Orbán Viktor beugrott a parlamentbe, gyorsan ki is hagyott az emlékezete
Váratlanul válaszolt Orbán Viktor kormányfő néhány ellenzéki azonnali kérdésre az Országgyűlés hétfőő ülésén, az azonnali kérdések órájában. A miniszterelnök nem gyakran ad személyesen választ, ezt legtöbbször államtitkárokra, vagy miniszterekre testálja, ám most több kérdésben is felelt. Először a nyugdíjemelés és az idei nyugdíjprémium ügyében nyugtatta a közvéleményt, s harsogott sikerpropagandát arról, hogy ő maga és kormánya 2010 óta milyen hatalmasat emelt a nyugdíjakon.
A miniszterelnök második válasza Paks II-ről szólt a Párbeszéd képviselőjének, Kocsis-Cake Olívio kérdésére. Miután az ellenzéki képviselő az atomenergia-kitettségre vonatkozó adatokat sorolt fel, Orbán Viktor hanyagul odavetette: meggyőződése, hogy az atomenergia jó és olcsó a magyar adófizetők számára, s a Paks II.-re beruházásra szükség van. Többször is megismételte, hogy meggyőződése szerint az atomenergia kikerülhetetlen energiaforrás Magyarországon, ráadásul szerinte olcsó.
A kormányfő azt is állította, hogy a Paks 2 beruházás kapcsán alapos és részletes vita zajlott az Országgyűlésben, de akkor Kocsis-Cake még nem volt képviselő.
Csakhogy nem a Párbeszéd képviselőjének memóriájával van probléma, hanem valójában nem volt vita a Paks II. beruházás ügyében az arról szóló megállapodás megkötése előtt. A valóságban a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen váratlanul írt alá megállapodást a paksi atomerőmű bővítéséről 2014. január 13-án. Ráadásul a miniszterelnök 2002-től 2013-ig folyamatosan bírálta az atomenergia-függőséget, főleg azért, mert az kiszolgáltatottá tenné Magyarországot Oroszországnak. Köztudott, hogy akkor még csak Fidesz-elnök Orbán Viktor keményen nekiment például 20008-ban az akkori kormányfőnek, Gyurcsény Ferencnek, amiért az akkori ormány titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal „a 21. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben.
Hogy Orbán hozzáállása miként változott meg az orosz energiafüggőség ügyében, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Paks II.-ről, a paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Putyin és Orbán 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország 10 milliárd eurós, 4-5 százalékos kamatú devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól 30 éven át a magyar adófizetők pénzéből törlesszen az oroszoknak. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért. Bár a megújuló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden ezzel kapcsolatos aggályt.
