Orbán Viktor: Mi magyarok tudunk a legjobban siránkozni
A kormányfő immár hagyományosan az Andrássy útnál mondja el ünnepi beszédét az 1956-os forradalomra emlékezve. Idén is hatalmas tömeg gyűlt össze a miniszterelnök és Schmidt Mária múzeumigazgató örömére, az Oktogon és a Kodály körönd között teljesen megteltek a közterületek. Ennek ellenére a díszünnepség a szintén már-már megszokott csúszással kezdődött.
A szabadságharc 62. évfordulóján nem a miniszterelnök lépett elsőként színpadra, népdalokkal és popzenei fellépőkkel kezdődött meg a díszünnepség. Majd Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondott gyújtóhangú beszédet, például az első csókról, az első szerelem emlékéről beszélt:erőt és reményt nem meríthetünk a balsorsból, a kudarcból, csakis a büszkeségre okot adó emlékekből. Ilyennek látja a két héten át tartó 1956-os forradalmat a történész, aki szerint „a nemzet közös szívdobbanása olyan erős volt, hogy még olyanok is megérezték, akik nem akarták”.
Szerinte a közös szívdobbanás vitte az utcára az embereket ma is, mert a közös sikerek összekötnek, „tudjuk, összetartozunk – és ez így van jól”. Schmidt magát és a jelenlévőket a pesti srácok és lányok leszármazottainak nevezte, s a hősöknek kijáró tiszteletet kifejezve a magyarok megerősödött immunrendszeréről beszélt. Majd pedig okfejtésbe kezdett arról,hogy hiába próbálták átírni a nemzeti emlékezetet, a szuverén történelmet, kitörölni az emlékeinket, kudarcot vallottak.
„A kommunisták született lúzerek voltak, s ezt ők is tudták. Ezért kellett az erőszak, a terror, a szovjet hadsereg és a megszállás” – jelentette ki.
Schmidt szerint a magyarok természete akadályozta, hogy megtörjenek bennünket a kommunisták, mert mi ilyenek vagyunk, plusz jóhumorúak és viccesek. A történész egy viccel is megpróbálkozott, ezt leginkább ő élvezte, de azért megkapta a várt tapsot érte. Schmidt nem érezte ízléstelennek, amikor ki is mondta, „a fájdalomból viccet csinálunk” – szerinte ilyenek vagyunk mi, magyarok.
Aztán a történelem leckét félretéve azt közölte: azt reméli, ahogyan eddig és jelenleg sem, úgyhogy a jövőben sem leszünk politikailag korrektek. Mert szerinte az öli meg a szabadságunkat.
Schmidt Mária szerint a rendszerváltás antikommunista forradalom voltSchmidt Mária szerint mindaz, ami harminc éve történt, azaz a rendszerváltás egy antikommunista szabadságharc volt. Mindezek miatt a Terror Háza főigazgatója a szabadság védelmére hívta az egybegyűlteket.
Ezután zene következett, a feszültség fokozódott, a hangszórókból Kovács Ákos '56-os dala szólt, már csak Orbán Viktor hiányzott. Helyette azonban Orosz Ildikó kárpátaljai magyar emlékezett meg az '56-os hősökről néhány mondatban, majd viszont hosszan sorolta a sérelmeiket. „Egyedül Magyarország áll mellettünk, köszönjük Magyarország” – mondta, az ukrán törvvényhozást és a kárpátaljai magyarságot érintő jelenkori beszámolóját megszakítva. Orosz Ildikó beszéde nagy részét egyébként is a jelenkori magyar kormánynak való, elsősorban pénzügyi témájú hálálkodásnak szentelte.
A kárpátaljai magyarság képviselőjét egy kisebb színjáték követte, benne az 1956-os nemzetközi sajtóbeszámolókból hangzottak el részletek, majd a leginkább 70-es évekbeli amerikai popcsillagnak öltöztetett Radics Gigi énekelt egy Demjén Ferenc dalt, a Szabadság vándorait.
