Így érezte magát Orbán Viktor Putyin híresen hosszú tárgyalóasztalánál

Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! péntek reggeli adásában a moszkvai látogatásáról, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt javaslatokról, az energiahelyzetről, a magyar vakcinagyárról, az Európa Unió kötelezettségszegési eljárásáról, valamint a járványhelyzetről is beszélt.

Moszkvai látogatás

A miniszterelnök elmondta, pontosan mely témák vetődtek fel a moszkvai látogatásán. Mint mondta, mindeddig tizenkétszer tárgyalt az orosz elnökkel, de ilyen különleges körülmények között még sosem, utalva a feszült nemzetközi helyzetre. Kiemelte, a fókuszban az ukrán-orosz katonai feszültség állt a tárgyalás alatt. Szerinte bár Magyarország „egyelőre nem meghatározó szereplője a világpolitikának, az még odébb van”, de az uniós és NATO-tagságunk miatt számít a véleményünk. Úgy látja, a magyar modell eltér az EU és a NATO politikájától annyiban, hogy Magyarország aktívan igyekszik jó viszonyt kialakítani az oroszokkal. Hozzátette, mostanra már a német és a francia politika is törekszik egy hasonló modell felállítására.

„Amikor beáll a jégkorszak, akkor van jelentősége Magyarországnak, mert mi alkalmasak vagyunk jégtörőnek”

– fogalmazott Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy szerinte a béketárgyalás első lépését Magyarország tette meg. A miniszterelnök kitért arra is, milyen volt a híresen hosszú asztal végéről tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Mint mondta, az orosz elnökre a járvány miatt nagyon vigyáznak, majd szerénykedve megjegyezte, Putyinnal szemben ő időnként kocsiba is ül, saját maga vezeti az autót, sőt a járvány idején is járja a kórházakat.

„A távolságért kárpótolt minket a tárgyalás hossza és mélysége”

– tette hozzá. A beszélgetés valóban öt órán át tartott, ráadásul Orbán Viktor nem mulasztotta el megjegyezni, mindezt a tolmácsokon kívül semmilyen segítő ember nem kísérte végig egyik fél részéről sem.  Azt is hangsúlyozta ennek ellenére kilenc javaslatot tett az orosz elnöknek, amelyből nyolc ügyben sikerült megállapodniuk, a kilencedikkel pedig majd a jövőben foglalkoznak. Arról, hogy pontosan mely ügyek ezek egyenként, a kormányfő nem nyilatkozott. Csupán annyit mondott, sok a munka abban, hogy jobb viszony alakuljon ki a mostani Oroszországgal, mint anno a Szovjetunióval. Leszögezte, a javaslatokhoz tekintélyre van szükség, amely Magyarországnak megvan, ezt pedig szerinte önmagában a kormányt folyamatosan érő kritikák is jelzik, illetve az, hogy sokan szeretnének hazánkban beruházni.

Érkezik a magyar kormány őrangyala: az orosz gáz

Egy-két elhangzott javaslatról azért szót ejtett Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Az egyik ilyen az energiaellátás kérdése volt. Orbán Viktor szerint Magyarország energiafüggőségét meg kell szüntetni, ez viszont nagy vállalás, és idő kell hozzá. Szerinte ha Paks2 megépül, és közben a jó ütemben haladó naperőmű befejeződik, akkor 2030-ra Magyarország úgy állítja elő az energiát, hogy annak nem több mint tíz százaléka lesz csak fosszilis eredetű.

„Ezzel elsők lehetünk Európában, bár Magyarország klímabajnok már most is”

– büszkélkedett a kormányfő. Állítása szerint már most is élmezőnyben vagyunk a károsanyag kibocsátás csökkentésének tekintetében, ráadásul tíz év múlva az első helyen leszünk, és mindezt úgy, hogy az energiaárak nem emelkednek. A miniszterelnök kiemelte, „ez csak orosz gázzal történhet”, mivel saját nyersanyagunk nincs, máshonnan pedig földrajzi okok miatt csak korlátozott mennyiségben érkezhet. Arról is beszélt, hogy Szijjártó Péter korábban megállapodott az oroszokkal tíz évre 4,5 milliárd köbméter gázról egy olyan útvonalon, amely elkerüli Ukrajnát, és ezt most egy milliárd köbméterrel sikerült megemelni. A miniszterelnök hozzáfűzte, a megállapodás egyelőre nem végleges, „még futni kell egy-két kört”. Hangsúlyozta, másfél évvel ezelőtt még az volt a nemzetközi hangulat, hogy lesz elég gáz, és a piacon majd olcsóbban lehet vásárolni, de szerinte a magyar kormány már akkor is előrelátó volt. „Ha most nem lenne hosszú távú szerződésünk, akkor úgy lennénk, mint a nyugatiak, ahol nincs gáz, és futnak ki a készletekből. Ezt a telet még kibírják, de a következő szoros lesz” – fejtette ki Orbán Viktor. Még egyszer leszögezte: Magyarország számíthat az öt és fél milliárd köbméter gázra, amely alapja a rezsicsökkentésnek.

