Olvad a Fidesz-KDNP előnye

A strukturális átalakítás kiemelt támogatottságot élvez a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban; romlott a miniszterelnöki munka megítélése saját táborában, az októberi 92 százalékról 78 százalékra csökkent - közölte a Nézőpont Intézet szerdán az MTI-vel. A Heti Válasz számára készült felmérés szerint a tervet spontán megnevezni tudó 18 és 29 év közöttiek és a 60 éven felüliek 58-58 százaléka szerint a strukturális átalakítás inkább előnyös lesz az ország szempontjából, iskolai végzettség szerint a diplomások (58 százalék), településtípus szerint pedig a megyei jogú városban élők körében (61 százalék) - olvasható a felmérésben.

A "megújulás hónapjainak" forgatókönyve már néhány nappal az ismertetése után népszerű: tízből három megkérdezett önállóan meg tudta nevezni a reformtervet, amely nagy többségük szerint előnyös lesz Magyarország számára.

A Széll Kálmán Tervből kiragadott főbb elemekkel az emberek többsége egyetért. A magyarok 81 százaléka szerint a kormánynak szabályoznia kell a rezsiköltségek emelkedését - az állítással leginkább a hatvan éven felüliek (83 százalék), településtípusok szerint a megyei jogú városban élők (85 százalék), pártszimpátia szerint pedig a Jobbikkal rokonszenvezők értenek egyet (89 százalék). A bankadó bevezetésének negatív hozadékai nem érezhetők a lakosság körében, hiszen a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nem ért egyet az adó megtartásával a Nézőpont felmérése szerint.

A magyarok 57 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek sok esetben akkor is igénybe vesznek orvosi ellátást, ha arra nem lenne szükségük. További érdekesség, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint a magyarok indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztanak, miközben a generikus gyógyszerekre vonatkozó állítással kapcsolatban a megkérdezettek csaknem kétharmada foglalt úgy állást, hogy ha választhatna megszokott gyógyszere és egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb medicina közül, akkor az előbbit preferálná. A korkedvezményes nyugdíjazás jelenlegi rendszerét a válaszadók 42 százaléka tartja támogathatónak, míg 54 százaléka az egységes korhatár bevezetését helyesli.

A Nézőpont felmérte a politikusok alkalmasságát is. Eszerint a Széll Kálmán Tervet bemutató Matolcsy György és Navracsics Tibor tartani, illetve javítani tudta alkalmassági indexét, miközben az élen álló miniszterelnök megítélése valamelyest romlott az előző hónaphoz viszonyítva. A tíz legismertebb politikust tartalmazó listán nőtt Pintér Sándor, Semjén Zsolt és Kövér László alkalmassági indexe, de javulás tapasztalható Schiffer András és Vona Gábor esetében is. A politikusi rangsor két sereghajtója, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc ebben a hónapban sem tudta csökkenteni jelentős lemaradását.

A felmérés szerint lassan fél éve nem változik érdemben a nagyobb parlamenti pártok támogatottsága, október óta egyedül a Lehet Más a Politika tudta valamelyest növelni népszerűségét. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 48 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 6 százaléka szimpatizál. A választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók között érezhető a szocialisták támogatásának trendszerű csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig a legkisebb parlamenti párt erősödése. Most vasárnap a Fidesz 57 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatna, míg a szocialisták 20 százalékra, a Jobbik 13, a Lehet Más a Politika pedig 9 százalékra.

Miközben a politikai erők támogatottsága az önkormányzati választások előtti szinten látszik stabilizálódni, a kormányoldal kohézióját biztosító miniszterelnök megítélése romlott a Fidesz-szimpatizánsok körében. A kormány megalakulása utáni 84 százalékról októberre 92 százalékra nőtt saját táborában a miniszterelnöki munka pozitív megítélése, a legfrissebb kutatásban viszont a kormánypártok szimpatizánsainak 78 százaléka mondta magát elégedettnek. Ez a csekély mértékű csökkenés hosszabb távon a kormánypártok támogatottságának visszaesését is okozhatja - állapították meg.

