Orbán nem a jólétet, hanem a statisztikákat próbálja javítani
A Ringier-birodalom német lapja Putyin legjobb európai barátjának nevezi Magyarországot és Görögországot: a két kormány nyíltan flörtöl az orosz elnökkel, aminek az az oka, hogy pénzt és gázt remélnek, ám az EU nem nézi jó szemmel a próbálkozást.
A két állam álláspontja mögött eltérő motívumok húzódnak meg. A görögök nagy része támogatja az orosz kapcsolatot, a magyarok esetében viszont a politika döntött arról, hogy erősíteni kell az együttműködést.
A mozgatórugók megértéséhez az elemzés idézi Techet Péter történészt, aki szerint Orbán már rég belenyugodott a tömeges szegénységbe. Számára a lakosság sanyarú anyagi helyzete versenyelőny, mert tudja, hogy a nyugati cégek csak azért maradnak a magyar piacon, mert itt a bérek sokkal alacsonyabbak, mint nNyugaton. Ennek ellenére nem a munkavállalók kizsákmányolása ellen folytat szabadságharcot, hanem mindazok ellen, akik bírálják az „illiberális” demokráciáját. Orbán nem a jólétet, hanem a statisztikákat próbálja javítani, például úgy, hogy az állástalanokat közmunkára kényszerítik, hogy legalábbis papíron a teljes foglalkoztatást sugallják.
Orbánnál, az egykori antikommunistánál, akit a demokrácia módszeres leépítése és a szabadságjogok korlátozása miatt egyre gyakrabban Putyinhoz hasonlítanak, az orosz vonalat pragmatikus szempontok indokolják. Így pl. Paksot az magyarázza, hogy a miniszterelnök ily módon igyekszik közvetve némi pénzt pumpálni a gazdaságba.
A cél az, hogy a következő választásokig megnyugtassa a szavazóit. Vagy ahogy Illés Zoltán fogalmazott: hosszú távú megfontolások nem jellemzők a rendszerre. Ami pedig az orosz államfőt illeti, ő ugyanazt játssza a görögökkel és a magyarokkal is. Beveti a csalit, hogy megtudja, hajlandók-e fellépni az adott államok Oroszország mellett. A legbátrabbak még némi jutalmat is kapnak, mert a válság nem rázta meg annyira Oroszországot, hogy ne tudna adni egy kis pénzt Budapestnek vagy Athénnak.
(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)
