Newtown után

Ilyet normális ember nem tehet. Igaz. Ámokfutók esetében elmebetegekkel van dolgunk. Teljesen kizárni ilyen szörnyűségek megismétlődését nem lehet. De a most folyó vitában egyre inkább kikristályosodik az a felfogás, hogy a rövid távú megelőzés során első lépés a fegyverekhez való hozzáférhetőség korlátozása, hosszú távon pedig – ez még fontosabb – az erőszakmentes nevelés. Olyan társadalmi légkör kialakítása, amelyben az ellentéteket nem pisztollyal, késsel vagy pofonnal, hanem békés módszerekkel intézik el.
A fegyvertartás engedélyezése mindenekelőtt az Egyesült Államok problémája. Az amerikai alkotmány 1791-ben elfogadott második kiegészítő paragrafusa feljogosít minden állampolgárt a fegyvertartásra. De miután a törvény szövege nem volt egyértelmű, évszázados interpretációs vita előzte meg a Legfelsőbb Bíróság öt évvel ezelőtt hozott, eddigi végső ítéletét. A konzervatív többségű testület a második kiegészítő paragrafust a fegyvertartási engedély garanciájaként értelmezte. De az ügy nincs lezárva, mert a döntésnek olyan következményei vannak, mint Newtown.
Az iskolai gyilkosság óta nyilvánosságra került adatok szerint annyi kézifegyver van magántulajdonban, hogy tíz amerikai állampolgár közül kilencnek jut belőle. Legtöbb a revolver, pisztoly, ezekhez még vásárlási engedély sem kell. Ma nem atomtöltetek, kémiai fegyverek ölik meg a legtöbb embert, hanem a pisztolyok, revolverek. Nem igaz, hogy ezek elsősorban önvédelmet szolgálnak. Európában a magánszemélyek közötti, családon belüli nézeteltéréseket pofonnal, bicskával vagy durunggal „intézik el”. Amerikában sok esetben pisztollyal, mert az ott mindenki számára elérhető, mint nálunk a durung.
Feltehetőleg igazuk van azoknak, akik szerint az amerikai mentalitásban mélyen gyökerezik a fegyverimádat. A pisztoly az erő, a hatalom macsó kifejezője, a cowboy fegyvere, aki „először lőtt, aztán kérdezett”. Az ideál máig töretlen. Rövid, nagyon rövid kivétel volt a liberális Bill Clinton elnöksége, amikor a közvélemény negyvenkét százalékát sikerült meggyőzni arról, hogy a fegyverviselés „hazafiatlan magatartás”. Aztán jött szeptember 11. (támadás a Világkereskedelmi Központ toronyépületei ellen), és ettől kezdve a fegyvertartási engedélyek korlátozásának akár csak a gondolata is hazaárulásnak számított. A felfogás fő szószólója a National Riffle Associaton (NRS), a fegyvergyárosok és fegyvertartók négymillió tagot számláló, nagy hatalmú lobbiszervezete.
Newtown után az NRS rövid időre elnémult. Sokan gondolták, hogy az eddigi agresszív fegyverterjesztési politika átgondolásáról van szó. Tévedés. Egy hét után az NRS a korábbinál is agresszívabban érvelt a szabad fegyvertartás mellett. Sajtókonferenciát hívtak össze Washingtonban, amely azzal a bejelentéssel kezdődött, hogy „kérdezni nem lehet”. Az NRA alelnöke, Wayne LaPierre kifejtette szervezetének véleményét, amely szerint a newtowni ámokfutás hátterében a liberális Obama elnök és politikája áll. Felelős továbbá az őt támogató liberális sajtó és az erőszakot propagáló szórakoztatóipar. Következtetés: „Nem kevesebb, hanem több fegyverre van szüksége a társadalomnak a sikeres önvédelemhez.” „Egy fegyveres rossz embernek csak egy fegyveres jó ember tud ellenállni.” Minden iskola elé rendőrt kell állítani, a tanítók az osztályban is viseljenek fegyvert.
