Orbán rózsaszín ingben virított, Tőkés kommunistázott
A kormányfő Tusnádfürdőn azt mondta: a választási eredményekből kiderül, hogy a magyarok harcolni akarnak az államadósság és a munkanélküliség ellen. Tőkés László kommunistázott egy jót, a miniszterelnök rózsaszín inget vett fel.
"Rózsaszín ing és hangulat" - ezzel a két hívószóval tudósított az állami média a miniszterelnök tusnádfürdői szerepléséről.
Sikeres államot csak akkor lehet felépíteni, ha mögötte erős nemzet áll - ez volt az egyik fő gondolata annak az előadásnak, amelyet Orbán Viktor a tusványosi tábor zárónapján tartott.
A miniszterelnök egyebek között kifejtette: a mostani gazdasági válság bizonyította, hogy véget ér a nyugati jóléti és fogyasztói társadalom időszaka, most a munkaalapú társadalmat kell majd felépíteni. Ebben a gyökeres átalakulásban megváltozik az állam szerepe is, amennyiben a visszafizethetetlenné vált államadósságot csak állami eszközökkel lehet rendezni, csak erőteljes állami akarattal lehet visszavezetni a munkaerőpiacra a munka nélkül maradtakat - fejtette ki.
Bármely állam azonban csak akkor lehet erős - mondta -, ha mögötte erős nemzet áll. De az is igaz, hogy ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem - tette hozzá Orbán Viktor. Szerinte a választási eredményekből is az derül ki, hogy a magyarok harcolni akarnak az államadósság, a munkanélküliség, az államtól érdemtelenül származó jövedelmek ellen - írta az MTI.
A magyarok megérezték, hogy kétharmados forradalom kell
A miniszterelnök szerint a magyarok megértették, hogy a korábbi magyar világ fenntarthatatlanná vált, és Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra.
Orbán Viktor megállapította: a választók zsigereikben is megérezték a tavalyi választásokon, hogy most összefogásra, "kétharmados forradalomra" van szükség. A magyarok ugyanis nem akarnak a folyamatok elszenvedői lenni, hanem cselekvő szereplőkként harcolni akarnak az államadósság, a munkanélküliség, az államtól érdemtelenül származó jövedelmek ellen. Ennek a szellemében születtek Magyarországon az utóbbi időszak főbb döntései, mint például a kettős állampolgárság megadása, az új alkotmány kidolgozása, a teljesen új közteherviselési rendszer, a bankadó és a válságadó bevezetése, a nyugdíjrendszer visszaszerzése a közösség számára, az adósság csökkentése és a demográfiai hanyatlás megállítása.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nem vagyunk még túl a nehezén. Utalt a határon túli nemzetrészekre, amelyek megsegítésére egyelőre az anyaország nem tud annyi eszközt rendelkezésre bocsátani, mint amennyit szeretne.
Ezzel kapcsolatban idézte a tábor mottóját, amely szerint "összenő, ami összetartozik". Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése.
Felhívta a figyelmet Közép-Európa egészének az összenövésére is, e térség ugyanis a miniszterelnök szerint a most formálódó új gazdasági korszaknak lesz a középpontja. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Ezért fontos, hogy Magyarország saját megerősödése érdekében visszafizesse az államadósságot, létrehozzon egy európai termelési központot, újraiparosítsa az országot. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között van.
Új időszámítás kezdődött
Erről már a külügyi államtitkár beszélt a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, amikor köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnököt, Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint az összegyűlt tömeget - közölte a
Híradó.Németh Zsolt úgy fogalmazott: azok, akik most az állampolgárságot igénylik, csatlakoznak egy olyan politikai közösséghez, amely jövőképet akar meghonosítani. Hangsúlyozta: a kettős állampolgárság megadásával, a visszahonosítással új időszámítás kezdődött a magyarság életében.
Sajnálattal állapította meg, hogy "az idén a román államfő nem lehet közöttünk". Emlékeztetett azonban arra, hogy Orbán Viktor és Traian Basescu már gyakran találkozott egymással, és megkezdték a román államelnök őszi budapesti látogatásának előkészítését.
Tőkés: Románia még mindig posztkommunista korszakát éli
Húsz év alatt semmilyen tartós eredményt nem sikerült elérni Romániában, az ország még mindig posztkommunista korszakát éli - mondta szombaton Tusnádfürdőn Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján tartott előadásában úgy vélte, a magyarságnak három szó jegyében kell továbbhaladnia, ezek pedig a szabadság, az egyesülés és a gyógyulás. Az első a magyar állampolgárság kiterjesztését, a második "Trianon gyógyítását", a harmadik pedig a húsvéti alkotmányt jelenti - tette hozzá.
A romániai helyzetet elemezve megállapította: 1920 óta nem volt becsületes népszámlálás, felemelkedés helyett elburjánzott a korrupció. Az európai és a világméretű válságot tetézi az erkölcsi válság. "Nem volt időnk szembenézni a kommunista múlttal. Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen. Kikínlódtunk egy magánegyetemi rendszert, épp az első Orbán-kormány jóvoltából" - hangoztatta az EMNT elnöke, aki úgy fogalmazott, hogy a határok feletti nemzetegyesítés politikája is Orbán Viktor nevéhez fűződik.
