Nem rajzolni akarnak egy ideális kormányt
Biztos, hogy lesz olyan ellenzéki politikus, aki kormányon kísértésbe esik, de a legfontosabb, hogy a Fidesz uralmával ellentétben ennek jogi következménye kell hogy legyen – válaszolja Hadházy Ákos a kérdésre: nem tart-e attól, hogy az a rengeteg különböző, most éppen elnyomott politikai és gazdasági érdek – ha az ellenzék kormányra jutna – utat törne magának. Ez is erősítené a sztereotípiát, hogy az ellenzék sem különb a kormánypártoknál. A független képviselő szerint épp az „ellenzéki kormány” egyik alapvetése az legyen, hogy nemcsak a fideszes vagyon visszaszerzése érdekében, hanem a saját korrupciógyanús eseteivel szemben is kellő határozottsággal lép fel.
Ehhez azonban előbb választást kell nyerni. Egyelőre az egyesült ellenzék jó úton halad afelé, hogy egységesen – és esélyesként – induljon neki a 2022-es választásnak. A Jobbik, Momentum, DK, MSZP, Párbeszéd és LMP alkotta szivárványkoalíció vezetői néhány hete meg is állapodtak az alapelvekben, és abban, hogy előválasztáson döntenek a jelöltekről.
Ezeken a tárgyalásokon nem vett és nem vesz részt sem Szél Bernadett, sem Hadházy Ákos, sem pedig Szabó Szabolcs,
jóllehet mindhárman ellenzéki politikusok. Hármójuk Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség nevű képviselőcsoportja – lévén nem párt – nem csatlakozott a megbeszélésekhez, de a Momentummal kötött szövetségi megállapodás biztosítja számukra, hogy ezeken a tárgyalásokon is megjelenjen a véleményük.
Habár ez a vélemény szinte semmiben nem különbözik az összefogás pártjainak elképzeléseitől, a csoport tagjai nem csatlakoznak egyik formációhoz sem, egyéniben, függetlenként tervezik az indulást, illetve a részvételt az esetleges előválasztásokon. Ez azonban nem zárja ki, hogy ne fogadják el pártok támogatását, a Momentummal pedig szövetségi viszonyt is ápolnak.
Közös ellenállás
- Minden szép és jó
Nincs garancia a sikeres kormányzásra, de nagyban növeli ennek esélyét az, hogy itt most nem egy ad hoc, utolsó pillanatban összerántott koalíció állt fel, hanem egy, a rabszolgatörvény elleni tüntetések óta tartó közös gondolkodás eredményeként megszületett alapos és előkészített együttműködésről van szó, amely erősebb, mintsem megtörjön például személyi kérdéseken – mondja Szabó Szabolcs, a Szövetség vezetője arról, hogy mitől lehet hihető a választók számára, hogy működőképessé válhat egy hat-hét7 pártból, plusz függetlenekből összeálló, idehaza hagyományok nélküli, sokszínű formáció.
Példaként szakterületét, az oktatást és a kultúrát említi. Előbbire kidolgozott közös programjuk van még 2018-ból. Elkészítésében a Jobbik is részt vett, csak a végén szállt ki a Dúró Dóra vezette delegáció, és ő azóta már nem is jobbikos. Eszerint mindenki egyetért abban, hogy vissza kell állítani a 8+4 osztályos iskolarendszert, az iskolákat pedig vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt kérik; illetve egyenlő finanszírozást terveznek a gyerekek után, függetlenül attól, hogy egyházi, önkormányzati vagy egyéb fenntartású-e az intézmény. Abban is egyetértés van, hogy
a mostanában magánosított, alapítványoknak átpasszolt egyetemeket is újra állami fenntartásba veszik.
Szabó szerint a kultúra területén már több kompromisszumra lesz szükség, de az biztos, hogy a Magyarságkutatóhoz hasonló, szerinte felesleges állami intézményeket bezárnák, illetve a Demeter Szilárd-féle hatalom- és pénzkoncentrációnak is véget vetnek, a politikát pedig általánosságban is kivonják a kultúra területéről, szakmai szervezeteknek átadva az irányítást.
Hasonlóan nagy összhangról számol be Szél Bernadett is: szerinte szociális ügyekben teljes az egyetértés a teendőkről és arról, hogy több pénzt kell kapnia a területnek. Az úgynevezett zöld- és klímaügyek fontosságáról Szél szerint szintén egyetértés van a pártok között, ő még az MSZP és a DK politikájában is lát „zöldet”.

