Orbánnal szemben, az unió mellett – A magyarok megszenvedték a járványt
Az Európai Unió következő, hétéves költségvetése a rendszerint felmerülő kiadások mellett a koronavírus-válság miatt összeállított mentőcsomaggal is bővül – pontosabban bővülne. Az unión belül főleg a keleti és a déli országoknak van szükségük erre a pénzre. A Kantar Group által az Európai Parlament számára készített közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy épp a magyarok szorulnak rá legjobban az extra juttatásokra – amelyeket épp Orbán Viktor vétója akadályoz e pillanatban.
„Orbán Viktor nehezen tudná megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért mond le a vállalkozásokat és az egészségügyi ellátórendszert segítő jelentős forrásokról a járvány második hullámának kellős közepén”
– mondta nemrég a Népszavának Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. A Fideszt is soraiban tudó néppárt elnöke, Donald Tusk pedig azt írta Twitteren anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna Magyarországot: „Aki a jogállamiság ellen van, az Európa ellen van. Világos álláspontot várok el erről a kérdésről az Európai Néppárt összes pártjától. Alapvető értékeink ellenzőit immár senki nem védheti meg.” A magyar és a lengyel miniszterelnök ugyanis az uniós támogatások jogállami követelményekhez kötése miatt blokkolja a költségvetés és a segélycsomag elfogadását. Utóbbiból 7-8 milliárd euróra számíthatna Magyarország.
A Kantar Group kutatása szerint az EU-n belül a magyarokat ütötte meg legjobban a COVID-krízis: 44 százalékuk már a tartalékait éli fel a bevételei csökkenése miatt.
Képünk illusztrációRomániában, sőt a koronavírus által legjobban sújtott Olaszországban ennél kevesebben számoltak be erről. Utóbbi államban csupán a megkérdezettek 35 százaléka válaszolta azt, hogy pénzügyi nehézségei támadtak. A legkevésbé az északi államok lakóit érintette anyagilag hátrányosan a járvány: Dániát, Hollandiát és Svédországot.
Végül az uniós mentőcsomag tervét – hosszú huzavona után – minden tagállam elfogadta, így a hétéves, 1074 milliárd eurós költségvetést megtoldották még 750 milliárddal. Utóbbit uniós szintű hitelfelvételből finanszírozzák, a tagállamok pedig részben kölcsön, részben pedig vissza nem térítendő támogatás formájában részesülhetnek belőle. Ezzel főleg a kontinens déli részén fekvő országok járnának jól, mint például Olaszország és Spanyolország, ahol a koronavírus már előtte is létező válságokat mélyített el.
Bizalom a jogállamiságban, bizalomvesztés a kormánnyal szemben
„Magyarország számára alapvetők a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép” – mondta Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke. Arra pedig, hogy ez a megítélés pontosan hogy néz ki, a tanulmány külön kitért.
A jogállami kritériumok betartását mint feltételt az EU-s kifizetésekhez, az uniós polgárok 77 százaléka támogatja.
Ezen belül a magyar lakosság 72 százaléka ért egyet a jogállamisági feltételrendszerrel, és csupán 18 százalékuk tartja rossz ötletnek. Jobban szeretnénk ezeket a feltételek, mint a dánok vagy a belgák, viszont kevésbé, mint a románok vagy éppen a görögök. A szintén vétózó Lengyelország polgárai a magyarokéval megegyező arányban támogatják az elképzelést.
A válság eközben a nemzeti kormányokat is erodálta: mindenhol zuhant a kormányzó erők népszerűsége, idehaza az uniós átlagnál is jobban. Az október végén, még a novemberi karanténintézkedések előtt kiadott nyilvános tanulmány szerint Magyarországon a válaszadók 11 százaléka támogatta teljes egészében kormányt, 27 százalék pedig inkább támogatta, mint ellenezte. Velük szemben állt 47 százalék, akik kisebb vagy nagyobb mértékben ellenezték a kormány tevékenységét. A válságkezelés terén a magyarok 38 százaléka volt elégedett többé-kevésbé a kormány fellépésével, 56 százaléka viszont valamilyen szinten elégedetlen. A járvány kezdete óta 10 százalékkal csökkent a kormány intézkedéseit támogatók száma. Ez a bizalomvesztés uniós szinten is létező jelenség: a tagállami kormányok átlagosan 8 százalékos támogatottságot vesztettek. A legnagyobb, 33 százalékos bizalomvesztésen a csehek mentek keresztül, míg mindössze két országban nőtt az intézkedéseket támogatók száma: a kezdetben a nyájimmunitásra játszó, de később egyre többet szigorító Svédországban, illetve Olaszországban.