Most már tényleg csupán Orbán Viktor hiányzott. „Viktor, Viktor" – skandálta a nép. A megérkező miniszterelnök türelmesen megvárta, amíg megtaposták.
Orbán Viktor '56-os „megemlékezése”Majd belekezdett: a negatív számok összeszorzásának matematika példája, mármint hogy az eredmény lehet pozitív, az egész magyar történelmet megvilágosítja. „A matematika egyik tétele szerint két negatív szám szorzata mindig pozitív szám. Nehezen érthető izgazság ez. Ha lefordítjuk a törtnénelem nyelvére, hirtelen kirajzolódnak előttünk a magyar história alapjai.
Szinte minden forradalmunk és szabadságharcunk negatív eredménnyel zárult. Végül mégis mindig pozitív eredmény lett, megmaradás, szabadság, haza. Igazi misztérium ez, melyet minden nemzeti ünnepünk felidéz” – fogalmazott.
A kormányfő szerint ugyanis sok pozitív történelmi cselekedetünk eredménye negatív volt, de sok-sok negatív emlékünkből pozitív tanulság is következik. Az érdekes példát az 1955-ben fenyegetetté vált, ősi „keresztény magyar kultúra” felemlegetése tetézte, majd pedig tiszteletét fejezte ki a bátraknak. A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást "bicskázták", a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. "Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel" – mondta.
Ezután Faludy Györgyöt idézte Orbán: 1956 nekünk nem emlék és történelem, hanem a szívünk és a gerincünk. A miniszterelnök szerint csak az '56-os hősök által adott minta, a hősiesség és nagyság mintája tette lehetővé, hogy ”mi, magyarok még a kommunista elnyomás alatt is büszkék legyünk a hazánkra”. Aztán arról szólt:
– Mi, magyarok tudunk a legjobban siránkozni – és hosszan sorolta, miféle önsorsrontó népség is vagyunk, „mi, magyarok”. Orbán azonban utat mutatott, hiszen szerinte mégis itt vagyunk ezer éve, s minden megszállót legyőztünk, elzavartunk: 1100 évvel honfoglalás, 1000 évvel a keresztény állam megalapítása után, túlélve megszállókat és megszállásokat, még mindig itt vagyunk. „A minket eltörölni kívánó hatalmak és hatalmasságok ellenében mégis mindig megmaradtunk valahogy – ez egy tőről metszett sikertörténet, ez a magyar történelem matematikája, a sok sok mínusz kiadott valahogyan egy pluszt” – adta elő Orbán. Magyarán a magyar történelem minden negatív eseménye egy nagy pozitív következménnyé állt össze, hiszen most már minden jó. Vagy mégsem?
A kormányfő a pesti srácokat emlegette fel, mint akik „soha, semmit sem kaptak a hazájuktól, de mindent odaadtak érte”. Úgy vélte, az 56-os ifjak harcolták ki, hogy Magyarország „ismét magyar ország legyen”. Aztán arról beszélt, „Európa mi vagyunk, mert mi európaiak voltunk akkor is, amikor Jaltában eladtak bennünket, s akkor is, amikor '56-ban cserbenhagytak bennünket”.
– Álmunkban sem képzeltük volna, hogy 29 évvel a rab nemzetek kiszabadulása után (...) az európai népek, köztük mi is újabb fenyegetéssel nézünk szembe, a kettétépett népek egysülése után új rabiga fenyegeti Európát. Álmunkban sem képzeltük volna, hogy Európát nem külső katonai erők, hanem saját maga sodorja minden korábbinál nagyobb veszélybe – folytatta Orbán.
A magyar kormányfő képes volt a nemzeti ünnepen Európa közelbe került „bukásáról” értekezeni („néhány év alatt a lejtőre kerül és a bukás szélére sodródik”), majd pedig a nemzetállamok megóvásáról, s az Európát ismét fenyegető „birodalmi gondolatokról” szólt. Végezetül pedig Magyarország (továbbá Lengyelország és Olaszország) megtámadtatásáról kezdett a szokásos gondolatmenetébe.
