Országos összefogás szerveződik Orbánék ellen

Megalakult a múlt szombati, Kossuth téri tüntetésen meghirdetett Magyar Szolidaritás Mozgalom - jelentette be Kónya Péter. A mozgalom egyik alapítója, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, nem szervezetek, hanem magánszemélyek csatlakozását várják. A Szolidaritást Kónyán kívül Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke és Székely Sándor, az Egymillióan a Demokráciáért Egyesület társelnöke hozta létre magánszemélyként - írta a

Népszava.

Konkrét célokról még nem lehet beszélni - mondta Kónya, a jövőbeni irányt a csatlakozók határozzák meg. Az látható, hogy ma Magyarországon tarthatatlan helyzet alakult ki, a demokratikus intézményrendszert le akarják építeni, nincs normális, érdemi társadalmi párbeszéd. Szerinte társadalmi igény lett, hogy ez ellen jöjjön létre egy pártoktól független mozgalom. Szeretnék, ha a mozgalommal fel tudnák számolni a megosztottságot, és megvalósulna végre egy olyan összefogás, amely révén "egy jobb, élhetőbb, demokratikusabb Magyarország jönne létre".

Nincs egyedüli vezető

Készül a mozgalom hivatalos honlapja, de egyelőre a csatlakozással kapcsolatos adatvédelmi egyeztetésnél tartanak az alapítók - tette hozzá Kónya. A Facebook-on azonban három nap alatt több, mint 4000-en támogatták a

Szolidaritás néven,A társadalmi szervezetek, szakszervezetek által létrejött akcióegységet nem szüntetik meg, de a szolidaritás mozgalom ennél sokkal rugalmasabb lesz. Ez adja majd az akcióegység által meghatározott célok tömegbázisát. A mozgalomnak nincs egyedüli vezetője, az alapítók a mozgalom azonos jogállású ügyvezetői.

Arra a felvetésre, hogy sok szervezet vezetője kifogásolta a mozgalom létrehozásáról szóló szombati bejelentést, Kónya azt mondta, valóban célszerűbb lett volna egyeztetni. Ahhoz azonban, hogy a kezdeményezésre igent vagy nemet mondjanak a vezetők, testületi döntésekre lett volna szükség. Ezt nem akartuk megvárni, mondta Kónya, hozzátéve: az alapítók vállalják a felelősséget és az események, illetve a támogatók őket igazolják. Felvetődött, hogy a mozgalomból később ellenzéki politikai párt is lehet, Kónya szerint ez a kérdés még nem időszerű, de ha van rá igény, akkor ez elől sem zárkóznak el.

Lesz még tüntetés bőven

Beszélt a Népszavának arról is, hogy jövő héten egyeztetnek az akcióegység demonstrációsorozatának folytatásáról. A múlt csütörtöki ülősztrájk és a szombati tüntetés után tegnap Székesfehérváron volt félpályás útlezárás, több gépkocsira már kitűzték a szolidaritás zászlóját - mondta Kónya. Ma Veszprém belvárosában szűkítik az utakat, a párkányi hídnál pedig 15 órakor tartanak demonstrációt a Tisztes Munka Világnapja alkalmából. Jövő pénteken Pápán lesz félpályás útlezárás.

Október 11-én az ország különböző pontjain egységesen 24 órás forgalomlassító demonstrációt tartanak. Mint megjegyezte, ezen a napon ülésezik először a Nemzeti Gazdasági Tanács. Ez az a "gittegylet", amely az Országos Érdekegyeztető Tanácsot váltja fel. Azt kell látni - mondta Kónya, hogy az érdekegyeztetés nem működik, a munka törvénykönyve tervezetét hiába módosította a szaktárca, még mindig elfogadhatatlan. A szakszervezetek helyzetét végképp el akarja lehetetleníti a kormány, és ez ellen fel kell lépni.

Jó a rajt

Nehéz megjósolni, hogy tömegével csatlakoznak-e a támogatók a Szolidaritáshoz - vélekedett Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Szerinte azon múlhat a kezdeményezés sikere, hogy mennyire sikerül konkrét, az embereket közvetlenül is érintő célokat megfogalmazni. A demokrácia és a sajtószabadság védelme kevésbé érdekli a magyar választókat, de a közvetlen érdeksérelem elleni tiltakozás, például az új munka törvénykönyvének bírálata már felkeltheti a figyelmet.

A mozgalomnak jó a "rajtja" - tette hozzá. Megjegyezte, a mozgalom alapítói már egy új szakszervezeti generációhoz tartoznak, gondolkodásuk modernebb, üzeneteik jobban elérik az embereket. Emiatt viszont könnyen előfordulhat, hogy a többi szakszervezeti vezető kihátrál mögülük, miután saját pozíciójukat féltik. Az ellenzéki pártok is riválisként tekinthetnek rájuk; ha valóban tömegével lépnek be az emberek, a pártok akár választókat is veszíthetnek.