Orbán Passauban valódi vitára kényszerült
A Passauer Neue Presse című lap által Európa-szkepszis – Miért van szükségünk Európára? címmel rendezett pódiumbeszélgetés vendége volt Orbán Viktor, alkalmasint csalódottan. A vitában ugyanis eredetileg Horst Seehofer bajor kormányfő lett volna a partnere, akihez jó személyes kapcsolatok fűzik, de Seehofer a kormányalakítási tárgyalások miatt lemondta szereplését. Helyébe Horst Teltschik, Helmut Kohl kancellár egykori fő külpolitikai tanácsadója lépett. Tőle a magyar vendég, aki szorosabb együttműködéssel szemben a szuverén nemzetállamok Európájáért szállt síkra, azt hallhatta: már Franz-Josef Strauss (Seehofer elődje), nemkülönben Kohl (akihez Orbánt ugyancsak szoros kapcsolat fűzte) évtizedeken át az európai egyesült államok megteremtéséért szálltak síkra, mert szerintük egyedül egyetlen ország sem tud megbirkózni korunk kihívásaival. Teltschik, aki a rendszerváltás idején összekötő volt Németh Miklós kormánya és Bonn között, a kérdés kapcsán idézte François Mitterand utolsó beszédét, amelyben az egykori francia államelnök kijelentette: „a nacionalizmus háborút jelent”.
Teltschik – akárcsak a beszélgetés moderátora, Thomas Baumann, az ARD német közszolgálati televízió berlini stúdiójának vezetője és több hallgatója – a szolidaritást kérte számon a magyar vendégtől. Idézte egy jezsuita segélyszervezet jelentését: „A magyar lakosság többsége nincs a menekültek ellen, de a kormány hangulatkeltése nyomán gyűlölet, intolerancia tölti el az országot.” Érthetetlen, mondta, miért kell akár ezerkétszáz menekült befogadását megtagadni azoktól az európai partnerektől, akik az országnak igen jelentős anyagi támogatást nyújtanak – „hiszen a menekültek közül sokan továbbmentek volna, akárcsak sok magyar, akik ugyancsak elvándorolnak”. Teltschik figyelmeztette vitapartnerét: Magyarországon már a németekkel szemben jelentkezik ellenszenv, ügyelni kellene, milyen megítélés alakul ki az országról.
Orbán szerint a kvótamenekültek a trójai faló szerepét játszották volna, és megismételte azt a szerinte NATO-számítást – valójában egy tizenhárom éves, az elsivatagosodás veszélyeire figyelmeztető ENSZ-jelentést –, miszerint Afrikából hatvanmillió ember indulhat el Európa felé, és ennek elejét kell venni. Egyébként a szolidaritásban az is benne van, hogy a magyar munkavállaló ötödannyit keres, mint a német – tette hozzá.
Miért, és miért ilyen érveléssel támadják Sorost? – kérdezte Baumann, hozzátéve, hogy az effajta megbélyegzésekre éppen a német közvélemény különösen érzékeny. A kormányfő sajátos válasza: nem szívesen beszél olyan személyről, aki nincs jelen. Majd mégiscsak beszélt, emlékeztetve (egyébként ebben Teltschikkel összhangban) Soros hajdani támadására a brit font ellen, s szólt arról, hogy e „kaszinókapitalista által pénzelt óriási civil hálózat” munkatársai segítettek a migránsoknak bejutni Magyarországra, miközben a határőrök a kerítést építették. Teltschik véleménye: inkább hallgatni kéne, ami most Magyarországon folyik, segít Sorosnak, javítja a világban róla alkotott képet.
Kérdést kapott Orbán arról, hogy a visegrádi országok fellépése nem erősíti-e az unió bomlását. A kormányfő szerint ez éppen fordítva van: ezek az országok az európai átlag feletti növekedésükkel az unió motorját jelentik, s ha már hamarabb, a kilencvenes évek végén beengedik őket az unióba, nem lett volna ekkora válság.
Az új cseh kormányfő kapcsán felmerült a populizmus kérdése. Orbán szerint a populizmust úgy lehet leküzdeni, ha a nem populisták sikeresek – mint Magyarországon. A vitavezető következő kérdése: nem inkább úgy van-e, hogy ő maga képviseli a populizmust? A válasz: „Azt tesszük, amit az emberek kívánnak, a népet nem lehet leváltani – ez a demokrácia.”
