Orbán a saját háttérországával került szembe

Éppen ezért a velük való szembekerülés komolyan befolyásolhatja a nagyobbik kormánypárt népszerűségét - mondta el a

"Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik" - fogalmazott a lemondását érintő egyetlen kérdésre a köztévében Schmitt Pál. Az így még mindig államfő ehelyett a "tisztességén" esett csorbáról, "a legjobb tudása" szerint megírt kisdoktori értekezéséről beszélt, szerinte ugyanis az "becsületes férfimunka" volt. A diplomájától csütörtökön megfosztott Schmittnek nem esett jól, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa úgy hozta meg határozatát, hogy őt megkérdezte, meghallgatta volna. Schmitt ugyanis közölte: eközben ő Magyarország érdekeit képviselte, a nukleáris biztonságról tárgyalt. Többször hangsúlyozta, hogy a lelkiismerete tiszta, a dolgozatot becsületesen készítette, mert feltüntette forrásait, méghozzá a bolgár Georgijevet első helyen.

Rögös út

Azzal, hogy Schmitt Pál végül nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről maga és jelölő pártja számára is a nehezebb kommunikációs utat választotta. - mondja a Magyar Progresszív Intézet munkatársa. A Fidesz nem egyszer bírálta az MSZP-t hitelességi, morális és erkölcsi alapon, márpedig a köztársasági elnök azzal, hogy megfosztották kisdoktori címétől, éppen a hitelességét vesztette el.

Arról nem beszélve, hogy miután az események hatására nem mondott le belföldön és külföldön is tekintélyét vesztette - mondja Gyömöre Máté. Főleg úgy, hogy a közelmúltban Karl-Theodor Zu Guttenberg, német hadügyminiszter is megvált hivatalától azok után, hogy visszavették doktori fokozatát, szintén plagizálás miatt.
Nem véletlen tehát, hogy a kormány és a Fidesz is távol akarja tartani magát az ügytől, ezért is nyilatkozta Orbán Viktor többször is, hogy a köztársasági elnök személyes döntése, hogy lemond-e hivataláról, abba ő nem kíván beleszólni.

Szintén ennek volt köszönhető az is, hogy a kormánypárti politikusoknak lényegében megtiltották, hogy a botrányról nyilatkozzanak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy már a jobboldali értelmiség is Schmitt Pál lemondását követelte, márpedig ők azok a véleményvezérek, akik hosszú távon is befolyásolni tudják a szavazóbázis nézeteit - hangsúlyozza az elemző. Éppen ezért a velük való szembekerülés komolyan befolyásolhatja a nagyobbik kormánypárt népszerűségét. Ráadásul az egyszerű parlamenti képviselők is nehéz helyzetbe kerülnek akkor, amikor saját választókerületükben kell a Fidesz álláspontját ismertetni, és válaszolni arra, hogy miért "hagyta" a párt, hogy az általuk jelölt államfő megtarthassa tisztségét - véli Gyömöre Máté.

Nem könnyű ugyanis megmagyarázni, hogy egy hitelét vesztett politikust véd a párt hallgatásával, hiszen Schmitt Pálnak lényegében "papírja lett" arról, hogy doktori disszertációjának jelentős részét másolta, és mivel személye szorosan összefonódott a nagyobbik kormánypárttal és Orbán Viktorral, nehezen lehet a későbbiekben függetleníteni tőle.

Mennie kell

A miniszterelnök felelőssége, hogy megszabadítsa Schmitt Páltól az országot, ha az államfő mégsem akarná feladni a pozícióját - mondta Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke felszólította a Fideszt, hogy kezdjen egyeztetéseket egy közös jelölt személyéről a parlamenti pártokkal. Hozzátette: a morális válságot csak akkor lehet felszámolni, ha az új köztársasági elnökben - függetlenül annak politikai beállítottságától - minden magyar ember hinni tud. Újságírói kérdésre, hogy kit látna szívesen az államfői székben, Mesterházy Attila azt mondta, hogy Sólyom László volt köztársasági elnököt tartja olyan személynek, aki megfelelne a legfontosabb elvárásoknak.

Gyurcsány Ferenc szerint Schmitt Pálnak köztársasági elnökként már csak órái, legfeljebb napjai vannak hátra, ezért a parlamenti képviselettel rendelkező demokratikus pártoknak már az új államfő megválasztásán érdemes gondolkodniuk. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azt mondta: mivel a Fidesz-KDNP képtelen volt egyedül alkalmas elnököt választani, bár az ehhez szükséges többsége továbbra is megvan, erkölcsi értelemben elveszítette a jogát arra, hogy ismét az ellenzék egyetértése nélkül válasszon államfőt. A DK ezért azt szorgalmazza, hogy Schmitt utódját a kormánypártok és a demokratikus ellenzék - a szükséges konzultációk után - közösen jelölje és válassza meg. Ennek érdekében a párt petíciót indít Közös elnököt a közös hazának! mottóval.

Az LMP véleménye szerint szégyen, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken nem mondott le - jelentette ki a párt Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján Heltai László, a párt szóvivője. A szóvivő azt mondta, az is szégyen, hogy ott kell állniuk a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt és követelni "a nyilvánvalót" azt, hogy "a bukott elnök" mondjon le hivataláról. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ez a történet már nem Schmitt Pálról szól, hanem Orbán Viktorról "aki őt hivatalába helyezte és ott tartja minden határon túl".

Az államfői tisztség becsületét és méltóságát tiporta sárba Schmitt Pál a magyarázkodásával - reagált közleményben a Jobbik elnöke a köztársasági elnök közmédiának adott péntek esti interjújára - írta a Népszava.

Vona Gábor szerint pártját "hidegzuhanyként érte a köztársasági elnök megátalkodottsága, hiszen az egyetlen erkölcsös és felelős döntés, a lemondás fel sem merült benne, de még a bűnbánat legapróbb jeleit sem lehetett tapasztalni nyilatkozatában".

A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalása szerint Schmitt Pál sportban véghezvitt érdemeire nem vet rossz fényt kisdoktori címének elvétele. Legalábbis ez derül ki abból, amit a sportszervezet sajtóosztálya lapunknak megfogalmazott: "Schmitt Pál több mint két évtizeden keresztül volt elnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak, előtte főtitkárként dolgozott az olimpiai mozgalomért. Elévülhetetlen érdemei okán nevezték ki a MOB tiszteletbeli elnökévé, azt követően, hogy köztársasági elnökké választották. Noha kisdoktori címétől megfosztották, a MOB-elöljárói fontolóra sem vették, hogy az olimpiai bizottságban betöltött tiszteletbeli elnöki címét is meg kellene vonni tőle."