Orbán Ráhel olyan karórát villantott, amelynek az áráért egy otthonápolást végzőnek 17 éven át kell dolgoznia
Országgyűlési képviselők öltötték magukra az első őszi ülésnapon az otthonápolók legfőbb üzenetét hirdető, „Az otthonápolás munka!” feliratú pólót - írja lapunkhoz is eljuttatott közleményében az aHang.
Magyarországon ma több mint 45 ezer ember ápolja otthon gyermekét, idős hozzátartozóját 24 órában az év 365 napján, szabadság, szünet nélkül. Az ő „fizetésüknek" az alapösszege a 2010. évi 28 500 forinthoz képest 2018-ra 32 600 forintra, az emelt összegű ellátás 37 050 forintról 44 250 forintra emelkedett. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére a kiemelt ápolási díj, amelynek havi összege 2018-ban 58 680 forint.
Vagyis a legmagasabb összeg, amelyet ezért a munkáért kapnak, havonta 58 680 forint.
Ez alapján a családi pótlékkal együtt is maximum 75 810 forintból kell két embernek (ápoltnak és ápolójának) megélnie, ami egyszerűen lehetetlen Magyarországon.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője a hétfői plenáris ülésen azt mondta, hogy közpénzt nem ellopni, hanem az otthonápolókra kellene fordítani, erről pedig javaslatot is beadott az MSZP-Párbeszéd. Csak remélni tudja, hogy ezzel egyetért a fideszes Mátrai Márta is, aki tíz évvel ezelőtt még kezdeményezte, hogy ismerjék el munkaként az otthonápolást – fűzte hozzá a Párbeszéd politikusa. Kitért arra is, hogy annak a 12 millió forintos órának az áráért, amelyet Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel a kötcsei pikniken villantott, egy kiemelt ápolási díjért dolgozó otthonápolónak 204 és fél hónapon át, több mint 17 éven át kell dolgoznia.
Válaszában Rétvári Bence az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, hogy amíg 2010 előtt nem emelkedett az otthonápolási díj, az Orbán-kormány volt az, amelyik bevezette az emelt összegű ellátást. A politikus szerint ennek az összege, az 58 680 forint kevesebb, mint amennyit a kabinet szeretne adni, de az érintett szervezetekkel egyeztetve már dolgoznak a megoldáson
Az érintetteket képviselő Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület, a Csak Együtt Van Esély és az aHang kampányplatform aktivistái ma délben azért jelentek meg a Országházban, mert továbbra sincs hír az elmúlt hónapokban megígért reformokról.
- Azt reméljük, hogy eljött az a pillanat, amelyet 1749 napja várunk: a kormány betartja az ígéretét, és a rendszerváltás utáni magyar kormányok adósságát törlesztve végre rendezi az otthonápolók ügyét. Kérjük, ne hagyja, hogy ez a pillanat tovább tolódjon, mert naponta roppannak bele a gondozás terheibe azok, akik megalázó segélyből ápolják súlyosan beteg hozzátartozójukat! – írták a politikusoknak átadott levelükben.
Újra megismételték követeléseiket: 50 ezer forint azonnali emelést minden kategóriában, 2019-től pedig foglalkoztatási jogviszonyt és legalább a minimálbér összegét kapják meg az otthonápolók.
- Magyarország nem ítélheti szegénységre azokat, akik az év 365 napján, napi 24 órában beteg hozzátartozójukat gondozzák – emlékeztették a parlamenti képviselőket és a döntéshozókat.
A Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület által az aHang platformon indított kampányhoz május óta 40 szervezet csatlakozott és 41 ezer ember írta alá a petíciót, ebből 3000-en az aktivisták által terjesztett íveken (az érintettek egy része anyagi helyzetéből adódóan ugyanis nem rendelkezik interneteléréssel).
Volt olyan vidéken élő érintett édesapa, aki egymaga 700 aláírást gyűjtött – ez is azt mutatja, az otthonápolók nem nyugodnak bele méltatlan helyzetükbe, nem tudnak tovább várni.
A Lépjünk, hogy Léphessenek öt éve, pontosan 1749 napja küzd azért, hogy az otthonápolást ismerjék el foglalkoztatási jogviszonyként és legalább a minimálbér járjon érte. Az aktivisták molinóikon ezzel a számmal szembesítették a döntéshozókat ma a Parlamentben, és azzal, hogy ez a szám milyen napi nehézségeket szoroz fel: egy idővonalon mutatták be az otthonápolók egy átlagos napját.
