Orbán elismerte: csak gumicsont a halálbüntetés

A XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett nemzetközi konferencián, a Pesti Vigadóban a bevándorlásról szólva a miniszterelnök azt is mondta: azért kell a népvándorlás és a bevándorlás kérdésével komolyan foglalkozni, mert „a folyamatok utóbb nem lesznek visszafordíthatók”, egy multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák világába.

Orbán Viktor beszédében kitért a halálbüntetés kérdésére is, kijelentve, hogy az nem vezethető be, Magyarországnak nincs is ilyen szándéka. A helyzet egyértelmű, igaza van az Európai Bizottság elnökének – Jean-Claude Junckernek –, „egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával” – mondta.

Európa jelenlegi gazdasági helyzetét érintve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az euró projektje elakadt, nem tört utat magának az a gondolat, hogy egy monetáris unió létrehozása kikényszeríti majd egy fiskális unió létrejöttét is – írja az MTI.

Szerinte ma mérsékelt optimizmus uralkodik az európai gazdaság jövőjét illetően, ami jó hír, „akkor is, ha semmi okunk sincs rá”.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: Európában a gazdasági válságkezelésnek két különböző kultúrája van, az északi és a déli. Előbbi „nagyon racionálisan viselkedik”, logikus, helyzetet elemez, majd reformál, ha kell, strukturálisan – részletezte, jelezve, hogy ezzel szemben a déli válságkezelés lényege, hogy „majd az élet hozzáigazítja magát a változásokhoz”, a politikának csak az a dolga, hogy ehhez megadja a teret, ami közgazdaságilag azt jelenti, le kell értékelni a valutát.

„Ma csak azért van okunk optimizmusra az eurózónát illetően, mert valójában (...) a déli válságkezelés logikája került elő európai méretekben” – mondta a kormányfő.

Megjegyezte ugyanakkor azt is a monetáris élénkítéssel kapcsolatban: „Hiába öntünk mi pénzt egy versenyképtelen gazdaságba, ha előtte nem reformáltuk meg, nem alakítottuk át.”

A gazdaságpolitikát értékelő gondolatmenetét összegezve a kormányfő óva intett attól az „illúziótól”, hogy megtalálták azt az utat, amelyen az eurózónát ismét versenyképessé tudják tenni a világ más, ma előrébb járó gazdasági régióival szemben.

Orbán Viktor a konferencián a volt német kancellár munkásságát méltatva hangsúlyozta: Helmut Kohl arra vállalkozott, hogy az utolsó tégláig lebontja az európai népeket egymástól elválasztó falakat, ő nyitotta ki Európa újraegyesítésének lehetőségét, az Európai Unió bővítési politikáját.

„Ma, amikor az EU ismét súlyos betegséggel küzd, nem is fordulhatnánk jobb orvoshoz, mint aki egyszer már meggyógyította Európát” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, a magyarok mindig is úgy tekintettek a német egységre, mint saját függetlenségük, szabadságuk garanciájára, mert „a német egyesítés az egyetlen, visszavonhatatlan garancia arra, hogy Magyarországot nem fogják újra megszállni, hogy nem jön vissza a hidegháború”.

A kormányfő beszédében elmesélt egy személyes történetet is, amikor 1998-ban, miniszterelnökké választásakor találkozót kért Helmut Kohltól, hogy átbeszéljék a „szakmát”. Az akkori német kancellártól egyebek mellett azt kérdezte – idézte fel –, mi a politikai és a személyes erkölcs viszonya. Erre Kohl azt mondta – emlékezett vissza –, „hagyjuk ezeket a zagyvaságokat, a helyzet úgy áll: ami jó a magánéletben, az a jó a politikában is”. Nincs kettős erkölcs, „nem alkalmazhatunk különböző mércéket” – összegezte az akkori találkozójukon elhangzottak lényegét Orbán Viktor.

Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: a magyaroknak Helmut Kohl, a német egység atyja elsősorban Európa újraegyesítőjeként fontos. „Európa kancellárjaként, vagyis bizonyos fokig a sajátunkként tekintettünk rá mindig” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a volt német kancellár mindig Magyarország barátja és ügyeinek támogatója volt.

Szavai szerint Helmut Kohl és idősebb George Bush volt amerikai elnök győzelme elvette a nyugati baloldaltól a progresszív jövő ígéretét, megfosztotta őket az illúzióiktól, „ez az, amit nem tudnak megbocsátani nekik még ma, 25 év múltán sem”.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung képviselet-vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy Kohl mindig is nagy barátja volt Magyarországnak, beszédeiben nagy hálával emlékeztetett arra, hogy 1989-ben a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból. A Magyarországhoz fűződő kapcsolatai nagyon fontosak voltak nekik – hangsúlyozta.

Helmut Kohl meggyőződéses európai volt, német és európai történelmet is írt – mondta Frank Spengler.