Arról sincs szó, hogy a kormány helyett inkább az EU-ban bíznánk: az unió intézkedései a járvány alatt megosztónak bizonyultak. Az EU-s állampolgárok mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy nagyon meg van elégedve az uniós válságkezeléssel. Nálunk ez a szám 4 százalékon áll – mellette viszont 44 százalék inkább támogatja az uniós válságkezelést, mint ellenzi.
Egyetért-e azzal, hogy az EU-nak a jelenlegi pénzügyi kapacitásainál többre lenne szüksége a járvány nyomán kialakult válság kezelésére? – e bikkfanyelven megfogalmazott kérdésre az uniós polgárok 54 százaléka igennel válaszolt. Ezen belül a magyarok 41, míg a ciprusiak és a görögök 80 százaléka értett egyet a felvetéssel. A magyarok 44 százaléka még több pénzt áldozna az uniós szintű válságkezelésre.
E Eddig több hitelt kapott Magyarország az EU-n kívülről, mint az Uniótól
Orbán Viktor egyik vesszőparipája volt 2010 óta az államadósság csökkentése, többször is a gyengeség jelének nevezte, ha egy állam jelentős hiteleket vesz fel külföldről. Április 10-én, a magyar gazdasági mentőcsomag bejelentésekor azt mondta a Kossuth rádióban:
„Ha (...) segélyalapú gazdaság lesz, akkor hiteleket kell felvenni, leginkább külföldről, és bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF, meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok. Azt javaslom, hogy ezt ne tegyük.”
November 20-án ugyanabban a stúdióban ülve viszont azt mondta a hallgatóinak, hogy összesen 2,5 milliárd eurónyi, 10 és 30 éves lejáratú kölcsönt vett fel a kormány a nemzetközi pénzpiacokról. Ezenfelül kaptunk még 504 millió eurót az unió válságkezelési alapjától, a SURE-től. Ezt a programot az Európai Tanács hozta létre, hogy kedvező feltételű kölcsönökkel segítse az uniós kormányokat abban, hogy a tagállami munkavállalók meg tudják tartani az állásukat és a jövedelmüket a válság alatt – tehát közvetlenül azt a problémát érinti, amiben sereghajtók vagyunk az unió országai között.
A 90,3 milliárd eurós válságkezelési alapból viszont nem Magyarország vette fel a legnagyobb összeget.
Több olyan ország, ahol a lakosság kevésbé került szorult helyzetbe, a járvány miatt is nagyságrendekkel több pénzt vett fel a keretből. Belgium például 7,8 milliárd eurós hitelt kapott, Írországnak pedig 2,5 milliárd jutott. A koronavírus előtt is válságban lévő, így most különösen rossz helyzetbe került Spanyolország, valamint Olaszország hívta le a legnagyobb összegeket. Ők 27,4, illetve 21,3 milliárd euró értékben kaptak hitelt.
Nemzetközi és magyar pénzügyi elemzők abban egyetértenek, hogy Orbán a hitelfelvétellel hosszú távú pénzügyi tartalékot akar az országnak arra az esetre, ha a vétó miatt forrásoktól esne el. Erre egyébként van esély: ha nem sikerül megszavazni az új költségvetést, akkor egyszerűen az előző hétéves ciklus rendje szerint folytatódnak tovább a kifizetések. Orbán arra számíthat, hogy ha nem tudja feloldani a patthelyzetet, a felvett hitel és ez a mechanizmus együtt képes lesz pótolni azokat az összegeket, amelyeket nem kapna meg az ország a helyreállítási alap bukása esetén. Ennek elgáncsolásával ugyanis összesen körülbelül 7,3 milliárd eurótól esnénk el.
Orbánnak jelenleg csak a költségvetés blokkolására van esélye, a jogállami feltételek visszavonatására nem, maga a feltételrendszer nem is lehetne vétó tárgya, ugyanis azt minősített többséggel szavazták meg a tagállamok vezetői. Ezek a feltételek nem is lennének témák a költségvetés ügyében, ha Orbán és a lengyelek részéről Andrzej Duda nem tette volna őket a vita központjába.
A cikk eredetileg a 168 Óra hetilap 2020. november 25-i számában jelent meg.
