Nem lehet bilincsbe verni a politikusokat

A Fővárosi Törvényszék precedensértékű, jogerős ítélete szerint rendőri intézkedéskor csak azt lehet megbilincselni, aki ténylegesen ellenállást tanúsít – olvasható a Népszabadságban.

2014. március 13., 10:45

Ha valakire ennek ellenére tesznek bilincset, az jó eséllyel indíthat emberi méltóságának megsértése miatt személyiségi jogi pert. Azok is, akikre hajnalban a lakásukon rátörnek, és gyakran a sajtó jelenléte mellett vasba verve visznek el, majd később vezetőszíjon rángatnak. Mint ismert, szerdán hasonló módon vitték be Simon Gábort a Pesti Központi Kerületi Bíróságra: vezetőszíjon és bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.

A Fővárosi Törvényszék Nyári Zsolt, a Zöld Baloldal szóvivőjének esetében hozta meg döntését. Nyárit amiatt állították elő, mert 2012 május 1-jén a Városligetben a zakójára vörös csillagot tűzött ki, és a rendőri felszólítás ellenére nem vette le a tiltott önkényuralmi jelképet. Nyári tudomásul vette az előállítást, ennek ellenére az elszállítására kirendelt rabomobilba már bilincsbe verve ültették be, és a Gyorskocsi utcai fogdában is vezetőszáron vitték a kihallgatásra.

Kovaliczky Ágota tanácsvezető bíró szerdán kihirdetett ítéletének szóbeli indoklásában kifejtette: az intézkedés során a rendőrök megsértették az arányosság és a fokozatosság elvét. Emiatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak kétszázezer forint nem vagyoni kártérítést is meg kell fizetnie, bár a felperes egy milliót kért.

„A rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat alapján egyébként bármilyen kényszerintézkedésre csak az intézkedés alá vont személy ellenszegülésének megtörése érdekében van lehetőség, és akkor is be kell tartani bizonyos sorrendet: elsőként testi kényszert lehetne alkalmazni, és csak utána jöhetne a bilincs” – írja a lap.

A jogerős döntés nyomán mindazok jó eséllyel pert indíthatnak, akiket öt éven belül hasonló körülmények között állítottak elő. Többek között Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, a sukorói telekcsere-szerződés miatt indult büntetőügy elsőrendű gyanúsítottját is hasonló körülmények között vitték be az első kihallgatásra, majd az előzetes letartóztatása alatt később szintén csak bilincsbe verve hagyhatta el a zárkát.