Az adatfelvétel március 7. és 10. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.

A Tárki szerint olvad a Fidesz-KDNP előnye

A Tárki friss kutatása szerint a Fidesz-KDNP továbbra is fölényesen vezet a többi politikai párt előtt, ugyanakkor előnye tavaly év vége óta folyamatosan olvad, tavaly decembertől idén márciusig egyharmaddal csökkent szimpatizánsai köre. A havi rendszerességgel készülő pártpreferencia-kutatásnak az MTI-hez szerdán eljuttatott összegzése szerint az ellenzéki pártok támogatottsága ennek ellenére változatlanul töredéke a kormánypártokénak, mivel egyikük tábora sem nőtt érzékelhető mértékben. Nőtt viszont a pártválasztásukban bizonytalanok vagy azt eltitkolók aránya, amely tavaly egyetlen hónapban sem volt olyan magas, mint idén márciusban.

A kutatás a felnőtt lakosság körében az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is a Fidesz-KDNP fölényét mutatja, hiszen a kormánypártok tábora hónapok óta sokszorosa az ellenzéki pártokénak, annak ellenére, hogy az év utolsó hónapjai óta egyértelműen csökken a kormánypártok támogatottsága. Ennek eredményeként december óta a pártszövetség minden harmadik választóját elvesztette.

Összességében a felnőtt népesség közel fele, 45 százaléka nem tudja vagy nem mondja meg, hogy kire szavazna, ha most vasárnap rendeznének parlamenti választásokat.

Az ezer ember megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás alapján a Fidesz-KDNP szavazótábora a teljes felnőtt lakosság körében a februári 37-ről 30 százalékra csökkent, a szocialista párté azonban nem változott, mindkét hónapban 11 százalék volt.

A bizonytalanok és nem válaszolók aránya is számottevő mértékben változott, hiszen e két csoport együttesen 38 százalékot tett ki februárban, márciusban viszont már 45 százalékot.

A Tárki kutatása szerint szintén figyelemreméltó elmozdulás történt a pártválasztók körében: a Fidesz-KDNP támogatottsága ugyanis a februári 61 százalékról márciusra 55-re csökkent, miközben az MSZP-é 18-ról 21 százalékra nőtt. Ha azonban a 2010 decembere óta tartó időszak változásait veszik figyelembe, akkor a Fidesz-KDNP szavazótábora a teljes népességen belül és a pártválasztókon belül egyaránt 13 százalékponttal csökkent - olvasható a közleményben.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az MSZP támogatottsága a teljes népesség körében lényegében nem változott tavaly decembere óta, a pártválasztók körében pedig 4 százalékponttal, 17-ről 21 százalékra nőtt. Mindez azt is jelenti a teljes népességre vetített adatok alapján, hogy míg 2010 decemberében egy MSZP-szavazóra négy Fidesz-KDNP szavazó jutott, addig márciusra egy szocialista szimpatizánsra már csak három kormánypárti szavazó jut - közölte a Tárki.

A másik két parlamenti párt támogatottsága továbbra sem változott számottevően az elmúlt egy hónapban, hiszen a teljes népességen belül a Jobbikra a választók hét helyett nyolc, az LMP-re pedig mindkét hónapban öt százalék szavazna. A pártválasztók körében a Jobbik tábora 12-ről 14 százalékra nőtt, az LMP-é pedig változatlanul nyolc százalék.

Török Gábor rámutat: a Fidesz támogatottsága elérte azt a kritikus, a teljes népesség kevesebb mint egyharmadát maga mögött tudó szintet, ahol az MSZP járt 2003 tavaszán. Hangsúlyozza: a különbség ugyanakkor látványos. Miközben akkor a csökkenő támogatottságú kormányzó szocialisták mellett ott volt egy nyakukon lihegő, emelkedő Fidesz, most a három ellenzéki párt együtt sem birtokolja azt, amivel akkor Orbán Viktor pártja rendelkezett.