Népszavazást akarnak a budapesti olimpiáról

Hamburg nem pályázik a 2024-es nyári olimpiára, mert a lakosok ügydöntő népszavazáson nem támogatták a kandidálást. A közel 650 ezer választó 51,6 százaléka az olimpia ellen, 48,4 százaléka pedig mellette voksolt.

Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.

A visszalépés révén Budapest, Los Angeles, Róma és Párizs maradt versenyben. A NOB 2017 szeptemberében, a limai kongresszusán választja ki a rendezőt.

Együtt: Hamburg utat mutat Budapestnek, elutasítja az olimpiarendezést

Hamburg utat mutat Budapestnek, mert a város vezetői maguk is ragaszkodtak a közvetlen demokratikus felhatalmazáshoz, és mert a város lakói józan megfontolás alapján elutasították az olimpiarendezést – írja közleményében Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke.

„Itt az ideje, hogy az olimpiarendezés magyarországi hívei és ellenzői is elkezdjék komolyan venni Budapest pályázatát. Az olimpiai pályázat évtizedes elköteleződést jelentene Magyarország és Budapest számára. A csak az olimpia érdekében szükséges beruházások ezermilliárd forintos nagyságrendű kiadást jelentenek a központi költségvetésnek, amelynek a jelenlegi tervek szerint csak elhanyagolható része esik a 2018-ig tartó országgyűlési ciklusra” – írja.

Emlékeztet: a Fidesz nem létező 2014-es választási programjában szó sem volt olimpiarendezésről, Tarlós István főpolgármesteri kampányában kifejezetten időszerűtlennek minősítette a kérdést. Magyarországon ma nem áll választói felhatalmazás az olimpiai pályázat mögött. Hamburg utat mutat Budapestnek, mert a város irányítói számára természetes volt, hogy miközben ők teljesen elkötelezettek a rendezéssel kapcsolatban, a pályázathoz közvetlen felhatalmazást kérjenek a város lakóitól. Úgy látja: Magyarországon nem lenne elegendő kizárólag a budapestieket megkérdezni, hiszen a terhek döntő részét közösen fogja az egész ország viselni, ezért megfelelő demokratikus felhatalmazást csak egy érvényes és eredményes országos népszavazás biztosíthatna.

„Magyarországnak jobb iskolákra és kórházakra, jobban megfizetett tanárokra és orvosokra van szüksége, nem újabb üres stadionokra. Egy olimpia költséges presztízsrendezvény, nem pedig megtérülő befektetés, ezért az Együtt józan, racionális megfontolás alapján nem támogatja azt, hogy Magyarország 2024-ben olimpiát rendezzen” – áll a közleményben.

Csökkenő támogatottság

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. szeptemberében kiadott egy közleményt arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem vár el a pályázatban népszavazást a rendezésről, így a MOB tervei között nem is szerepel, hogy referendum legyen a kérdésről. A MOB alelnöke, Deutsch Tamás 2003-ban, még ellenzéki politikusként, amellett kardoskodott, hogy a 2012-es olimpiai pályázatot előzze meg egy országos referendum írja az

Az oknyomozó portál emlékeztet: a hazai támogatottság apad. Míg a BOM megbízásából készült februári felmérés még az olimpiapártiak 60 százalékos arányát mutatta, a Nézőpont Intézet augusztusi mérése az igenek 49 százalékos relatív többségét hozta ki, az Együtt megrendelésére készült szeptemberi Ipsos-felmérés pedig már csak 46 százalékos támogatást mutatott ki.

Megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy megtudjuk, szándékoznak-e népszavazást kezdeményezni, hogy a budapestiek is véleményt mondhassanak arról, támogatják-e a főváros pályázatát.

Válaszukban azt írják: a témával kapcsolatban a pénteken tartandó Budapestinfón kaphatunk információt Tarlós Istvántól.