Orbán 2008-ból: „Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked”
Igenis lehet működtetni állami keretek között olyan felsőoktatást, amely tandíj nélkül is versenyképes szintű tudást ad a magyar fiataloknak – mondta Orbán Viktor a második Gyurcsány-kormány idején. A mai helyzet: jövőre jelentősen csökkennek az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, csak 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában, a többieknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.
Az államilag támogatott felsőoktatási helyek brutális visszavágásával sokkal komolyabb anyagi hozzájárulást követelnek meg a hallgatóktól Orbánék, mint annak idején a szocialista kormány. Amikor a 2008-as referendum során – amely bármiféle képzési hozzájárulás ellen szólt – a választók nagy többséggel leszavazták a tandíjat, megalapozták a Fidesz 2010-es győzelmét is. Igaz, akkor még csak néhány külföldi diplomata tudta, hogy
nem érdemes arra figyelni, amit Orbán a hatalom megszerzéséért mond:„Most arról van szó, hogy a kisemberek gyerekeit akarják kirekeszteni a felemelkedés lehetőségéből. Azt akarják elvenni, hogy minden gyerek legalább egy kicsivel többre vihesse a szüleinél. Most az a kérdés, csak a milliárdos klikk gyerekei előtt tárul szélesre az élet kapuja, vagy a legkisebb faluból is ki lehet jutni a napra, sőt fel lehet kapaszkodni a csúcsra. Most összetartásra, szolidáris fejlődésre volna szükség, ehelyett a társadalmi különbségek olyan ütemben nőnek, mint korábban soha.”
(2007. október 23. ünnepi beszéd –
„Szögezzük le, hogy a tandíjnak egyetlen dologhoz van köze: ahhoz, hogy valakik elbénázták a magyar gazdaságot, elbénázták annak működtetését, és ennek árát akarják velünk megfizettetni. Magyarország elkövetkező 15-30 évének sikerét a tudás és nem a pénz fogja meghatározni, ezért az egész magyar jövő szempontjából felelőtlen politika a tandíj bevezetése” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a felsőoktatásban tanulók adó formájában 5 és fél év alatt fizetik vissza az államkasszába a rájuk fordított pénzt. „Nem ajándék ez az államtól, hanem beruházás” – húzta alá, hozzátéve: a diplomások egész életük alatt tizennégyszer annyi adót fizetnek, mint a nem diplomások.
(2008. március 1. – http://www.orbanviktor.hu/cikk/a_kormany_luzernek_nezi_az_embereket )
„Nem az a baj, hogy Magyarországon túl sokan járnak egyetemre, mert Magyarországon nem érjük el még az európai átlagot, az egyetemre, főiskolára járók arányát tekintve. A baj ma nem az, hogy elmennek a fiatalok, hanem az, hogy nincs hova visszajöjjenek. Ma a magyar gazdaság, a magyar jövő, a magyar perspektíva nem vonzó azok számára, akik már elmentek az országból. Tartani kell attól, hogy inkább ott keresnek majd egzisztenciát ahova elmentek, ahelyett, hogy a tudást felpakolva a hátizsákjukba hazajönnének és bekapcsolódnának egy dinamikus Magyarország vérkeringésébe. De a politikusok felelőssége nem az, hogy ehhez a helyzethez alkalmazkodva azt mondja, hogy akkor inkább fizessetek tandíjat, hanem az, hogy dolgozzunk azon, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahova érdemes hazajönni. Ha rajtunk múlik, Magyarország olyan ország is lesz” – jelentette ki a Fidesz elnöke.
(2008. február 17. –
„Helyes-e az egyébként is egyre nagyobb társadalmi különbségeket mutató Magyarország érdekében bevezetni a tandíjat, amely a legszegényebb gyerekeket, bár tehetségesek, de szegény családba születtek kizárja a felsőoktatás lehetőségéből? Erre minden jóérzésű magyar általában nemmel szokott válaszolni, azt mondja, hogy nem helyes.”
(2007. június 13. – http://www.orbanviktor.hu/interju/csunya_jatek_folyik)
A tandíj eltörlésével kapcsolatban hangsúlyozta: A Fidesz-kormány 1998-ban egyszer már eltörölte a tandíjat, és anélkül is működött hosszú éveken keresztül a magyar felsőoktatás. Igenis lehet működtetni állami keretek között olyan felsőoktatást, amely európai szinten versenyképes, illetve ilyen szintű tudást ad a magyar fiataloknak tandíj nélkül is” – szögezte le Orbán Viktor.
(2008. február 14. – http://2007-2010.orbanviktor.hu/hirek_list.php?item=212)
A tehetséges, ám szegény fiatal szüleinek ma Magyarország azt üzeni, ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked – fejtette ki. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy egy egyetemista vagy főiskolás, miután elvégezte az iskolát, magasabb adó formájában 5,5 év alatt visszafizeti azt az összeget, amibe tanulmányai kerültek. Ezért arra kérte az értelmiségieket és a fiatalokat, hogy védjék meg a tandíjmentes egyetemi és főiskolai oktatás eszméjét.
(2008. március 4. – http://2007-2010.orbanviktor.hu/latasserult_verzio.php?Rovat=hirek&Item=243 )
"A helyzet úgy áll, ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. Ha tandíj lett volna akkortájt, Önök közül nagyon sokan nem ülnének ma itt. Beszéljünk ismét egyenesen: a tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemekről. A tanulás a mi időnkben sem volt ingyenes – én emlékszem -: albérlet, kollégium, különórák, nyelvórák, tankönyvek... Ha azonban tandíj lett volna, kedves Barátaim, az már egy elkerülhetetlen és kivédhetetlen csapást jelentett volna a számunkra. Gondoljanak bele abba, mit érezhet ma egy diplomás házaspár, vagy mit érezhet egy munkás, aki látja a gyerekében a tehetséget, észreveszi a felvillanó észt, mit érezhet, amikor azt kell mondania, jövőre nem tudom fizetni az egyetemi tanulmányaidat. Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked! Ezt jelenti egész Magyarország számára a tandíj.
A tandíj ugyanis nemcsak az egyetemekről szorítja ki az okos, de szegény családba született gyerekeket, hanem előbb-utóbb a gimnáziumból is. Mert minek járjon gimnáziumba a gyerek, ha úgysem tudjuk majd utána fizetni az egyetemet? Az út vége belátható, nem a tudás alapú iparágakba, nem az igazi európai jövőbe kapcsolódunk be, még csak nem is az idetelepített gumigyárakban fogunk dolgozni, hanem a végén majd szemetet fogunk égetni, mint ahogy a harmadik világ országaiban teszik.
(2008. február 13., évértékelő beszéd –
„Csak pénzzel lehet kopogtatni a bezáruló egyetemi ajtókon”
Fogadóóra, OV TV, 2008. február 5.