Az elmúlt 1749 nap ugyanolyan küzdelmesen telt az otthonápolók számára, mint a korábbiak – a segélyek alig több mint 2000 forinttal nőttek 2013 óta, és továbbra sem érik el azt a minimális szintet, amelyből meg lehetne élni.
„A halmozottan sérült emberek intézményi elhelyezése ellátottanként 2014-ben már annyiba került, mint a minimálbér nettó összege. Emberségesebb és gazdaságosabb, ha ezt az összeget a betegek otthoni ellátásának biztosítására költi az állam. A Családok évében különösen meg kellene becsülnünk azokat, akik maguk kívánnak gondoskodni beteg hozzátartozójukról” – írták a képviselőknek szóló levélben az érintetteket képviselő szervezetek.
„Ma kezdődik a parlamenti őszi ülésszaka. A képviselőknek nyári szünetük volt, nyaraltak, pihentek, azok viszont, akik otthon ápolják szeretteiket nem tudtak szabadságra menni. Helyette 24 órában álltak szeretteik szolgálatában” – emlékeztette a képviselőket Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú egyesület elnöke az akciót követő sajtótájékozatón. Az aktivisták mellett az ellenzéki frakciók képviselői is megjelentek az eseményen, hogy támogatásukról biztosítsák az otthonápolókat, közülük többen jelezték, hogy az ülésnapon felszólalásukban is megemlékeznek az otthonápolók ügyéről.
Csordás Anett megígérte, hogy amennyiben nem történik valódi előrelépés az otthonápolók ügyében, szeptember 28-án az érintettek és támogatóik újra a Parlament elé vonulnak.
Az otthonápolást végzők kétségbeesése érthető, az ügy ugyanis régóta húzódik és nemcsak Nyugat- és Észak-Európában, de a volt szocialista országokban is sokkal többet áldoznak ugyanis a kormányok a halmozottan sérült emberek otthoni ellátására.
- Romániában ápoló asszisztensnek hívják, aki ezt a munkát végzi, és 1250 lejt, 87 ezer forintot kap havonta.
- Szlovákiában az otthoni ápolók bére 435 euró (138 ezer forint).
- Csehországban a kiemelt ápolási díj 180 ezer forintnak megfelelő összeg havonta,
- Horvátországban 445 euró (140 ezer forint).
Miután a petíció és számos, döntéshozónak küldött levél, kérés nem ért célba, egyszer június 27-én már a Parlament elé vonultak az otthon ápolást végzők, hogy a költségvetés általános vitájának kezdetekor felhívják a döntéshozók figyelmét méltatlan helyzetükre.
Tici és édesanyja Barcelonában az első, külföldi műtétekor 2013-banA támogatást kérő petíció aznap minden képviselő asztalára eljutott, de ennek ellenére sem vették napirendre, továbbra sem szerepelt a 2019-es költségvetés tervezetében helyzetük rendezése.
A demonstráció után úgy tűnt, talán az Emberi Erőforrások Minisztériumával, és Kásler Miklós miniszterrel tárgyalhatnak az érintettek, és reménykedhetnek valamilyen megoldásban. A találkozó létre is jött, azonban eredménytelenül zárult. A megbeszélésen Rétvári Bence államtitkár is részt vett, a civileket pedig olyan édesanyák képviselték, akik maguk is fogyatékkal élő beteg gyereküket ápolják.
Az Emmi az esemény után némileg másképpen kommunikálta a tárgyalás sikertelenségét. Közölték, hogy az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek egyetértettek a kormány azon elképzelésével, hogy tovább emeljék az ápolási díjat, ennek részleteiről a minisztérium bővíti a párbeszédet további szakmai és civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel és a szociális ágazati egyeztető fórummal.
És hogy miért is lenne annyira fontos a helyzet megoldása, azt Doán-Sárvári Mariann és lánya Tícia történetén keresztül mutattuk be még június elején. A negyvenöt éves kétgyerekes anya egykor sikeres üzletkötő volt, majd lánya csúszda-balesete után arra kényszerült, hogy 0-24 óráig Tícia mellett legyen. Vállalta az otthon ápolást, amit az állam nemigen hálált meg neki. ahogyan a magát családbarátnak nevező kormány sem.
