NNK: Mindenkit boncolni kell, aki az oltást követő egy hónapon belül halt meg
Tudományos szempontból teljesen érthető ez az igény, ugyanakkor úgy tudni, a kórházaknak gondot okozhat megfelelni ennek az utasításnak.
A kormányhivatalok figyelmét még a múlt héten hívta fel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) arra, hogy egy 2019-ben kiadott téjékoztatás szerint előírják, hogy minden olyan elhalálozást be kell jelenteni, amely az (feltehetőleg bármilyen) oltást követő 1 hónapon belül történt; és az oltást követő 1 hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie szükséges a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését - írja a Telex.
A lap halottszállítással foglalkozó forrása szerint ez csak újabb terhet jelent az amúgy is leterhelt egészségügyi ellátó rendszerre. „A mindennapi gyakorlatban ráadásul az látszik, hogy a halottvizsgálatot végző orvoshoz – aki eldönti, hogy kér-e boncolást vagy sem – még nem is jutott el az információ, hogy a járvány alatt is ezt az irányelvet kell követni”, állítja a lapnak nyilatkozó forrás.
Hozzátette, hogy ez pedig azért is lehet zavartkeltő, mert a hamvasztásra kizárólag a kormányhivatalok adhatnak engedélyt. Ha pedig nincs engedély, a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, azt hűteni és tárolni kell. Így pedig a kórházi kapacitás végleg kifulladhat.
A forrás szerint az is nehezítő körülmény, hogy a kormányhivatalok munkatársai nem férnek hozzá az elhunytak betegútját mutató elektronikus rendszerhez. Így azt sem látják, hogy az illető kapott-e az elmúlt egy hónapban bármilyen – akár koronavírus elleni – védőoltást vagy sem.
Hozzátette, arról mindenki meg van győződve, hogy tudományos szempontból jelentősége van annak, hogy mindenkit, aki az oltás után hunyt el, boncolni szeretnének, de ez a gyakorlatban biztosan nem így lesz.
(Fotó: MTI | Balázs Attila)
