„Orbán alkotmánya”: a jövőben már nem „köztársaság”
Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett jobboldali nemzeti kormánypártja, a Fidesz, hozzáfogott, hogy alkotmányreformmal betonozza be a hatalmát. A tervezet szerint megszüntetik az egyenlő választási jogot és ezzel a demokrácia egyik alapjogát. Az anyák állítólag többletválasztási jogot kapnának. A kormányt bíráló politológusok olyan viccnek tartják az egyes Fidesz politikusok és Szájer József európai parlamenti képviselő napok óta levegőben keringő kedvenc gondolatát, amely csak a közvélemény félrevezetésére szolgál – írja Kathrin Lauer, a Der Standard budapesti tudósítója.
Amióta ez a fejezet fehéren-feketén szerepel az alkotmánytervezetben, alig váltott ki tiltakozást. A 2. fejezet 21. cikkének 2. bekezdésében szó szerint az alábbi szöveg olvasható: „a jövő nemzedéke érdekében nem tekinthető az egyenlő választási jog megsértésének, ha egy sarkalatos törvény abban a családban, amelyben kiskorú gyermek van, az anyának (…) további választási jogot biztosít.”
A szocialista és a liberális ellenzék, valamint a civil szervezetek eddigi kritikája mindenek előtt a preambulum magasztossága ellen irányult, amely a „nemzeti hitvallás” megnevezést kapja, és amelyben rögzítésre kerül az ősökre, az államalapító István királyra és a „Szent Koronára” történő büszke hivatkozás. Az időközben jelentéktelenné vált liberális SZDSZ egyik alapítója, Kis János filozófus azt gondolja, hogy ezzel az alkotmánnyal Magyarország leszámol a szekularizációval, mert szövege a nemzeti himnusz (Isten, áld meg a magyart) első versszakából az Istenre való esküvel kezdődik. A preambulum kifejezetten a nemzet kötőanyagaként definiálja a kereszténységet.
„Orbán alkotmánya”
„Orbán alkotmánya nem lesz a nép alkotmánya, csakis Orbáné”, amely a „jogállammal szembeni arroganciája” miatt, néhány jobboldali konzervatív gondolkodású embernél is elutasításba ütközik – mondta Kis. Közben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felháborodott a „szélhámosság” miatt, amely abban nyilvánul meg, hogy az alkotmánytervezet szerint az országot többé nem „Magyar Köztársaságnak”, hanem csak „Magyarországnak” fogják nevezni.
A vitatott kérdésekben még csak ezután következik majd a nyilvános vita. Az alaptörvényben a Fidesz rögzíteni akarja a legfeljebb 50 százalékos állami eladósodást. Hátsó ajtóként egy „hitelválság” esetére, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kilátásba helyezte, hogy beépítenek egy olyan szabályozást, amely lehetővé teszi ennek a limitnek a megkerülését.
A Fidesz-hatalom bebetonozásának központi eszközeként azt tervezik, hogy összesen 43 olyan törvény lesz, amelyet kétharmados többséggel fogadnak el, és ennek megfelelően ezeket egy későbbi kormány is csak kétharmados többséggel módosíthatja majd. Többek közt ezek közé tartozik a többletválasztási jog, a sajtószabadság és a médiapiac, valamint a parlament, az igazságügy, a rendőrség és a helyi önkormányzati igazgatás működési rendje. Az Országgyűlés bármikor indoklás nélkül kizárhatja a nyilvánosságot az ülésekről.
Minden fontos állami tisztségviselőt, az államelnöktől kezdve az Alkotmánybíróság elnökéig, az Országgyűlés választ meg kétharmados többséggel. Pontosan a nagyhét kezdetére, április 18-ára tervezik a szavazást. Ezért is nevezik szívesen a tervet a Fidesz politikusok „húsvéti alkotmánynak”.
(Der Standard, nyomtatásban 2011.03.18.)Fordította: dr. Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon
