Orbán minden hátraarcok legnagyobbikát hajtotta végre

Wall Street Journal

A jegybank a várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot, és az eddigiekhez képest az sem változott, hogy a kormány által kinevezett négy külsős tag valószínűleg leszavazta a Monetáris Tanácsban Simor Andrást és az MNB két alelnökét. Ám ami utána következett, az nagyjából olyan, mint a férfi jégtáncban a négyes Axel: A Nemzeti Bank azt jósolja, hogy 2014-ben a kiigazított maginfláció 3,4 % lesz, vagyis magasabb, mint az elsődleges áremelkedés szintje, a maga 3,2 %-val. A megadott időintervallum ugyan távolinak tűnik, ám a pénzügyi tervezők általában másfél évre tekintenek előre politikájuk meghatározásakor és a kérdés most az, hogy akkor melyik értékre legyenek tekintettel a kamat meghatározásakor. A Morgan Stanley szakértője ugyanakkor arra mutat rá, hogy akárcsak szeptemberben, a jegybank előrejelzése most sem áll összhangban a monetáris könnyítéssel. Mint írta, a külső tagok alighanem abból az egy elemből indultak ki, hogy 2014. harmadik negyedévének végére az elsődleges infláció lemegy az áhított 3 %-ra. A BNP Paribas elemzője pedig azt jósolja, hogy a vártnál alacsonyabb áremelkedési kilátások, valamint a gyenge GDP-adatok miatt a Tanács külsős tagjai még lejjebb viszik a kamatot, amely ily módon 2013 márciusára 5 % lehet. Közben pedig a miniszterelnök nyilatkozatából az derül ki, hogy a kormány további közszolgáltatások díját kívánja mérsékelni, ami arra utal, hogy a kormány kitart az elsődleges infláció szintjének részben mesterséges mérséklése mellett.

Bloomberg

Az újabb kamatcsökkentéskor a Monetáris Tanács tagjainak többsége figyelmen kívül hagyta, hogy a forint árfolyama az utóbbi öt hónap legalacsonyabb szintjére esett vissza, miután a piac kamatvágást várt. A jegybank ugyanakkor a korábbi 5-8 %-ról 3,5 %-ra vitte le a 2013-as inflációs előrejelzését, mivel a kormány 10 %-kal akarja csökkenteni a háztartási energiaárakat és elhalasztja az adóemeléseket. Török Zoltán a Raiffeisentől úgy gondolja, hogy a kedvező MNB-jóslat újabb érv lesz az alapkamat további mérséklése mellett. Szerinte ha a forint nem gyengül lényegesen, akkor június végére 5 %-ra mehet vissza a szint. A londoni Capital Economics elemzője viszont azt gondolja, hogy a forint jelentős gyengülése azt jelzi: a piac nem tűr további kamatcsökkentést. Mi több, az euroövezet válsága jövőre súlyosbodhat és az MNB kamatemelésre kényszerülhet, hogy megvédje a magyar fizetőeszközt. A hírügynökség idézi az EKB elnökének másfél héttel ezelőtti budapesti kijelentését, miszerint az olyan, devizában eladósodott államokban, mint Magyarország, az alacsonyabb kamat nemigen ösztönzi a növekedést, mivel a valuta leértékelődését, valamint az infláció gerjesztését kockáztatja. Nem várható azonban a magyar gazdaságpolitika módosulása, miután a Parlamentben olyan költségvetést fogadtak el, amely az IMF kérése ellenére megtartja a különadókat, jóllehet azokat tartják felelősnek a beruházások visszaeséséért. A Citibank megkérdezett szakembere pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Simor András távozása után a kormány – a választások közeledtével – még inkább erőlteti a monetáris ösztönzést a jegybank részéről. Ennek megfelelően hajtja majd végre a személycseréket is az MNB élén, és így jövőre előreláthatólag még lejjebb viszik a kamatot.

FT

„Vágj most, aggódj később!” c. írásában a budapesti tudósító arra hívja fel a figyelmet, hogy az újabb kamatcsökkentés nyugtalanítja az elemzőket, mert félő, hogy a Monetáris Tanács túl messzire megy. A Capital Economics szakértője szerint a forintárfolyam meredek zuhanása jelzi, hogy a tanács sokkal lejjebb már nem határozhatja meg a szintet. Az aggodalmakat csak tetézi, hogy ki lesz a jövő tavasztól a jegybank új elnöke. A Spiro Sovereign Strategy vezetője még szókimondóbb volt, amikor kijelentette, hogy a testület külsős tagjai változatlanul sutba vágják az óvatosságot, és a javuló kockázatérzékelésnek kizárólag a jó oldalát nézik, miközben az kétélű. A gond továbbra is az, hogy Magyarország élvezi a világ-, de főként az európai piacon tapasztalható bizalomerősödést, ám nem tesz semmiféle érdemi lépést szerkezeti problémáinak megoldására. Jól példázza ezt, hogy a hét végén a kormány „minden hátraarcok legnagyobbikát” hajtotta végre az oktatásügyben, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a széleskörű, jóllehet békés diáktüntetések nyomán hirtelen felhagyott a felsőoktatási tandíj bevezetésének tervével. Csak éppen azt nem tudni, hogy miből fedezik az ingyenes tanulást. Azon kívül a Matolcsy-féle gazdaságpolitika nem egyszerűen unortodox, hanem sokak számára gyenge, megalapozatlan és sikertelen. A külföldi beruházások egyre apadnak, a növekedési kilátások csekélyek, és mindezt tetézi még a félelem, hogy az MNB új első emberi kiszolgálja majd a kormányt. A KBC Securities szakember úgy véli: mivel egyre valószínűbb, hogy jövőre 3 % lesz a deficit, a hatalom és a mind kevésbé független jegybank várhatóan fokozatosan a növekedésre, a gyengülő forinton keresztül az export ösztönzésére koncentrál, amiből az következik, hogy közép távon fennmaradnak az inflációs veszélyek. A Capital Economics azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy 2013-ban alighanem kiéleződik az eurozóna válsága, emiatt kevesebb tőke érkezik az országba, így erősödik majd a forintra nehezedő nyomás. Az MNB ez esetben rákényszerülhet, hogy a fizetőeszköz védelmében kamatot emeljen. Akkor pedig egy csapásra oda lehet az összes előny, amit a monetáris könnyítés augusztus óta hozott.

Die Presse

Napok óta az utcára vonulnak Magyarországon az egyetemisták, tiltakozásul a kormány felsőoktatási politikája, a tandíj tervezett bevezetése ellen. Hétfőn gimnazisták, tanárok és művészek is csatlakoztak hozzájuk. Orbán Viktor a hét végén visszavonulót fújt, a kormány szerdán dönt a reformról, csak éppen kérdés, hogy ha nem kell fizetni a tanulásért, akkor miként oldják meg az egyetemek finanszírozását. A hallgatók ugyanakkor a röghöz kötés ellen is tüntetnek. A kormány ez irányú elképzelése az uniós joganyaggal is ellentétes lehet, mivel korlátozza a szabad mozgás jogát.