Orbán szerint a magyar gazdaság sikere nem külső tényezőktől függ

Orbán Viktor a KAVOSZ Zrt. ünnepségén beszélt erről, amelyen átadták a 250 000. Széchenyi Kártyát. A miniszterelnök bejelentette, hogy a  program legtöbb hiteltípusában százmillió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet. Kiemelte, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy. 2015-ben kétmillióan dolgoztak kkv-knál, ami az összes foglalkoztatottak 73 százalékát jelenti, vagyis kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság. A KAVOSZ tájékoztatása szerint  folyószámlahitelnél is nőtt a hitelkeret, de a többi hiteltípushoz képest különbség, hogy a kamattámogatás továbbra is csak tízmillió forintig jár.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán hangsúlyozta, nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, a saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta. Ennek némiképp ellentmond, hogy az  EU-s forrásokból származó támogatás az éves magyar GDP három százalékát teszi ki – többet, mint bármelyik másik EU-tagország esetében.

Orbán szerint ettől függetlenül „színvonaltalan érvelés” az EU-s támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

A miniszterelnök felidézte: 2011-ben, amikor a 150 000. Széchenyi Kártyát adták át, még más szelek fújtak, és politikai nézetektől függetlenül lehetett jogos kétség sokakban, hogy az az út, amelyet akkor választottak, eredményre vezet-e. Az akkori kihívások között említette a pénzügyi összeomlás elkerülését, az államadósság és a munkanélküliség megfékezését, továbbá az új alkotmányos rend körüli csatákat. Az elmúlt hat év alatt nagy utat tett meg a magyar gazdaság, „szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot mentünk előre, és bizonyosságot szereztünk, hogy jó megoldásokat választottunk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyarországon még mindig komoly fejtörést okoz annak megválaszolása, hogy összefogással vagy magányos harcosként lehet-e előrébb jutni a gazdaságban. Ma azt ünnepeljük, hogy vannak olyan korszakok, amikor minden feltétel adott, hogy az összefogásból kerekedjen ki a siker – fogalmazott.  Azt mondta, politikai filozófiája magja, hogy „egyedül sohasem lehetsz elég okos”, erre bizonyíték ez a kártya is, mert ahhoz, hogy életképes konstrukciót faragjanak belőle, sok tudás összeadására volt szükség. A kormány a pénzügyi rendszer tudását a jegybankon keresztül gyűjti be, a reálgazdasági tudást pedig a kamarán keresztül, és ez továbbra is így marad, minden jelentős gazdasági döntés előtt mindkét tudásra igényt tart a jövőben is – közölte. Megjegyezte: a Széchenyi Kártya is az unortodoxia megnyilvánulása, és jól mutatja, hogy a szokatlan megoldások keresése nem 2010-es jelenség.  A miniszterelnök kijelentette: óriási teljesítmény, hogy 2002 után is megmaradt a program, és túlélte az azt követő nyolc évet.

Emlékeztetett, a programot illetően a fő érdem Demján Sándoré, és a munkahelyvédelmi akciótervért is őt illeti az elismerés, ő mondta, hogy „válság idején a normativitás nem kötelező”, szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nem egyformán érintenek mindenkit. A Széchenyi Kártya kezdeményezésének megnyerték a bankokat, de kormányzati támogatás nélkül nem működhetett volna.

Orbán elmondta: a kkv-k feltőkésítésére gazdaságilag észszerű, társadalmilag igazságos programokra volt szükség, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Ilyen megoldás a Széchenyi Kártya, a program átlátható, egyértelműek a feltételek, olyan módszer, amelyet a társadalom el tud fogadni – állapította meg. A kkv-k a hozzáadott érték több mint felét állítják elő, de az exportképességüket jelentősen segíteni kell a jövőben.

Orbán beszéde végén elmondta: nem akarjuk eltagadni, hogy a gazdaságban profitközpontúnak kell lenni, de a kormánytól azt várjuk, hogy miközben megérti ezt a gondolkodást, alapvetően „magyarcentrikus gondolkodásmódot” valósítson meg. E két gondolkodásmód sikeres ötvözete a Széchenyi Kártya – zárta szavait a miniszterelnök.