták szólítani a politikailag inaktív embereket is, és szerinte sok Fidesz-szavazó is melléjük állt. „Új tortát kezdtünk sütni, s nem az ellenzéki részt szeleteljük tovább” – közli.

A Momentum Mozgalom hamarosan párttá alakul, s a 2018-as országgyűlési választásokon mind a 106 választókörzetben önálló jelöltet akar állítani. Politizálni nem a fővárosból fog, tagjai elmennek vidékre az emberekhez, helyi ügyeket karolnak fel, adott helyszínen próbálnak megoldásokat kínálni. Természetesen lesznek országos témáik is, mint az oktatás vagy az egészségügy, s a terveik szerint nemcsak szavakkal, hanem cselekvéssel is reagálnak arra, ami az országban történik.