Magyarország az oltóanyaggyártás piacára is betör

Arra a kérdésre, hogy Magyarország gyárt-e majd Szputnyik vakcinát, Orbán Viktor elmondta, hogy mindkét félben megvan az erre vonatkozó szándék, ennek előfeltétele azonban, hogy Palkovics László végrehajtsa a magyar kormány döntését, és a debreceni vakcinagyár első modulja hamarosan működésbe lépjen. „Kell az ilyen gyár az ellátás biztonsága miatt” – vélekedett a miniszterelnök a gyárról, amely nemcsak koronavírus elleni oltóanyagot, de más kötelező oltásokat is gyártani fog a tervek szerint. Orbán Viktor ezután érdekes kijelentéseket tett arra vonatkozóan, hogy a világban nagy a kereslet a Szputnyik vakcinájára, és az oroszok gyártóhelyeket keresnek, ezért a magyar kormány „tud nekik segíteni a gyártásban”. Ezzel világossá tette, hogy a magyar vakcinagyár elsődleges funkciója az orosz oltóanyag európai kitermelése lesz. Hozzátette, az EU is szeretné látni az európai gyártó kapacitásokat, és Magyarország jelentkezett, hogy a debreceni gyárat is vegyék bele a gyártóhálózatba.

Az EU szankciói

„Ha a tagállamok ezt eltűrik, akkor csontig fogják nyomni” – jellemezte Orbán Viktor azt az uniós jogkiterjesztést, amely Magyarországot a korábban bevezetett gyermekvédelmi törvénycsomag miatt érinti. Szerinte a brüsszeli bürokrata réteg egy része egy európai birodalomban gondolkozik, de a magyarok érdeke a nemzetek Európája. „Egy lopakodó módosítással folyamatosan átlapátolják a nemzeti jogokat a brüsszeli térfélre” – fogalmazott. Példaként a sokat emlegetett ügyet említette, miszerint „egy bírói ítélettel a magyar szülők jogait át akarják terelni a brüsszeli bürokratákhoz”. Orbán Viktor úgy látja, Brüsszelben nem fontosan a jogállami szempontok, de a többi tagállam érdekeit is sérti ez a gyakorlat. A miniszterelnök ismét kedvenc metaforáját, a csatát emlegette azzal kapcsolatban, hogy a szabad államokért küzd az Európai Unióval.

„Volt már dagály, most apály van, mert nagy erőkkel jönnek velünk szemben a választások miatt”

– értékelte a kialakult helyzetet az kormányfő egy jólirányzott hasonlattal. Szerinte Brüsszel szervilis magyar kormányt akar, éppen ezért az ellenzék győzelme „főnyeremény lenne a számukra”, ezzel szemben a Fidesz-kormány az emberek érdekeit szeretné előnyben részesíteni.

Orbán Viktor nem érti, miért vádolják korrupcióval

A miniszterelnök szót ejtett arról a jelenségről, amikor külföldi újságírók „a magyar haverjaikra hivatkozva rossz színben tüntetik fel a magyar viszonyokat”. „Kikotyognak időnként ezt azt, értjük mi ez, de nincs nagy jelentősége” – magyarázta. Ezen a ponton elkezdte a magyar teljesítményeket felsorolni, amelyhez a minimálbér megemelését, a 13. havi nyugdíjat, az SZJA-mentességet is hozzárendelte. „Még nem mi vagyunk az ország legjobban kormányzott országa, de Magyarország ment egy lépést előre, erre pedig büszkék lehetünk” – szögezte le. Szerinte a politikában nem az számít, mit írnak a külföldi újságírók, hanem a tények és a sikerek. Mint mondta, „rajtunk és a lengyeleken átlépni nem lehet”.

A kormányfő ahelyett, hogy reagált volna a magyar kormányt ért korrupciós vádakra, például a Völner-Schadl ügyre, a baloldal kampányhoz felhasznált forrásaira tett pár csípős megjegyzést. „Mindenki látja, hogy épül az ország, a nemzeti vagyon nő. Ha igaz lenne ez a vád, akkor nem az rajzolódna ki, amit látunk” – ismertette a saját álláspontját. Szerinte Magyarország tekintetében az „ilyen jellegű kritikák, mint a korrupció, nem vehetők komolyan”. Megjegyezte, Magyarország előre megy, a korrupciótól szenvedő országok pedig hátra mennek. Ezen a ponton példaként a Gyurcsány-kormányt említette, amely szerinte a magyar történelem legkorruptabb kormánya volt

Járványügyi aktualitások

A miniszterelnök nagyon röviden az aktuális járványügyi intézkedésekről és a járványhelyzetről is beszélt. Mint mondta,

a társadalmi szorongás és a nagy félelem kezd elpárologni,

mivel az omikron variáns sokkal gyengébb lefolyású, de hangsúlyozta, észnél kell lenni, mert azért okoz bajt is. Az oltások fontosságát nem mulasztotta el megemlíteni, de megjegyezte, összességében elviselhetőbb a helyzet, mint korábban, ráadásul a nemzetközi gyakorlat sem a járványügyi intézkedések szigorítását követi. Kiemelte, a magyar kormány ezért változtatta meg korábbi döntését, és hosszabbította meg a két oltás után kapott védettségi igazolvány érvényességét május 1-ig.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. Fotó: Kreml Sajtóiroda / Anadolu / AFP)