Orbán Viktor az Európai Unió bővítését szorgalmazza

Az Európai Unió bővítésének meg kell történnie, ugyanakkor a bővítés pozitív megítéléséért harcolni kell az EU-ban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján.

2023. november 17., 17:35

Szerző:

A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik. Görögország és Magyarország között „egy geopolitikai luk” van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei – mondta.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar-szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.

A miniszterelnök kiemelte: az orosz-ukrán háború „jól összezavart mindent”, mert „elbizonytalanítja magát az Európai Uniót”, amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő. Ez a biztonsági architektúra összeomlott – fogalmazott Orbán Viktor hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.

Véleménye szerint nem szükséges belső reformokat végrehajtani az Európai Unióban (EU) ahhoz, hogy legalább a legfelkészültebb délkelet-európai országokat felvegye a közösség a tagjai közé. Hozzátette: Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az unióba. A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon támogatást ezeknek az országoknak.

Elmondta, Magyarország ennek a forrásnak az előteremtése érdekében szívesen fizet be akár többet is az unió költségvetésébe.

Dinamika, növekedés, energia, erő az utóbbi években is az újabban felvett országok gazdaságából jött az Európai Unióban – közölte a miniszterelnök, ugyanakkor hozzátette, hogy a bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról. Véleménye szerint maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.

„Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Egyúttal megjegyezte, hogy vannak, akik a bővítést negatív összefüggésben szemlélik, az EU gondjait a posztszovjet térség országainak csatlakozásából vezetik le, az elmúlt években azonban a dinamika, növekedés, energia, erő még mindig az újabban felvett országok gazdaságából jött az EU-ban.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. konferenciáján Budapesten, az Országházban 2023. november 17-én. MTI/Máthé Zoltán)