Orbán Viktor egy tollvonással elintézte, nem vizsgálhatja a Fidesz médiabirodalmának törvényességét a Gazdasági Versenyhivatal
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával szentesítve egy szerdai kormányrendelet azt a tranzakciót, amely által Mészáros Lőrinc médiabirodalma, valamint az Origo hírportál és a Magyar Idők kiadója feletti irányítás a Liszkay Gábor vezette Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezébe került – derült ki a Magyar Közlönyből. Ezzel pedig megszűnt annak a lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Médiatanács vizsgálhassa az egyesülés versenyjogi érvényességét.
Mint a 168 Óra beszámolt róla, nemrég összesen tíz médiavállalkozás ajánlotta fel kizárólagos, illetve többségi tulajdonjogát – ellentételezés nélkül – annak a KESMA-nak, amelynek kuratóriumi elnöke Liszkay Gábor – az eddig Mészáros Lőrinc kezében lévő Mediaworks kiadó vezérigazgatója –, kuratóriumi tagja pedig Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-család volt ügyvédje, Szánthó Miklós, a kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ elnöke, valamint Varga István jogász, aki 2014-ig a Fidesz parlamenti képviselője volt. Ezek alá a kiadók alá olyan kormánypárti propagandakiadványok tartoznak, mint például a
- Ripost,
- Lokál,
- Figyelő
- Hír TV
Liszkay GáborAzonban volt egy jóval nagyobb falat a KESMA előtt, amelynek bekebelezése minden valószínűség szerint sértette volna a magyar versenyjogi törvényeket. A Liszkay vezette alapítványnak ugyanis felajánlotta minden vagyonát az a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Press Zrt., amely a Mediaworks kiadójának birtoklásán keresztül a teljesség igénye nélkül az alábbi kiadványok tulajdonosa:
- Összesen 15 megyei napilap és azok online verziója
- Nemzeti Sport
- Bors
- Világgazdaság
Ezen felül felajánlotta a KESMA-hoz való csatlakozását a közvetlenül
- Liszkay Gábor tulajdonában lévő, kormánylapként funkcionáló Magyar Idők,
- a Mészáros-tulajdonban lévő ECHO TV,
- az Origo kiadója
is. Így azonban már egyértelműen torzulnak a magyar versenypiaci feltételek, hiszen olyan mértékű médiafelület koncentrálódik egyetlen tulajdonos kezében, hogy az a tulajdonos egyedül befolyásolhatja például a hirdetési árakat, vagy a hírfogyasztók médiaelérési lehetőségeit, azaz lényegében megszűnik a sokszínű tájékoztatás.
A magyar versenyjogi törvények alapján a GVH, illetve a médiaügyekben felelőls Médiatanács mindezt valószínűleg kénytelen is lett volna megállapítani. Azzal azonban, hogy Orbán Viktor kormánya nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította a KESMA-ba való beolvadást, a törvény szerint a GVH már nem vizsgálhatja az egyesülés jogszerűségét.
Az Orbán-kormány eddig csak olyan, százmilliárdos értékű vállalati összefonódások esetén élt ezzel az eszközzel, mint például az alábbiak:
- Az állami tulajdonú Magyar Villamosművek (MVM) megvásárolta a német RWE vállalattól a budapesti gázszolgáltató céget, a Főgázt, a maradék tulajdonrészt pedig a fővárosi önkormányzattól.
- Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank érdekeltségében lévő társaság megszerezte a Budapest Bank többségi tulajdonát.
- Az időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Takarékbank állami tulajdonrészét megvásárolta a Magyar Takarék Zrt.
A Fidesz médiabirodalmával kapcsolatos rendelet igazi cinizmusát valójában az jelzi, hogy Liszkay alapítványa maga jelentette be, hogy az összefonódás bejelentése tárgyában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak. Vagyis utóbbi lépésnek semmi értelme nem volt, mert ezt az akadályt Orbán Viktor egyetlen tollvonással elintézte. Arról nem is beszélve, hogy 2017 januárjában a GVH és a Médiatanács egy sokkal kisebb tétel esetében utasította el a vállalati összefonódást, amikor az RTL Klub meg akarta vásárolni a Centrál Médiacsoport 30 százalékát.
