Orbán és a bokszzsák
A Fidesz kezdetektől az erő politikáját képviseli, s bár az embereknek komoly ellenérzésük van az önkényeskedő hatalommal szemben, úgy látják, legalább van zsebben kitapintható haszna. Orbán Viktor a hétvégén tartotta tizenhatodik évértékelőjét. Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját nemcsak a beszédről, de a Fidesz „második rendszerváltásáról” is kérdezte KRUG EMÍLIA.
- Orbán évértékelője hűen tükrözte a Fidesz állapotát és erejét. Nincs párbeszéd, nincsenek érvek, legfeljebb néhány közmondás és anekdota. Hiszen a tábor adott, a bizonytalanokra már nincs szükség.
– A bizonytalanokat valóban más üzenetek szólítják meg, például a rezsicsökkentés. A legfrissebb Ipsos-kutatás azt mutatja: az ellenzék a meglévő szavazóit is nehezen tudja mobilizálni. A törzstábor nélkül viszont nincs lendület, nem fogják elérni a bizonytalanokat sem. A Fidesznek ráadásul elég a sajátjait elvinnie az urnákhoz, míg az ellenzéknek a meglévő választóin kívül csaknem egymillió bizonytalant kellene még begyűjtenie a biztos győzelemhez. Ennek alapján Orbán úgy érzi, nem sok félnivalója van. Évértékelője egy második kormányzati ciklust felvezető beszéd volt.
– Büszkén jelentette: 2010-ben rendszert váltottunk. Persze a körítés szerint a választók akarták így. Nem vagyok ebben biztos.
– Többet és mást tett a Fidesz, mint amit a kampányban ígért. 2013 elejéig csökkent a párt szavazótábora, 2012 októberében, amikor Bajnai Gordon visszatért, megegyezett az ellenzék és a kormányoldal támogatottsága. Ezután, a rezsicsökkentés miatt, megint szétnyílt az olló. Ha csak az intézményrendszer teljes átrajzolását, a gazdasági unortodoxiát nézzük, nem mondhatjuk, hogy a szavazók ezt kedvezően fogadták. Az ELTE PPK-n kutattuk, milyen a régi és az új alkotmány megítélése, s kiderült, az újjal szemben többekben volt ellenérzés, mint a régivel. Vagyis ha a Fidesz választást fog nyerni, akkor azt nem a rendszerátalakító törekvéseinek köszönheti, hanem a rezsicsökkentésnek. Ezzel sikerült rövid távon szavazatokat vásárolni.
– Tudatosan építkeztek így: sok-sok területhez mélyen hozzányúltak, aztán aprópénzt csörgetnek?
– A kormány egyedül a közjogi rendszer módszeres átalakításában volt következetes. A fő szempont, hogy Orbánékhoz hű emberek kerüljenek pozícióba, vagy úgy alakítsák át az intézményi ellensúlyokat, hogy az a Fidesznek kedvezzen. Mire 2012 végén a főbb átalakításokkal végeztek, megértették: ha így megy tovább, elveszíthetik a választást. A recept szögegyszerű volt. Mitől félnek legjobban az emberek? Hogy kikapcsolják a gázt, a villanyt, késnek a számlákkal. Erre csökkentették a rezsit.
– Ennyi tényleg elég? Nincs olyan társadalmi réteg, amely az egykulcsos adóval, a szociális és a nyugdíjrendszer, az oktatás átalakításával, a forint gyengülésével, a válságadókkal, a trafik- és földügyekkel ne kapott volna mélyütést.
– A magyar választók alapigénye a stabilitás, hogy ne legyenek hatalmas társadalmi különbségek, és az állam oldja meg a problémákat. A Fidesz egyiket sem teljesítette, mégis neki áll a zászló. De nem azért, mert a választók megváltoztak, hanem mert a kormány minden intézkedését sikerült legalább a saját szavazóinak eladni. Minden döntés alapja a rezsicsökkentés, a szabadságharc és a nemzeti szuverenitás erősítése. Az ellenzéket jellemzi, hogy ezeket a választók igényeivel szembemenő lépéseket sem tudja leleplezni.
– A Fidesz eddig csupán három témában visszakozott: Schmitt Pál, felsőoktatási keretszámok, regisztráció. Lapzártánkig nem tudjuk, mi lesz a válasz a Mazsihisznek.
– A Fidesz kezdetektől az erő politikáját képviseli. Orbán elhíresült beszédében el is mondta, hogy a magyar félázsiai népség, amely széthúzó, ezért erőt kell neki mutatni. Korrekció két esetben lehetséges. Ha félnek a gazdasági összeomlástól, illetve ha komoly népszerűségvesztéstől tartanak – ez indokolta az említett három visszakozást. A diákok hatpontos követeléséből egyet teljesítettek, mégis sikerült őket leszerelni. De sosem álltak ki azzal, hogy rossz döntést hoztak, legutóbb Orbán meg is dicsérte Schmitt Pált. A fő üzenet: ők képviselik az erőt, az ellenoldal pedig a gyengeséget, a megosztottságot. (Lapzártánk után, február 19-én este érkezett a hír: május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét a kormány – a szerk.)
– Az erő szimpatikus lehet, mígnem maga alá gyűri az országot.
– A Fidesz 2002-ben ebbe bukott bele. Most nem így tűnik. Az embereknek komoly ellenérzésük van az önkényeskedő, erőszakos politikával szemben, de úgy látják, legalább van zsebben kitapintható haszna, az ellenzék meg amúgy sem tudná irányítani az országot.
(A teljes interjút a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvashatják.)
