Hiába az állami támogatás, 150 milliós mínuszban zárt a Nemzeti Színház, és kongana az ürességtől, ha nem ingyenjegyesekkel töltenék fel az előadásokat
Kongana az ürességtől a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház, ha csak a jegyért valóban fizető közönségre számíthatna – írja a hvg.hu. A nagyszínpadi előadásokra csak a jegyek felét sikerült eladni, a többi helyre nagyrészt ingyenjegyes diákokat ültettek le Jegyeladásból mindössze százmillió forintot sikerült szereznie 2018-ban, ami 15 millióval kevesebb a 2017-es összegnél.
A kamaraszínpadokon kicsit jobb a helyzet, de minden ötödik szék ott is üres maradna, ha nem töltenék fel mesterségesen. A színház négy játszóhelyének évi 396 előadásra csupán 64 ezren váltottak jegyet tavaly, a látogatottságot viszont papíron 107 ezerre sikerült növelni az ingyenjegyesekkel. Ehhez képest budapesti színházak többségében a jegyeik több, mint kilencven százaléka elkel, a Katona József Színház és a Pintér Béla Társulat előadásaira hosszú várólistákat kellett készíteni.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a Nemzeti Színház az összesen csaknem kétmilliárd forintos állami támogatás ellenére 150 milliós mínuszban zárta a tavalyi évet. Az pedig nem véletlen – emlékeztet a hvg.hu – hogy Vidnyánszky Attila annyira elszántan küzdött a kisebb teátrumokat elsorvasztó kulturális tao-támogatás megszüntetéséért, hiszen az ezt felváltó rendszerben, az Orbán-kormány közvetlen anyagi támogatásával sokkal több pénz folyhat be. Taóból a Nemzeti Színház 2018-ban 76 millió forintra tett szert, most viszont már 400 milliót kaphat.
Májusban a Válasz Online cikke nyomán írtuk meg, hogy a tao helyett közvetlen állam támogatást fognak nyújtani a színházaknak, ezt viszont a saját szempontjaik szerint osztják el. Ebből az új támogatásból az egyébként is jelentős normatív állami támogatásban részesülő Nemzeti Színház kaphatja az egyik legmagasabb összeget, ötször annyi pénzt, mint amennyit korábban a taóból szerzett.
