Orbán viszályt szít az unióval
Szelestey Lajos sajtószemléje
Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.
Foreign Policy
Kezd a helyzet ronda lenni Magyarországon – írja az amerikai külpolitikai szaklap. Megállapítja, hogy Orbán Viktor megint bírálat tárgya liberális politikusok és emberi jogi szervezetek részéről, mivel szélsőséges álláspontot foglal el a bevándorlás ügyében, és visszatér a halálbüntetés kérdéséhez. A nemzeti konzultációt demokratikus lépésnek állítják be, ám ha közelebbről megnézzük, látjuk, hogy igazából leszólja a bevándorlókat, táplálja az idegenellenességet és elősegíti a drasztikus lépéseket a migráció ellen. Leleplezi a kormány erősen Európa-ellenes álláspontját az is, hogy a bevándorlást etnikai kérdésként veti fel, és a xenofób érzelmekre játszik. A kérdés ezek után az, vajon Orbán tényleg csatlakozott-e a szélsőségesekhez, és ily módon Magyarország az első uniós tagállam, amelyet szélsőjobbos kormány irányít. Ha ehhez hozzávesszük az illiberális demokráciáról tett kijelentést, a felvetés még inkább jogos és zavaró. Több kommentátor szerint Orbán szereti nem szeretni Brüsszelt, azaz az euroszkepticizmussal aduhoz akar jutni az EU-val folyó tárgyalásokon. Politikáját és taktikáját mégsem lehet célirányos taktikaként elintézni. A demokrácia valóban hanyatlik Magyarországon.
A Fidesz népszerűségvesztése azért nagy probléma Orbán számára, mert a párton belül egyes vezetők a visszaesésért a vezért okolhatják. Ennélfogva a szélsőjobbos megnyilatkozások arra szolgálhatnak, hogy visszaszerezzék mindazokat, akik átálltak a Jobbikhoz. A kormányfő valószínűleg képtelen teljes mértékben átvenni a Jobbik szélsőséges vonalát, arról nem beszélve, hogy nem használhatja Vonáék legsikeresebb érvét, ti. hogy megvédi az embereket az elittel szemben, hiszen a Fidesz a hatalmon lévő elit. A hatalom ugyanakkor éppen azokon a területeken felelős a rossz politikáért, amelyek igazából foglalkoztatják a népet: a munkanélküliség, a gazdaság állapota, az egészségügy és a szociális biztonság. Orbán azonban nem ismerheti el a saját hibáit, ezért szüksége van bűnbakra, és a durva retorika azt mutatja, hogy Brüsszelt választotta e célra.
Úgy tűnik viszont, hogy erősödni fog a nyomás az Orbán-kabinetre. A hatalomnak nincs jó válasza az erősödő társadalmi aggályokra. Lehet, hogy a miniszterelnök még jobban lebontja a demokráciát, azaz továbbmegy az orosz úton. Ezért Brüsszelnek gondosan figyelnie kell a magyar fejleményeket, és emlékeznie kell arra, hogy az alapszerződés 2. paragrafusa egyértelműen kimondja: az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam, valamint az emberi jogok tiszteletére épül. Tehát alapul szolgál, hogy a szervezet szembeszálljon olyan irányzatokkal, amelyek megsértik ezeket az alapértékeket, ideértve, hogy felfüggesszék az adott tagállam szavazati jogát a tanácsban.
Neue Zürcher Zeitung
A nagy tekintélyű svájci konzervatív lap úgy értékeli, hogy Orbán Viktor kedvenc szerepét alakítja: a bevándorlás és a halálbüntetés ügyében elfoglalt álláspontjával provokálja az EU-t, de a Jobbik által támasztott konkurencia miatt kapóra jön neki a vita. Megint csak eredményes az évek óta alkalmazott taktika, az ugyanis, hogy a miniszterelnök állandóan viszályt szít az unióval. A célzatos provokációkkal rendszeresen felháborodást és éles ellenkezést vált ki Brüsszelben, aminek eredményeként odahaza úgy jelenhet meg, hogy ő a magyarok jogaiért harcol. A halálbüntetés kapcsán konkrét lépéseket nem jelentett be, de a tabutéma megpendítése is elegendő volt, hogy döbbenetet váltson ki Brüsszelben.
Strasbourgban a politikus harcosnak mutatkozott, elérte célját a vita kiváltásával. Szóba került a bevándorlás is, amelynek kapcsán Orbán sokkal szókimondóbb minden más miniszterelnöknél. Ugyanazt az éles hangot használta, amelyet otthon szokott megütni. De a kemény álláspont találkozhat a lakosság széles körű egyetértésével. Kevésbé lehet megítélni a támogatottságot a halálbüntetés kapcsán. Mindenesetre a kormányfő mindkét témakörben tapsot kap a szélsőjobbos Jobbiktól. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy Orbán ezekben az alapkérdésekben azért közeledik tartalmilag a rivális véleményéhez, mert ezzel próbálja meg kifogni a szelet a vetélytárs vitorlájából. És ebben aligha árt neki egy zajos strasbourgi fellépés.
Die Presse
Az Európai Néppárt frakciófőnöke a halálbüntetésről és a liberális demokrácia végéről tett kijelentése ellenére is Orbán Viktor mögé áll, az EPP pedig továbbra is szükségesnek ítéli meg az együttműködést a politikussal és a Fidesszel. A lapnak adott nyilatkozatban Weber azt fejtegette, hogy a magyar politikus soha nem kérdőjelezte meg a demokráciát. És a konzervatív pártcsalád nem lát okot arra, hogy elgondolkodjon a magyar kormánypárt kizárásáról, habár Orbán a halálbüntetés napirenden tartásának sürgetésével felzúdulást keltett Strasbourgban. Weber ez ügyben csupán annyit jegyzett meg, hogy Európában nincs szükség ilyen vitára. Nem hallgatta el, hogy a Néppárton belül is van ellenállás Orbánnal szemben, mert sokaknak nem tetszenek a politikus megnyilatkozásai, azokban ugyanis sok a robbanóanyag.
Der Standard
Kirekesztőnek tartja a lap kommentárja Orbán Viktort, kiemelve, hogy az éles hang hamisan szól Strasbourgban. A félelemgerjesztés beletartozik a populisták fegyvertárába, illetve az olcsó szavazatvadászat egyik alapeszköze. Európa bizonyosan nem jelenti az ideális népcsaládot vagy a tökéletes államközösséget, de bizonyos alapkérdésekben egyértelmű az álláspontja. A halálbüntetés embertelen és nem összeegyeztethető az európai szellemmel. Orbán, mint egy dacos kisgyerek, azt hangoztatta a vitában, hogy csak beszélni szeretne a témáról. Csakhogy Brüsszel nem akar senkire tilalmat ráerőltetni, érvényes a szólás- és a gondolatszabadság. Viszont a szervezet szembefordul a saját soraiból egy olyasvalakivel, aki populista vitákkal emberellenes érzelmeket gerjeszt és radikalizálja a híveit. Orbán kirekesztő, és egyre inkább annak számít a saját pártcsaládjában is. Most pedig Cameronnal kíván szövetkezni, hogy megtorpedózza az EU bevándorlási politikáját. A brit kormányfő hat éve kivezette a Konzervatív Pártot az EPP-ből. Orbánnak követnie kellene a példát, vagy pedig a jobboldali frakciónak kellene felmutatnia neki a piros lapot.