Orbán három kormánya

Három év alatt új államszervezési és kormánystruktúra emelkedett fölénk. A miniszterelnök kiemelkedő szerepe, voltaképpen prezidenciális kormányzása mellé angolszász miniszteriális szerkezet és francia módra központosított közigazgatás társul. A sajátos mixet Sárközy Tamás azzal magyarázza: ha valaki nemcsak az államszervezetet, hanem a civil életet, a gazdaságot is át akarja rendezni, ahhoz kemény centralizációra van szükség. A minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, köztestületek alkotta dzsungelben a professzor segítségével BUJÁK ATTILA tájékozódott.

2013. augusztus 16., 14:06

– A balsejtelmek ellenére sokakat meglepett a merész kormányzati átszabások, kádercserék intenzitása és lendülete. A liberális jogállam vonásai mára a felismerhetetlenségig elmosódtak. Mi lépett a helyükre?

– Kiindulópontként fogadjuk el, hogy az államcél mindig meghatározza a kormányzat szerkezetét. Más kormányzati felépítést kíván egy stabilizáló s mást egy gyökeres társadalomátalakítást szorgalmazó gyakorlat. Tény, hogy ők kezdettől átfogó társadalmi átalakításról, „új világról” beszélnek, amit elsöprő győzelem, alkotmányozást lehetővé tévő parlamenti többség támasztott alá. Ha valaki nemcsak az államszervezetet, hanem a civil életet, a gazdaságot is át akarja rendezni, ahhoz kemény centralizációra van szükség.

– Az eredményt látjuk.

– A miniszterelnök kiemelkedő szerepéhez, voltaképpen prezidenciális kormányzásához angolszász miniszteriális szerkezet és francia módra központosított közigazgatás társul.

– Milyen érdekes mix. Orbán több mint miniszterelnök, kevesebb, mint államelnök?

– Igen. Lázár János még frakcióvezetőként egy üzleti klubban fejtette ki, hogy Orbánnak három kormánya van. Az egyik a Navracsics vezette formális kabinet, a másik a frakciókormányzás, mert számos törvény rajtaütésszerűen, a frakcióba „kihelyezett törvénygyárban” születik. És végül a párt, amely főleg informális akciókra hivatott. Ami mindebből létrejött, gyökeresen eltér a Magyarországon megszokott német-osztrák miniszteriális modelltől.

– Ennyire kevés miniszterrel egyetlen kormány sem működött.

– A kisszámú, nyolc miniszterrel működő kormány az angolszász hagyományokat követi. A tárcák többsége csúcsminisztérium, három hagyományos tárca maradt, elsősorban a külügy és a honvédelem. A belügy lenne a harmadik, de a teljes rendészeten túl (itt vannak a polgári titkosszolgálatok, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás) folyamatosan növekszik a BM civil területe is. Ma már idetartozik az építésügy, a lakásügy, a területfejlesztés s részben a vízügy is. A nyolc tárcaminisztert néha egy-egy tárca nélküli miniszter egészíti ki. A két miniszterelnök-helyettesből az egyik tárcát is kapott (Navracsics), a másik tárca nélküli miniszter (Semjén). Orbán egy kis kabinetkormánnyal dolgozik. Ugyanakkor államtitkárdömping van.

– Milyen elemekből áll össze a népes államtitkári kar?

– Ez is négyfelé oszlik. Van parlamenti államtitkár, aki az Országgyűlésben a minisztert helyettesíti, közigazgatási államtitkár, továbbá az egyes szakterületeket irányító politikai államtitkárok csapata. Ehhez jönnek az egyre számosabb helyettes államtitkárok.

– A szakterületi államtitkárok afféle pszeudominiszterek?

– Hasonlóan az angol junior miniszterekhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumban van egészségügyi, szociális és családügyi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális, társadalmi felzárkóztatási, sportért felelős politikai államtitkár is. Ők többségükben képviselők is, mutatva a törvényhozó és a végrehajtó hatalom összecsúszását.

– A kevés, de bonyolult minisztérium hátránya, hogy Orbán bármikor átnyúlhat minisztereinek a válla fölött. Az igazi szuperminiszter Orbán.

– Ez számára nem hátrány, hanem előny. Kifejezi a kormányzati feladatok komplexitását, hatékonyabban érvényesíti az összkormányzati döntéshozatalt.

(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)