Összeesküvés: polgárháborút akartak kirobbantani Magyarországon

Óriási érdeklődés mellett, pattanásig feszült hangulatban kezdődött a romagyilkosságok pere ma a Pest Megyei Bíróságon. Az Index tudósítója szerint a tárgyalást több apró incidens zavarta meg. Mivel először a fotósok és az operatőrök mehettek be a tárgyalóterembe, az áldozatok hozzátartozói azon zúgolódtak, hogy minden bizonnyal a származásuk miatt kell kint, állva várakozniuk, szemben a sajtó képviselőivel. A szünetben az egyik vádlottat legyilkosozták és patkányozták, amit az mosolyogva vett tudomásul.

Az első nap a 90 oldalas vádirat ismertetésével telt. Ismert: a négyfős halálbrigád 2008 márciusa és 2009 augusztusa között, véletlenszerűen választotta ki áldozatait. Autópályák mentén fekvő falvak szélső házait szemelték ki a gyilkosságokhoz. A brigád ámokfutásának összesen hat halottja és öt sebesültje volt.

A Hírszerző információi szerint a vádlottak, Kiss Árpád és testvére, István, Pető Zsolt és Csontos István polgárháborút akartak kirobbantani. Erre utal a hírportál szerint az is, hogy áldozataik többnyire szegény, de becsületesen dolgozó emberek voltak, ráadásul többségük nők, idősek és gyerekek. Az 54 éves Kóka Jenő – emlékeztet a Hírszerző – 37 éves munkaviszonnyal rendelkezett, az Alkaloida gyár kitüntetett dolgozója volt. A támadások során közvetlen közelről halálosan megsebesítették a mindössze négy éves ifj. Csorba Róbertet is.

A halálbrigád terve szerint – idézi a Hírszerző – az ártatlan áldozatok halála miatti feszültség vezetett volna akár fegyveres konfliktushoz, amelynek végén deportálták volna a cigányokat az országból.

A vádiratból kiderül az is: a debreceni Perényi 1 nevű diszkó három alkalmazottja, illetve még egy volt kollégájuk határozta el, hogy „rendet tesznek” az országban.

A Blikk úgy tudja, egy Magyar Gárda avatás után döntötték el, hogy a szélsőjobboldali, félkatonai szervezet nekik „túl puha”, ezért ők akarnak igazságot osztani. A bulvárlap információ szerint Kiss Istvánt korábban egy cigány származású kidobó megszúrta, és a gyilkosságokat egyfajta személyes bosszúként is fogta fel.

A halálbrigád első akciója egy vadász megtámadása volt, a rablásban szerzett fegyvereket a diszkó alagsorában helyezték el.

A Hírszerző arra hívja fel a figyelmet: a vádlottak bravúros felderítése és elfogása előtt több hibát is vétett a rendőrség és a titkosszolgálat. Az első, Molotov-koktélos tarnabodi támadásnak még nem volt halálos áldozata, ott a szegénysort vették célba a vádlottak. De a kiszemelt házakban nem romák laktak, ezért még nem sejthették a hatóságok, hogy rasszista indíték áll a háttérben. Három helyi, zűrös életű fiatalt gyanúsítottak a támadással. Őket csak a valódi tettesek elfogása után engedték szabadon.

Tatárszentgyörgyön – folytatja a felsorolást a hírportál – az első helyszínelés elektromos tűznek nézte a Molotov-koktélos támadást. A sörétes puskák okozta sérüléseket pedig a házról lehulló, égő daraboknak tudták be.

Később kiderült azt is: „a Nemzetbiztonsági Hivatal is súlyos hibákat vétett, melyek nélkül az egyik elkövető, a közismert szélsőséges Kiss István már korábban is a nyomozók célkeresztjébe kerülhetett volna. Gyanú vetült a Katonai Biztonsági Hivatalra is egy másik elkövető, Csontos István miatt, aki Koszovóban szolgált katonaként, és a KBH-val titkos kapcsolata volt, ám a nyomozásba bevont katonai hírszerzők őt is elvétették.” – írja a Hírszerző.

Hozzáteszi az internetes lap: a találgatások az esetleges nemzetbiztonsági szálról – főleg szélsőjobboldali körökben – máig nem ültek el. Sokan feltételezik azt is, hogy nem minden elkövetőt sikerült elfogni. Erről egyébként az Index tudósítója is beszámol: maguk a hozzátartozók is úgy vélik, hogy a gyilkosoknak nem lehetett elég pénzük az akciók végrehajtására. Szerintük is egy egyelőre ismeretlen tettes segítette őket anyagilag.