Orbán kállai kettőst járt Brüsszelben

Némi zavar uralkodott pénteken délelőtt Brüsszelben, mindaddig míg végül Orbán Viktor sajtótájékoztató keretében nem pontosította, hogy elvi támogatását adta a megállapodáshoz, de a „nemzeti szuverenitást” érintő kérdésben nem dönthet egyedül. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a budapesti parlamentnek jövő év márciusáig kell állást foglalnia a kérdésben, noha – emlékeztet a Le Monde – mióta Orbán 2010 áprilisában visszatért a hatalomba, a magyar parlament egyetlen egyszer nem szegült szembe a kormányfő akaratával.

Budapesten döbbenetet keltett az a lehetőség, hogy pár nappal a Nemzetközi Valutaalappal kezdődő kényes tárgyalások előtt Magyarország, amely az EU-ba való belépésekor a legeladósodottabb kelet-európai állam volt, külön utat választhat a maga számára. „Orbán nem értette meg 26 kollégáját, vagy 26 kollégája nem értette meg Orbánt?” – idézte a Népszabadság online kiadásának kérdését a mértékadó francia liberális lap.

Az ügyben megszólat Balázs Péter, a magyar diplomáciai volt vezetője is, aki azt vetette Orbán szemére, hogy ezzel a lépéssel „értelmetlen elszigeteltségbe taszítja” országát. Le Monde tudósítója emlékeztet arra, hogy Bajnai Gordon szakértői kormánya, amelynek Balázs Péter külügyminisztere volt, azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy az IMF segítségével megmentse Magyarországot az államcsődtől.

Az új Moszkva

Tény, hogy Orbán Viktor sosem habozott kijátszani, az unióellenes kártyát – írja cikkében a Le Monde bécsi tudósítója. Az EU budapesti képviselőinek hozzá kellett szokniuk, hogy a magyar fővárosban úgy beszélnek Brüsszelről mint valamiféle „új Moszkváról”, amelynek diktátumai Magyarország számára ugyanolyan elviselhetetlenek, mint amelyeket az egykori szovjet uralom erőltetett az országra. Orbán a Les Echos című francia gazdasági lapnak adott december 8-i interjújában azt is felrótta az IMF-nek, hogy úgy viselkedik, mintha „a bankok szakszervezeti világszövetségét” képviselné. Ezzel szemben a magyar kormányfő támogatja az eurókötvények kibocsátásának elképzelését, és azt is, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (FESF) „ütőerejét” növeljék „legalább 2000 milliárd euróra”.

A brüsszeli össze-vissza táncolás paradoxona abban áll, hogy Budapestnek fő vesszőparipája éppen a költségvetési fegyelem és az adósságcsökkentés. Még 2012-ben is, amikor a nehézségek a költségvetés átírására kényszerítik a kormányt, a költségvetési deficit 3 százalék alatt fog maradni. Magyarország államadóssága ma ugyanannyi (a GDP 81 százaléka), mint amikor Orbán ismét kormányra került, azaz megfelel az uniós átlagnak.

„A magyar gazdaság alapjai tulajdonképpen nem rosszak, de Magyarország ma hitelességi problémával küzd” a tizennyolc hónapja tartó nem ortodox politika következtében – állapítja meg Sandor Richter, a bécsi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) osztrák közgazdásza, aki a kelet-közép-európai országok specialistája. Az utalás arra vonatkozik, hogy a deficitcsökkentést a magyar kormány csak olyan kivételes lépések árán tudta teljesíteni, hogy különadókat vetett ki a bankokra és a nagyvállalatokra, vagy éppen azzal, hogy az első negyedévben a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat beleöntötte az államkasszába.
.
Az elmúlt húsz évben egészen más eljáráshoz szokott befektetőket erősen megrázták ezek az egyeztetés nélkül végrehajtott „újraállamosítási” intézkedések egy olyan gazdaságban, amelyet Orbán szocialista és liberális elődei végletekig privatizáltak. Ehhez jött még a svájci frankban eladósodott magyar háztartásoknak biztosított végtörlesztési lehetőség, amelyet a kormány a piaci árfolyamnál 25 százalékkal alacsonyabb szinten rögzített árfolyamon szabott meg, s amelyet valóságos puccsként éltek meg, annak dacára, hogy a bankok, főként az osztrák pénzintézetek, korábban ésszerűtlen módon ösztönözték a háztartások eladósodását.

Az eurózónában zajló turbulencia, s ezzel párhuzamosan Magyarország Moody’s által történt adósi leminősítése arra kényszerítette az Orbán-kabinetet, hogy felújítsa a beszélő viszonyt a Nemzetközi Valutaalappal, amelynek delegációját december 13-ra várják Budapestre: Magyarország azt reméli, hogy 4-5 milliárd dolláros hitelt kaphat a pénzügyi szervezettől. Feltételek nélkül.

Kapcsolódó cikkünk: