Bizalmatlan a magyar a koronavírus-oltásokkal

2020. december 7., 08:20

Szerző:

A magyar lakosság jelentős része egyelőre nem kér a védőoltásból.

A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – számolt be a Népszava egy általa megrendelt közvélemény-kutatásról.

A Publicus Intézet által a lap számára készített reprezentatív kutatásból kiderül: csekélyebb a magyarok bizalma az orosz és a kínai vakcinákban (20-21 százalék), és inkább oltatnák be magukat az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel (31-36 százalék). Ezek az adatok részben összhangban vannak egy korábbi kutatással, amit az Euronews készíttetett pár hete: akkor a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította – írja a lap.

A vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető. A Publicus felmérése szerint a magyarok még szkeptikusak, pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni, vakcina nélkül csak átmeneti időre lehet feloldani a korlátozásokat, az oltás könnyíthet az egészségügy leterheltségén, illetve vethet véget a gazdasági krízisnek.

Szembetűnő a Publicus kutatásában, hogy a kormánypárti szavazók körében nagyobb a kínai és az orosz vakcinák elfogadottsága (28-29 százalék), míg az ellenzékiek sokkal gyanakvóbbak, mindössze 7-8 százalékuk mondta azt, hogy beadatná a keleti oltóanyagot.

 

 

 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.