Orbán Viktor véletlenül elismerte, hogy sok a szegény Magyarországon

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt a kormány járványkezeléséről, az ellenzékkel folytatott harcokról, a magyar egészségügyi rendszerről, a gazdaságot újraindító intézkedésekről és a határvédelemről, illetve a migrációról.

Szélsebesen fertőz az omikron

A miniszterelnök kiemelte, a koronavírus-járványban az omikron variáns új kihívást jelent, hiszen eddig egy új variáns nagyobb veszélyt jelentett a korábbiaknál, de a szakemberek szerint az omikron gyorsabban terjed, de „az erő, amivel ránk tör, gyengébb”.  Mint mondta, hazánkban folyamatosan nő a fertőzöttek száma, viszont a lélegeztetőgépen lévők száma csökkent, a kórházban fekvők száma pedig sokkal lassabban nő. Éppen ezért február 15-től lépnek hatályba a járványkezeléshez tartozó új intézkedések. Február 15-től ugyanis csak azok a tizennyolc éven felüli magyarok minősülnek majd oltottnak, akik már megkapták a harmadik oltást is, vagy a második oltás felvétele óta még nem telt el hat hónap. A védettségi igazolvány átalakul oltási igazolvánnyá, vagyis aki nincs beoltva, az nem kaphatja meg a kártyát. A karanténkötelezettség hét napra csökkent, de ha valaki öt nap után negatív tesztet tud bemutatni, akkor szabadulhat. A diákoknál is az ötnapos szabály lép életbe. Hozzátette, minden hétvégén időpontfoglalás nélkül lehet az oltáshoz hozzájutni kórházi oltópontokon és a járásközpontú szakrendelőkben. Ezen kívül tizenhat megyében százharminchat településen fordultak meg az oltóbuszok, és tizenhatezer embert beoltásában segédkeztek.

Orbán Viktor arról is beszélt, úgy látja, a baloldal támadja a védekezést, amelyről azonban Európában mindenhol vita zajlik. Szerinte ez a demokráciában természetes, de a magyar baloldal kilóg az európai gyakorlatból. A miniszterelnök felháborodva ecsetelte, hogy szerinte ez ellenzék „kamu videókat gyártott” ebben a témában.

„Nem tudom, hogy bárhol előfordult volna még, hogy tényeket hamisítsanak, álhíreket terjesszenek”

– jegyezte meg teljes elképedéssel. Ezután elmagyarázta a műsorvezetőnek, hogy ennek a vírusnak nincs se fideszes, se DK-s párttagkönyve, és mindenkit megtámad. Úgy látja, a védekezésről úgy kell vitatkozni, hogy ne gyengítsük azt, de a baloldal ezt a kórházakra és az ápolókra nézve sértő módon teszi. Mint mondta, az egészségügyi dolgozók erőn felül teljesítve küzdenek, vállalva az áthelyezést és a túlórát, tehát elismerést érdemelnek. Sértetten hozzáfűzte, hogy „amennyiben valaki a gyenge egészségügyi rendszerre panaszkodik, akkor az ápolóinkat meg az orvosainkat is gyengének tartja, és ez nem igaz”. A kínai vakcinával kapcsolatban csak annyit mondott, ezt a vitát könnyen zárójelbe lehet tenni tekintettel arra, hogy a WHO támogatta ezt az oltóanyagot. Leszögezte, ő sosem venné a bátorságot arra, hogy vakcina ügyben ilyen markáns szakmai véleményt mondjon. Mint fogalmazott:

„Jó ország ez. Mindig érzek a baloldalban egy olyan stikket, hogy nem tud különbséget tenni a kormány támadása, meg az ország leminősítése között.”

Ezt jelenti a hírhedté vált jelmondat

„Magyarország előre megy, nem hátra” – szól a kormánypárt választások előtti szlogenje, amellyel mostanában a plakátokon is találkozhatunk. Nagy Katalin arról kérdezte Orbán Viktort, mit jelent ez a mondat, amelyről a miniszterelnök dagályos elemzésbe kezdett. Leszögezte, ez az emberek helyes eligazodását segítő mondat. Mint mondta, „a politika egy olyan világ, amely közel áll a költészethez”. Szerinte ez nem mindig nyilvánvaló, de sok szépsége van.