– Mi Helmut Kohl vagy Jacques Chirac meghívását, nem pedig Bonaparte vagy a Harmadik Birodalom leigázását fogadtunk el – hasonlította ismét elnyomó diktatúrákhoz az Európai Uniót a kormányfő, aki szerint
„ma Brüsszelben ismét birodalmi indulókat játszanak”.
Orbán szerint ugyanis Európát a birodalomépítési vágyak, kísérletek vitték tévútra, ezek felelősek a 20. század szenvedéséért és feldúlásért. „Fasizmus, szocializmus, kommunizmus mind birodalmi álmokat dédelgettek, új emberfajtákat akartak létrehozni és soha nem látott léptékű üzleti profitokat” – mondta a kormányfő, aki szerint „most újra birodalmi dallamokat játszanak Brüsszelben. De nem fegyverekkel. Brüsszelből sosem hódítottak, csak gyarmatosítottak, de igazgattak onnan gyarmatokat.
Magyarország viszont sosem vette el más hazáját, éppen ezért mi sem adjuk oda másnak a mi hazánkat”.
Orbán arról is beszélt, hogy az „Európai Birodalom” hívei irányítják az Uniót, s sok tagállamban ők is kormányoznak, majd pedig a kormányfő előadta a bevándorlásról, a multikulturalizmusról és az európai népességcseréről szőtt, sokat hangoztatott vízióit.
Orbán szerint „Soros György paradicsoma” az lenne, ha Európában megszűnnének a nemzetállamok, pénzügyi spekulánsokkal karöltve a „nemzeti elit nemzeti gyökerétől elszakítva” a kevert népesség létrehozásán dolgozna. „Ma már számos európai országban is az ő híveik kormányoznak, ezért tudhatjuk, milyen lesz a szép új világ, ha rajtuk múlik. Növekvő számban tűnnek fel más országokból katonakorú fiatal férfiak, és még a mi életünkben kissebbségbe szorítják az európaiakat. A politikai manipuláció mindennapos lesz, a szólás és sajtószabadság addig terjed, amíg őket visszhangozza” – mondta
Ezután Orbán ünnepi beszéd helyett már nyíltan a jövő májusi európai parlamenti választáson való részvételre buzdította híveit, mondván az majd eldönti, merre forduljon Európa szekere.
„Mi sem maradhatunk csöndben. Ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb ügy mögé sem tudunk felsorakozni. Meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját és támogassuk helyette a hazafiasság kultúráját. A világ gazdagabb, az emberiség jobb lehet, ha a nemzetek színes világa benépesíti a Földet” – hirdette Orbán a nacionalista ideológiát.
Szerinte már 1956-ban is a nemzetállamért lázadtunk fel, az erős család, az európai keresztény kultúra volt a kiváltó ok, ezekről nem tudunk és nem fogunk lemondani semmiféle birodalom kedvéért sem. „A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll” – fogalmazott.
„Gondoljunk a pesti srácokra, idézzük fel a hazafiság és a hazaszeretet eszméjét és válasszuk a szabadságot” – mondta Orbán, egyúttal kijelentve: „nem akarunk és nem fogunk lemondani a hazánkról semmilyen birodalom vagy globális kormányzás kedvéért. Válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét.”
Végül a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” felkiáltással zárta beszédét.
Ez egyébként a díszünnepély végét is jelentette.
A valódi megemlékezések ugyanakkor nem érnek véget Orbán beszédével, az ünnepségsorozat saját honlapján lehet tájékozódni a programokról, miközben az ellenzéki pártok és civilek Budapesten és az ország több pontján egyéb eseményeken emlékeznek a forradalom hőseire.
Orbán Viktort sokan és sokáig várták –meg is kapták tőle, amit akartak
