The New York Times: Így engedte meg az EU, hogy Magyarország illiberális modellé váljon

Az Európai Unió vezetői, miután sokáig elnézőek voltak, most úgy vélik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egzisztenciális fenyegetést jelent az önmagát az emberi jogok és a jogállamiság mintaképének tartó tömbre nézve – írja a The New York Times.

Orbán Viktor az elmúlt évtizedben megállás nélkül építette „illiberális államát” bőséges uniós támogatással. Viszont úgy tűnik, hogy egyelőre ennek vége:

az év elején az Európai Bíróság mérföldkőnek számító döntést hoz arról, hogy az Uniónak van-e joga a tagállamoknak nyújtott támogatásokat a szervezet alapvető értékeinek betartásához kötni.

Ha így járna el Brüsszel, akkor több milliárd eurót tagadhatna meg azoktól az országoktól, amelyek megsértik ezeket az értékeket. Nem utolsósorban pedig arra ösztönözheti az Európai Bizottság végrehajtó szervét, hogy új szinten avatkozzon be a tagállamok ügyeibe – írja az amerikai lap. Az, hogy Orbán Viktor hogyan kényszerítette az Európai Uniót ilyen helyzetbe, és az miért tűnt oly sokáig tehetetlennek, hogy megállítsa őt, sokat elárul a szervezet alapítóinak feltételezéseiről, és arról, hogy miért botlott meg a populista és nacionalista kihívásokkal szemben – írták. 

A több mint egy tucat jelenlegi és volt európai tisztviselővel készített interjúkból kiderül, hogy az Orbán Viktorral és illiberális projektjével szembeni érzelmek hogyan fejlődtek az önelégültségtől és a meg nem értéstől annak felismeréséig, hogy komoly belső fenyegetést jelent az orbáni projekt az EU-ra – annak ellenére is, hogy Magyarországnak kevesebb lakosa van, mint Párizsnak. A szándékos mellőzést szépen összefoglalták 2015-ben egy találkozón, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke meglátta Orbán Viktor érkezését, és azt mondta: „Jön a diktátor”, majd diktátornak nevezve köszöntötte, és barátságosan megpaskolta az arcát – írja a lap.

A lap szerint a hatalomban senki sem akart szembeszállni Orbán Viktorral olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és a korrupció – különösen a nemzetek vezetői nem, akik mindannyian helyet foglalnak a nagyhatalmú Európai Tanácsban. „A Tanácsban magam is éreztem, hogy Orbán társai vonakodnak ilyen jellegű kérdésekkel foglalkozni” – mondta Luuk van Middelaar, Herman Van Rompuy egyik segítője, amikor a Tanács elnöke volt. Hozzátette: a tanács „olyan, mint egy klub, ahol Viktor csak egy közülük, akik végsősoron politikai állatok, és tisztelik egymást azért az egyszerű tényért, hogy megnyertek egy választást”.

Néhány európai törvényhozó már korán felismerte, hogy Orbán Viktor lábbal tiporja a demokratikus normákat, de a nemzeti vezetők, különösen az Európai Néppárt, az Európai Parlamentet az elmúlt évtizedben uraló erős jobbközép politikai csoportosulás vezetői akadályozták őket a megoldásban. Az Orbánt védelmező konzervatívok között volt Angela Merkel, Németország akkori kancellárja is. A német vállalatoknak jelentős befektetései vannak Magyarországon, és Merkel politikai szövetségest látott a magyar vezetőben. Az Európai Néppárt egyik prominens tagja szerint Merkel és segítői hárították az Orbán Viktorral kapcsolatos aggodalmakat, mondván, hogy nehéz eset lehet, de fontos, hogy a családban maradjon.

„A legnagyobb hiba – az, amelyért ma is fizetünk – az Európai Tanácsé”

Ivan Krastev bolgár elemző szerint Orbán Viktor 2010-es megválasztása után több éven át óvatos volt, hogy „ne lépje át Brüsszel vörös vonalait, hanem táncoljon azok mentén, ezt ő »pávatáncnak« nevezte”. 

Orbán Viktor pártja elfogadta az új alkotmányt és egy új médiatörvényt is, amely korlátozta a sajtószabadságot. Átalakította az ország igazságszolgáltatási rendszerét, eltávolította a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, és létrehozott egy bíróságokat felügyelő hivatalt, amelyet a kormánypárt egyik prominens tagjának felesége vezet. A választási törvényeket úgy változtatták meg, hogy azok a pártnak kedvezzenek. 

Az élesebb fordulópont 2018 májusában, Orbán Viktor és az Európai Néppárt vezetőinek találkozóján következett be: Joseph Daul, a párt elnöke és Manfred Weber, a Parlamentet vezető német kereszténydemokrata politikus, figyelmeztették Orbán Viktort, hogy pártja a parlamenti frakcióból való kizárás veszélyét kockáztatja.

„Ha megpróbálsz kirúgni, elpusztítalak”

– mondta Orbán Viktor a tisztviselő szerint.

Két évvel ezután, márciusban Orbán Viktor kilépett a Néppártból, amikor is világossá vált, hogy a pártját ki akarják taszítani. Weber úr még mindig sajnálja a Fidesz elvesztését. „Egy bizonyos szinten ez megkönnyebbülés” – tette hozzá. „Ugyanakkor Orbán távozása nem győzelem, hanem vereség” abban az küzdelemben, hogy az európai jobbközepet „széles néppártként” összetartsák – közölte.

Brüsszel talán végre talált egy hasznos eszközt a belpolitika befolyásolására: az európai szerződések megsértésével kapcsolatos perek súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak az adott tagállam számára, amennyiben ezt az Európai Bíróság is helyesnek tartja.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Parlament plenáris ülésén, 2019. szeptember 11-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)