„Más embereket szolgálni mindig szép dolog. Rokonságban áll az irodalommal ez a munka, amely sokfajta gondolatot indít el az emberek fejében”

– magyarázta. Számára ebben a mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt tizenkét évben folytatott. Ezen a ponton az általa gazdasági sikernek elkönyvelt eredményeket kezdte sorolni, belecsempészve a baloldal és a Gyurcsány-éra minősítését. Elmondta, hogy 2010 előtt a munkanélküliség 12 százalék fölött volt, a baloldali kormány elvett a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, gazdasági csökkenés történt, illetve itt volt az IMF. „Csődtől szenvedtünk, és nagyon kemény munkával a korábbi baloldali kormányzás bűneit Magyarország kijavította” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kiemelte, a kormány most visszaadja a 13. havi nyugdíjat, megtolja a különböző szakmák bérezését, az adókulcsok kifejezetten jól állnak, a növekedés plusz hét százalékosnak mondható. Úgy látja, a baloldali politikusok a választások után át akarják venni az országot, de ők okozták a csődöt 2010 előtt. Megjegyezte: „Ugyanezt fogják tenni megint, mert ahhoz értenek.”

Magán, vagy állami egészségügy?

Orbán Viktor ismét egyértelművé tette, meggyőződése szerint a magyar baloldal privatizálni szeretné az egészségügyet, holott ezt azóta már Márki-Zay Péter is cáfolta egy hosszabb videóban. Kifejtette, a magyar egészségügy magánosítása mögött kitapintható az üzleti érdek. Szerinte a baloldalon sokan kaptak pénzt a privát egészségügyben érdekelt csoportoktól, ezért üzleti lehetőséget akarnak nyitni a nagytőke és a nemzetközi tőke előtt, hogy privatizálják az egészségügyet. „Meg akarnak győzni róla, hogy nem az állam által biztosított egészségügy adja a jó ellátást” – állította Orbán Viktor. Mint mondta, nem beszél a magántőke ellen senki, de a biztosítottak pénzét nem fogják nekik odaadni. Úgy látja, az orvosok bére jó irányba mozdult el, az ápolók bére is hetven százalékkal emelkedett, illetve az orvosi kamara és a szakszervezetek is egyetértettek a közegészségügyi rendszer fenntartásával, amelyet viszont jobban kell szervezni, jobb feltételeket kell teremtetni. Orbán Viktor azt is hozzátette, úgy tudja, 2010 előtt 600 milliárd forintot vontak ki a magyar egészségügyből. Mint mondta, vannak országok, ahol a jövő a magánegészségügyben van, de az nem ránk tartozik. Megjegyezte, ezért dolgozik, hogy az államilag tulajdonolt közegészségügyi ellátási rendszer mindenkinek jó legyen. Ezen a ponton különös vallomást tett a miniszterelnök a magyar társadalom átlagos életszínvonalára vonatkozóan:

„Akinek sok pénze van, annak mindegy, de Magyarországon sokan vannak a kispénzűek, ők pedig nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz a privatizált egészségügyben. Még nem lehet Magyarországot gazdag országnak nevezni”

A határvédelem nem áll le

Orbán Viktor ismertette a kormány által gyűjtött adatokat az illegális bevándorlásra vonatkozóan. Ez alapján 2020-ban 45 ezer illegális bevándorlót, 2021-ben pedig már 122 ezer illegális bevándorlót fogtak el a katonák a határon. Szerinte a magyar emberek nincsenek annak tudatában, hogy a rendőrök és a katonák milyen kemény munkát végeznek a határnál. Állítása szerint most már fizikai összecsapásokkal is meg kell küzdeniük, és állandó készenlétben vannak. Mint fogalmazott: „Ha egy pillanatra lankad a figyelem, akkor alul-fölül már át is jöttek a kerítésen, és a határsávban kell összegyűjteni őket, ez a monotómia pedig komoly próbatétel elé állítja az ott dolgozókat.”

Az idei adatokról is közölt információt az államfő: ebben az évben két hét alatt 4200 határsértőt fogtak el. Hangsúlyozta, a migráció, mint fenyegetés, velünk él, ezért meg kell erősíteni és át kell alakítani a határvédelem rendszerét. Arra is kitért, hogy az Európai Unió bizottságának bevándorlásért felelős biztosa szerint a bevándorlók nélkülözhetetlenek a gazdaságunk számára. Orbán Viktor ennek az ellenkezőjét gondolja, nem szeretné, hogy a magyar gazdaság helyreállításában migráns szervezetek vegyenek részt. Úgy tapasztalta, a magyar emberek nem kérnek ebből a megközelítésből. Hozzáfűzte, bár a határvédelem sok pénzt emészt fel, de "a magyarok a nyugati világ várkapitány szolgálatot teljesítő nemzete, egész Európa határát védjük". Az is kiderült, pontosan mennyi pénzre utalt az imént, ugyanis ez az összeg 2015 óta 600 milliárd forintra rúg, amelyben Orbán szerint Brüsszel semmilyen segítséget nem nyújt. Ettől függetlenül reménykedik benne, hogy az európai politika a jövőben áthidalja ezt a kulturális távolodást.

 (Kiemelt kép:: Orbán Viktor Facebook-oldala)