- Időben leállna
Nem ilyen egyértelmű azonban az atomenergiához, illetve a Paks II.-höz való viszony, mert míg az LMP és a Párbeszéd kategorikusan elutasítja az atomerőműveket, a többi párt megengedőbbnek tűnik. Szél szerint azonban ketté kell választani a kérdést. A „Paks II. nevű kifizetőhely” az ellenzék szempontjából nem atom-, hanem korrupciós projekt, leállításáról egyetértenek. Egyrészt az esetleg lenyúlt vagy lenyúlni tervezett pénzek miatt, de talán ennél is fontosabb, hogy a Fidesz kapcsolatai az oroszokkal „messze túlmutatnak a pragmatikuson”. Szél szerint kormányváltáskor megmagyarázhatatlan lenne, miért folytatják az erőmű építését. Szerinte
’22-ben még pont megakadályozható lesz a beruházás.
Ami a nukleárisenergia-termelést illeti, Szél az ellenzéknek azt javasolja – Pakstól függetlenül is –, hogy tegyenek le az atomerőművekről, az erre szánt pénzt inkább a megújuló energia termelésére, valamint épületszigetelésre fordítsa egy leendő kormány. Reméli, hogy a hozzá legközelebb álló pártban, a „nem virtigli atomellenes” Momentumban is sokakat le tud majd beszélni az atomról. Abban bízik, hogy mivel Nyugaton a nukleáris energia leépítése a trend, a Momentum pedig nyugatos pártként lép fel, előbb-utóbb ők is kimondják, hogy nem akarnak reaktorokat.
Akármilyen kidolgozottak és elfogadottak is a főbb szakpolitikai tervek, Hadházy szerint az „ellenzéki kormányzás” hitelessége a korrupcióhoz való viszonyon múlik. Szerinte biztosítékok kellenek, hogy megtörténik a jogi felelősségrevonás. Ugyanakkor Hadházy szerint hazudik, aki azt mondja, hogy visszavesszük majd az összes ellopott vagyont, és minden visszaélésnek jogi következménye lesz. Szerinte nincs akkora hatósági apparátus, amely ki tudná vizsgálni az elmúlt évtized lopásait – szerinte ki kell jelenteni, hogy a kijátszott vagyonok rgy elég nagy része menthetetlen, az már örökre a tolvajoknál marad.
- „Itt nem lehet szépléleknek lenni”
Ezért sem mindegy szerinte, hogy milyen arányban nyer (már ha nyer) választást az ellenzéki összefogás, kétharmad esetén nyilván nagyobb a mozgástér, de Hadházy szerint még sima feles többségnél is sokat tudnak tenni azért, hogy „legalább a legnagyobb tolvajok ne érezzék jól magukat”.
A visszaszerzés mikéntjével kapcsolatban Szabó Szabolcs azt mondja, két álláspont viaskodik benne: az egyik szerint a legfinomabb jogállami elveket is be kell tartania egy új kormánynak ezen vagyonok visszaszerzésénél, a másik szerint ezeket a pénzeket bármi áron vissza kell szerezni. Szabó a második felé hajlik inkább, mert szerinte nem lehet jogállami elvekre hivatkozni, hiszen nincs jogállam. Szerinte államosítani kell bizonyos esetekben, például Mészáros Lőrinc vagyonát, beleértve a botrányos árveréseken, strómanokon keresztül megszerzett földjeit is, vagy a magánalapítványoknak kiszórt ezermilliárdokat.
Szabó szerint azért is fontos a minél nagyobb vagyonhányad visszaszerzése, mert „ha a lopott pénzeket nem veszik vissza, akkor a Fidesz meg tudja fojtani a kormányzást”, például a lopott pénzből épített médiájával esetleg sikeresen hergelheti a kormány ellen az embereket.
Szél Bernadett és Szabó SzabolcsSzél Bernadett azt mondja, a legfontosabb, hogy elinduljanak az eljárások azokban az ügyekben, amelyekben az elmúlt években feljelentéseket tettek. Arra a kérdésre, ez hogyan történne, hiszen Polt Péter még évekig legfőbb ügyész marad, Szél azt válaszolja, „Polt inkább a szabadságát féltse, ne ügyészkedni akarjon”, és mivel éppen az elsumákolt feljelentések bizonyítják Polt alkalmatlanságát, meg fogják találni a módját, hogy ne akadályozhassa a korrupciós ügyek feltárását.
