Nem tudják, minek nevezzék Orbánt
Fogalmi zavar van a világban, mármint hogy minek nevezzék az olyan politikusokat, mint Le Pen, Hofer, Orbán vagy éppen Putyin. Az elemzés szerint – amely a Die Zeit című német lapban jelent meg – a bizonytalanság két okra vezethető vissza: egyrészt ingatag lábakon áll a besorolásuk, másrészt a demokraták nem tudják, miként viszonyuljanak a jelenséghez.
És itt többről van szó, mint az elnevezésről, mert abban benne foglaltatik a stratégia is. Az biztos azonban, hogy a szóbanforgó irányzatnak több közös vonása van a fasizmussal. Először is Trump, Le Pen és a többiek a választók nagyfokú bizonytalanságából merítik az erőt. Populistának nevezik azokat az agitátorokat, akik fokozzák a talajvesztettség érzetét. Számukra a merényletek, terroristák, menekültek arra szolgálnak, hogy bizonyítsák: csak ők tudják megmenteni a létükben fenyegetett tömegeket. Az olyan népszavazások, mint amilyet Orbán Viktor írt ki a kvótáról, azt sugallja a megcélzott tömegeknek, hogy részesei a hatalomnak, ugyanakkor legitimálja a fenn lévőket.
A populizmus további jellemzője, hogy brutalizálja a nyilvános vitákat, azaz fokozatosan tolja ki a határokat, hogy mi számít még ildomos témának a közbeszédben. Hogy azután a végén minél többen érezzék úgy: na, ezt egyszer már ki kellett mondani!. A populizmus azonban inkább a módszereket írja le, a rasszista és nacionalista tartalmat nem ragadja meg. Ezért mostanában mind többen használják a jelenség bemutatására a tekintélyelvűség fogalmát. Ami korlátlan uralmat, szellemi intoleranciát, azon kívül agressziót jelent a bírálókkal és a gyengébbekkel szemben. Beletartozik a felfelé nyalni, lefelé taposni-kultúrája, lásd pl. a menekülteket, akiken még a társadalom legsilányabb elemei is kiélhetik szadista hajlamaikat. Ám a tekintélyelvűség sem tud mit kezdeni a nacionalizmussal és a rasszizmussal.
Közelebb visz a megfejtéshez, ha látjuk, hogy ezek az irányzatok összekapcsolódnak a világban, éspedig a közös ellenségnek tartott EU, Amerika, globalizálódás és az idegenek révén. Ellenük alkotnak nemzetközi mozgalmat a nacionalisták, vagyis a populizmus és tekintélyelvűség mellett a nacionalizmus a harmadik jellemző. Le Pen, Trump, Hofer, Putyin és Orbán nem győzik ígérni, hogy visszavisznek a szépséges múltba, amely azonban soha nem létezett. Vagyis reakciósak. Tehát összefoglalva itt egy agresszív, reakciós internacionáléról van szó.
(Forrás:
Szelestey Lajos/Klubrádió)
