Orbán üdvözölte a Közgép sikerét

A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.

Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos „pénzszivattyú” sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját – írja az MTI.

Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta. Fontos az erős nemzeti cégek megteremtése, mint például az OTP, a MOL, a Trigránt, a Közgép.

Európa hanyatlik

A miniszterelnök szerint az Európai Unió intézményei alkalmatlanok arra, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a kontinens előtt álló kihívásokra. Ma ismét megkérdőjeleződtek a világhatalmi pozíciók, ezen belül Európa súlya és szerepe. Sokan gondolják, hogy erre az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor.

A kormányfő hozzátette: az elmúlt három évben azonban megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg – jelentette ki Orbán Viktor.

„Tisztán állunk az Úr színe előtt”

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A kormányfő ezt szombaton jelentette be a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök. „Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt” – fogalmazott.

Összmagyar érdek

Az államadósság csökkentése összmagyar érdek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen szombaton tartott előadása után, kérdésekre válaszolva.

Ha egy országban az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát meghaladja, onnan „önerőből visszajönni” szinte alig van esély – mondta a kormányfő egy kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy a magyar adósságállomány 77 százalék körüli, 70-90 százalék között, „az életveszélyes sávban vagyunk”. Egy rossz döntés, rossz reagálás és „pillanatok alatt felfut az államadósság”. Mint mondta, 50 százalék alatt „kezdődik az élet”. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a „nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak” a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.

A miniszterelnök egy másik kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy idegen nyelvet középiskolás korban kell megtanulni, az idegen nyelv tudása feltétele kell legyen a felsőfokú tanulmányoknak. Nem hazafias erény, ha valaki csak magyarul beszél – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy „hazafias erény nem feladni a saját nyelvet”. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű képzésének nehézségeiről szólva megjegyezte, hogy „nem Istentől elrugaszkodott gondolat” a magyar nyelvű orvostudományi képzés, hozzátéve, hogy erről külön is érdemes lenne beszélni. Magyarország és Szlovákia kapcsolatáról Orbán Viktor azt mondta: bizalomépítő lépések kellenek. „Sziszifuszi munkára van szükség”, közös gazdasági sikerekre, határátkelők, hidak építésére. „Csak a következő magyar választások után tudjuk a kettős állampolgárság kérdést felvetni” – jelentette ki.

A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy az „alakulófélben van”. Traian Basescu román államfővel ugyanakkor „nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik” – tette hozzá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – szintén kérdésekre válaszolva – arról beszélt, hogy a kisantant „annyira megosztotta a magyarságot és az egyházainkat is, hogy most is a poszttrianoni és posztkommunista örökségtől szenvedünk”, és 2010 után sem tud „egy táborba állni” az összes határon túli magyar politikai erő. Ezt „bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – mondta, hozzátéve, hogy nem mindenáron kell, de „alapvető célok mentén kialakulhat az egység”. Az EMNT elnöke bírálta az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és a Ponta-kormányt, ugyanakkor arról is beszélt, hogy „aki nem korrupt, gyűjtsük ki, fogjunk kezet, fogjunk össze”. Azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, mint Ausztria, Dél-Tirol felett.