Szél azt is mondja,
van kidolgozott javaslatuk a Mészáros-féle vagyonok visszaszerzésére,
és azt tavasszal, a járvány első hulláma idején be is nyújtották a parlamentben. Ennek lényege, hogy évekre visszamenőlegesen, addig, amíg számlamegőrzési kötelezettségük van, extra adót vetnének ki a Fidesz-közeli oligarchák cégeire. Szél azt mondja, vékony jég a visszamenőleges hatályú jogalkotás, de szerinte az oligarchák megadóztatásának van törvényes mója, „itt nem lehet szépléleknek lenni, ezek az emberek kiraboltak minket, a Polt-félék pedig megvonták a jogunkat az igazságszolgáltatáshoz”.
- Akik méltók a korszakváltásra
Hadházy szerint hatalmas kihívás lesz az elszámoltatás, éppen ezért fontos, hogy az ellenzéki oldalon is legyenek következményei az esetleges visszaéléseknek – hogy meglegyen a kellő erkölcsi tőke. A képviselő szerint meg sem közelítik a Fidesz lopásainak nagyságrendjét, ugyanakkor egyelőre „zavarba ejtő és kiábrándító”, ahogy az ellenzék a napvilágra került saját ügyeit kezeli.
A szocialista vezetésű Kispesten a mai napig nem világos, mi igaz abból a pénzvisszaosztási mechanizmusból, amiről egyik MSZP-s képviselőjük, kokainra emlékeztető anyagot lobogtatva beszélt egy titokban felvett videóban. Vagy ott van az a nemrég a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, egyben XII. kerületi képviselő által nyilvánosságra hozott történet, amely szerint a DK-s Vágó István fideszes segédlettel ült át egy megszüntetett bizottságból egy másikba, így biztosítva, hogy a bizottsági helyért járó pénzhez továbbra is hozzájusson.
Az ellenzéki pártok decemberben megállapodtak abban is, hogy szigorú átvilágításnak vetik alá a jelöltjeiket, amely során megpróbálják kizárni, hogy olyanok indulhassak, akik korrupcióban érintettek, illetve „a Fidesszel való elvtelen összejátszásuk miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára”.
- Nem rajzolt kormányt akarnak
Hogy ez utóbbi mit jelent, az nem egészen világos. „Elvtelen” vagy bármilyen „összejátszásnak” tekinthető-e például Oláh Lajos viszonya a NER-rel? Korábban már a Direkt36 oknyomozása kiderítette, hogy a DK parlamenti képviselője által irányított Nagy Fal Magyar–Kínai Barátság Egyesület rendezvényein rendszeresen megjelent Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, 2017-ben pedig Oláh vágta át egy Kínában nyitott, Szijjártó-féle kereskedőház avatószalagját. Mindeközben pártja „élesen bírálja” a milliárdokból kiépült állami kereskedelmi hálózatot. Oláh a 444 megkeresésére azt mondta, tíz éve Kínával foglalkozik, a kereskedőházak munkájában nem vesz részt, az avatást pedig szívességből vállalta.
Egyértelműbb a helyzet a MSZP-s Czeglédy Gergő (szintén a Direkt36 által feltárt) esetében – mondja Hadházy. A III. kerületi képviselő cégcsoportja az elmúlt években különböző konzorciumok tagjaként jutott állami és fideszes önkormányzatok megrendeléseihez, közel ötmilliárd forint értékben. Czeglédynek több közös érdekeltsége volt fideszes üzletemberekkel is, illetve Hadházy szerint olyan pályázatban is érintett, amelyben OLAF-vizsgálat folyik.
Hadházy szerint az előválasztás arra is remek eszköz, hogy az ilyesfajta érintettséggel rendelkező jelölteket kiszűrjék, és már
valóban csak olyanok álljanak szemben a Fidesz jelöltjeivel, akik feddhetetlenek.
Szél Bernadett szerint természetes, hogy lesznek viták az ellenzéki pártok között, és szerinte ez így van jól, a sokszínűség pedig inkább erősít, mint gyengít. Azt mondja, azt nem lehet elvárni, hogy egy ilyen széles és sokszínű réteget felölelő koalícióban mindenki hézagmentesen egyetértsen mindenben. Azt mondja, „nem rajzolni akarnak egy ideális kormányt, hanem működtetni egy olyat, amelyben helye van a demokratikus vitának”.
Megjelent a 168 Óra hetilap január 21-i számában.
