Nyugdíjak örökölhetősége: ezt jó tudni

Másképpen kell elképzelni az állami nyugdíj örökölhetőségét, mint ahogyan azt a magánpénztáraknál megismertük. A felosztó-kirovó rendszer definíció szerint kizárja a teljes örökölhetőséget, így csak a visszalépő tagok eddigi pénztári megtakarításairól lehet szó – írja a FigyelőNet.

2011. április 19., 12:48

Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Rádióban egyrészt megerősítette a kormány által korábban beígérteket: 2012-től az állami nyugdíjpillérben is bevezetik az egyéni számlás rendszert, amelynek segítségével a rendszerben részt vevők követni tudják befizetéseiket, és viszonylag biztosan ki is tudják számolni, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk. Varga Mihály tájékoztatása szerint erről a nyár folyamán hoz döntést a kormány. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, az örökölhetőséget szintén be kell építeni az állami nyugdíjrendszerbe, miután a rendszer egyéni számlás, pontos követhetőségével együtt e két elem volt igazán vonzó az emberek számára a magánnyugdíjpénztárakban.

Az

FN.hukiemeli: Varga Mihály szavai könnyen félreérthetők: azt is gondolhatnánk, hogy a két éven belül újraformált állami nyugdíjrendszer sok szempontból ugyanúgy működik majd, mint ahogyan a csaknem maradéktalanul felszámolt második pillér. Vagyis: a havonta levont nyugdíjjárulékaink majd egy névre szóló kvázi bankszámlára kerülnek, ott valamilyen módon kamatoznak, ha pedig véletlenül elhaláloznánk a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, örököseink megkapják addigi felhalmozásainkat. Ez így biztosan nem fog megtörténni, miután az még ötletszinten sem hagyta el soha semmilyen kormányoldali politikus száját, hogy az állami nyugdíjpillér eddigi felosztó-kirovó elvén változtatnának. Márpedig a felosztó-kirovó rendszer definíció szerint kizárja az örökölhetőség előbb vázolt – a magánpénztáraknál megtanult – lehetőségét.

„Egyszerűen nem fér bele a logikájába, sőt teljesen ellentétes azzal, hiszen ebben a szisztémában az aktív dolgozók befizetéseit azonnal kifizetik az éppen akkori nyugdíjasok számára, vagyis – egyéni számla ide vagy oda – évek múltán valójában nincs mit megörökölni” – magyarázza Farkas András, jövőbiztosítási szakértő. A majdani egyéni számlát tehát virtuálisan kell elképzelni. Azon valóban nyilván tarthatják a dolgozók befizetéseit, de nem azért, hogy pont azokat a pénzeket kapja majd az illető nyugdíjasként vissza, hanem pusztán azért, hogy tudni lehessen – nagyságrendileg, illetve a többi járulékfizetőhöz képest relatíve –, hogy mégis mennyi nyugdíj járna neki. Praktikusan az államtitkár szavai tehát azt jelentik, hogy örökölhető lesz az állami nyugdíjrendszerben az átlépők egyéni számlán felhalmozott befizetése. Azokról van szó, akik magánpénztári tagok voltak, majd visszaléptek a társadalombiztosítási rendszerbe, de nyugdíjkor előtt esetleg elhaláloznak. Esetükben, a magánpénztárban korábban képződött megtakarítás – amit elvileg már idén, a vagyonátadást követően valamiféle egyéni számlán kell a tb-rendszerben nyilvántartani –, majd beszámítódik a házastárs vagy élettárs nyugdíjba vonulását követően az ő járadékába. Özvegyi nyugdíj természetesen most is létezik az állami nyugdíjrendszerben, ennek összegét a visszalépő tagok egykori pénztári felhalmozásai a jövőben gyarapítanák. Hogy pontosan milyen mértékben, az még nem tudható, a részletszabályokat erre vonatkozóan még nem dolgozták ki.