Orbán Viktor mindenkit hülyére vett, kijátszotta a Velencei Bizottságot és az EU-t is
Maga Orbán Viktor tette egyértelművé a Hír Televízió kérdésére, hogy a kormányoldal, azaz a Fidesz-KDNP parlamenti többsége szerdán mindenképpen átviszi a parlamenten az alaptörvény hetedik módosítását, valamint a Stop Sorosként elhíresült törvénycsomagot.
– Mi lesz a Stop Sorossal miniszterelnök úr, elfogadják holnap?
– Van hozzá többség, tehát elfogadjuk.
– Nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását?
– Van hozzá többség, tehát elfogadjuk – jelentette ki magabiztosan Orbán.
Mint megírtuk, hétfőn Strasbourgban az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottságnak az elnöke, Gianni Buquicchio és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kétoldalú megbeszélésén megvitatták a testület készülő, a Stop Soros szabályozásról készülő álláspontját.
A találkozón Buquicchio arra kérte a magyar Országgyűlést, hogy ne fogadja el a Stop Soros törvényt a Velencei Bizottság pénteken esedékes véleményének közzététele előtt, de legalább vegye figyelembe a véleménytervezetében megfogalmazott, a magyar hatóságoknak már korábban elküldött ajánlásokat.
Ezt várja el egyébként Angela Merkel német kancellár pártja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is, de ez, mint látható, a kétharmados Fidesz-KDNP-t hidegen hagyja, hiszen a Velencei Bizottság elnökének kérésére
már Szijjártó is visszautasítással felelt, Orbán pedig egyértelművé tette, a többsége bármihez, így ehhez is megvan a magyar parlamentben.
Érdekesség hogy korábban a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt éppen a Velencei Bizottság állásfoglalását várva nem regulázta meg tavasszal a magyar kormánypártot, amely kétharmados többség híján akkor még nem szavazott a Stop Sorosról, így mind Brüsszelben, mind pedig Berlinben azt ígérte: igazodnak az állásfoglaláshoz.
Márpedig a Velencei Bizottság júniusban egy újrakezdett különeljárásban vette napirendjére a parlamentnek teljesen új formában benyújtott csomagot, s készített alkotmányjogi és nemzetközi jogi jelentést, amelynek tervezetét az Orbán-kormány múlt péntek óta ismeri (ez nyilvánosan nem érhető el), s amelyről a szakértői testület közgyűlése pedig most pénteken dönt.
Ez az állásfoglalást azonban az Orbán-kormány könnyedén ki tudja játszani, hiszen az új parlamentben benyújtott hetedik alaptörvény-módosításban foglaltak nem képezik részét a vizsgálatnak, csak a T/333-as számú előterjesztés, amelynek összefoglaló neve a Stop Soros.
Ez utóbbi kapcsán a Velencei Bizottság tagjaként Dunja Mijatovic már június első napjaiban világosan elmondta, mit kifogásolnak. Akkor a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy meg kell akadályozni minden olyan intézkedést, amelyek korlátozzák, szankcionálják, megbélyegzik vagy hátrányos helyzetbe hozzák a migráció területén tevékenykedő civil szervezeteket és embereket. Az ilyesmi helyett a munkájukat támogató jogi környezetet kell létrehozni - jelentette ki.
Mijatovic a törvényjavaslat visszavonására szólított fel, kiemelve, hogy a magyar hatóságoknak minden nemzetközi emberi jogi kötelességüknek eleget kell tenniük és emberségesebb hozzáállást kell tanúsítaniuk a migránsok és menedékkérők szükségletei iránt. Csakhogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már akkor állította, a jogszabálycsomag, főként a szabályokat megalapozó alkotmánymódosítással, a kormány meglátása szerint összhangban van a genfi egyezménnyel.
Noha a jogszabály-csomag nyilván így is számos vitatott pontot tartalmazhat, valójában a kétharmados parlamenti többség az alaptörvény-módosítással lényegében lehetetlenné teszi a menekültek legális úton való befogadását. Márpedig a Velencei Bizottság állásfoglalása a hetedik alaptörvény módosításra (legalábbis nincs erről hivatalos közlés) nem tér majd ki, csupán a büntetőjogi és büntetőeljárási törvénycsomagot vizsgálják egyelőre, a pénteki állásfoglalás is arról szól majd, miközben még az is kérdéses, a nemzetközi alkotmányjogászi testület egyáltalán látta-e a múlt héten sebtiben benyújtott módosításokat.
Nem vizsgálja a Velencei Bizottság azt sem, hogy az Orbán-kormány legújabb javaslata szerint 25 százalékos bevándorlási különadót kell fizetnie a bevándorlást segítő szervezeteknek, ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé kedden kerülő adótörvény – közölte a Pénzügyminisztérium. Azt írták, „a kormány minden lehetséges eszközzel szeretné megvédeni Magyarországot az illegális migrációtól. A kormány a határkerítés, a megerősített határvédelem, a jogi határzár mellett újabb intézkedéseket tart szükségesnek Magyarország védelmében. A migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás és az illegális migráció szervezését büntető Stop Soros törvénycsomag mellett, adópolitikai eszközökkel is fel kíván lépni a migráció szervezése ellen”. Az indoklásuk szerint „az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek”. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok - mint ahogyan minden adóval kapcsolatos feladat - az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd.