Szinte válaszként LaPierre fejtegetésére, beszédének idején egy ámokfutó négy embert ölt meg egy Pennsylvania állambeli templomban. Azon a napon hetvennyolc amerikai állampolgár vált fegyverrel elkövetett gyilkosság áldozatává. Statisztikai számítások szerint Obama elnökségének következő négy évében előreláthatólag ötvenezer állampolgárt gyilkolnak meg fegyverrel. Ennek a légkörnek a kialakulásáért nagy felelősség terheli a médiát. Ismert tény, hogy tizennyolc éves koráig minden amerikai fiatal tizenhatezer gyilkosságot lát a tévében, moziban, számítógépes játékokon. Az ijesztő számok azonban a jelek szerint nemigen befolyásolják a közvéleményt. Egy az NRA-nyilatkozat után végzett felmérés szerint a lakosság ugyan fenntartás nélkül elítéli a newtowni gyerekgyilkosságot, de hetven százalék továbbra is ellenzi a fegyvertartási törvény szigorítását.
Másrészt igaz, hogy a fegyvertartás szigorítása egymagában nem megoldás. Oroszországban magánszemélyek számára teljes fegyvertartási tilalom van. Az ENSZ statisztikája szerint az ezer főre jutó, fegyverrel történő gyilkosságok száma mégis duplája az amerikainak. A The New York Times szerint a társadalmi mentalitás megváltoztatására lenne szükség világszerte. Az erőszakellenes nevelésnek a családban kellene kezdődni, és az iskolában folytatódni.
A liberális német Süddeutsche Zeitung nemzetközi szociológiai felméréseket idéz, amelyek szerint azokban az országokban, ahol törvény tiltja a családon belül vagy iskolában a testi fenyítést, nagymértékben csökkent az erőszakra visszavezethető bűntények száma. Németországban a gyerekkel szemben alkalmazott, családon belüli vagy iskolai erőszak törvényes tilalma óta megfeleződött az iskolai verekedések nyomán kórházba került diákok száma. Az iskolai gyilkosságok pedig hetven százalékkal csökkentek.
Az OECD öt évvel ezelőtti, húsz európai országban végzett kutatása szerint a skandináv országokban, ahol először tiltották meg a gyerekek testi fenyítését, a legerősebb a társadalmi tolerancia, az emberek közötti bizalom. Ezt támasztják alá egy német kriminalisztikai kutatóintézet adatai is. Azok, akikkel szemben a családban vagy az iskolában testi fenyítést alkalmaztak, hajlamosabbak szélsőjobboldali, rasszista, nacionalista eszmék befogadására, mint azok, akik erőszakmentes nevelésben részesültek. Akik gyerekkorukban állandó félelemben éltek a szülői veréstől, az erőszak elleni tehetetlenség érzésével nőnek fel. Elsősorban ők követelik a szigorú bírósági büntetést, a halálos ítélet bevezetését is.
A newtowni mészárlás hátteréről folytatott vita felhívja a figyelmet a konzervativizmus és a társadalmi erőszak viszonyára is. A legutóbbi választásokon az Egyesült Államokban a konzervatív Mitt Romney huszonnégy államban győzött, ebből tizennyolcban engedélyezett a diákok testi fenyítése. A liberális Obama viszont ott volt erős, ahol ez törvényileg tiltott. Az ultrakonzervatív, magát kereszténynek valló Tea Party mozgalom ellene van a lőfegyverek tartását, vásárlását szabályozó törvény szigorításának. Helyesli a testi fenyítést az iskolákban.
Nálunk a kereszténydemokrata pártelnök javaslatára most enyhítették a fegyvertartás feltételeit. Ugyancsak KDNP-s képviselő érvelt a családon belüli erőszakról szóló tévévitában, hogy ez nem probléma, hiszen az ő családjában „három generáció óta nem hangzott el hangos szó”. Egyik párttársa a diákok testi fenyítésének lehetőségét latolgatva büszkén mondta, hogy felhatalmazta fiának a tanítóját: ha szükségesnek tartja, adjon neki egy „atyait”. Szomorú, hogy van olyan pártunk, amelynek reprezentánsai igyekeznek a kereszténység és a konzervativizmus fogalmát az ostobaság szinonimájává tenni.