Mindez azt jelenti, hogy a Velencei Bizottság miatt a Stop Soros törvénycsomagból ugyan kivették a számos nemzetközi szabályba ütköző tételt a „bevándorlást támogató szervezetek" 25 százalékos sarcáról, de azonnal be is építették az adótörvények közé. Magyarán
Orbán Viktor kijátszotta a teljes európai szövetségi rendszert, ahogyan saját pártcsaládját is, hiszen az illetékes testületek nem azt a törvénytervezetet vizsgálják meg, amelyben az Orbán-kormány nemzetközi kötelezettségeknek mond ellent.
Mindez megkönnyítheti miniszterelnök dolgát abban, hogy megmagyarázza az Európai Néppártnál, miért is nem számított a Velencei Bizottság véleménye.
Ráadásul időközben Orbán már megmutatta, hogy ezentúl nem hátrál meg semmiféle uniós, vagy egyéb figyelmeztetés előtt. Mindenben ráadásul a közelgő 2019-es európai parlamenti választások, valamint számos világpolitikai esemény a kormányfő segítségére van, ő pedig jó érzékkel lovagolja meg ezeket az eseményeket. Mint megírtuk, Orbán finoman megfenyegette a Fidesz európai pártcsaládját, az Európai Néppártot (EPP) Orbán Viktor szombaton, a néhai német kancellár, Helmut Kohl halálának az első évfordulóján tartott beszédében. A miniszterelnök azt mondta, lehetne alapítani egy bevándorlásellenes páneurópai pártot, ha az Európai Néppárt nem tér vissza a kereszténydemokráciához, bár ehhez sietve hozzáfűzte, hogy jobb volna az anyapártot megújítani.
Mindez erősíti azokat a korábbi elképzeléseket, miszerint Orbán stabil magyarországi fölénye mellett nemzetközi babérokra, méghozzá a Fidesz európai pártcsaládjának valamiféle vezetői posztjára törekedne.
A 168 Óra diplomáciai forrásai szerint ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, csakhogy az orbáni játszma egyelőre roppant kérdéses fogadtatással számolhat, hiszen az uniós költségvetési tervezési ciklusban tulajdonképpen minden tagállamnak egyéni stratégiai célokat kell érvényesítenie. Már csak ezért is kérdés, hogy például egy, az orbáni víziónak megfelelő bevándorlásellenes pártcsaládba ki szállna be.
A Janez Jansa-féle szlovén SDS-en kívül aligha találhatna partnereket a magyar kormányfő, hiszen még a V4 is széthúzó négyesfogatnak számít Szlovákiával és Csehországgal az egyik, Magyarországgal és Lengyelországgal a másik oldalon. (Ha az EU és a V4 között kell választani, az EU-t választom – mondta decemberben Rastislav Káčer szlovák nagykövet.) Ennek fényében ironikus, hogy akik körében a magyar miniszterelnök kiszólása egyértelmű sikert arathat, azt azok az EPP-hez tartozó kereszténydemokrata pártok jelentik, amelyek közül nemrég gyors egymásutánban a német CDU, a holland CdA és a finn KOK is jelezte, hogy a legszívesebben már a pártcsaládon kívül tudná a Fideszt. Mind a három párt kormányon van a maga országában, korábban pedig Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője is figyelmeztette Orbán Viktort a jogállamiság határainak a tiszteletben tartására.
Ugyanakkor az Európai Néppárt vezetői eddig aligha tettek érdemi lépéseket Orbánnal szemben, a sokak által áhított intés pedig az április 8. utáni talákozókon is elmaradt.
Eközben pedig az utóbbi időszakban – főként az újabb kétharmados győzelmet követően – nemcsak a barátságosabb arcát mutatja az Európa vezetőjének számító Angela Merkel, de meg is hívta magához Berlinbe hosszú idő után Orbánt, akivel egyértelműen szeretne kiegyezni a jövő évi EP-választások előtt. Minderre a német kancellárnak nyilvánvalóan saját belpolitikai érdekharcai, a német koalíciós válság okán is szüksége lehet, hiszen Németországban éppúgy belpolitikai feszültségpont a menekültügy, mint egész Európában.
Vélhetően erről lesz szó csütörtökön is, amikor a V4-országok miniszterelnökei csúcstalálkozót tartanak Ausztria kancellárjával. Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár a megbeszélésük eredményeiről közös sajtótájékoztatón számolnak majd be délután a Várkert Bazárban. Ezt követően Orbán és Pellegrini külön is a sajtó elé áll majd, és tájékoztat a V4-elnökség átadásáról, július 1-jétől ugyanis Szlovákia veszi át Magyarországtól a csoport egy évre szóló elnöki tisztségét.
Mindennek az a jelentősége, hogy július 1-jén Ausztria veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ráadásul – mint megírtuk – Kurz pár napja védelmébe vette Orbánt, amikor arról beszélt egy interjúban, hogy a beskatulyázás és a más véleményen lévők lenézése okozhatja az Európai Unió vesztét. Feltette a kérdést:
„Ugye nem gondolják, hogy Orbán vagy Salvini kompromisszumkészebb lesz attól, ha minél magasabbról nézik le őket?"
Az osztrák kancellár ugyanakkor kiemelte, hogy a demokrácia és a jogállamiság nem lehet alku tárgya, más kérdésekben viszont teret kell engedni a különféle eltérő álláspontoknak, véget kell vetni a folyamatos kioktatásnak.