Nem készítették fel a lakókat egy esetleges katasztrófára

Valamennyi érintett településnek volt részletes, utcákra lebontott terve a vörösiszap-katasztrófa esetére, ám az ilyenkor szükséges teendőkre nem képezték ki a lakókat, a kimenekítést egyszer sem próbálták el,  a szükséges technikai eszközök pedig nem működtek – mondta el a Győri Ítélőtáblán folyó perben Pál Helga, a másodrendű vádlott védője.

2017. január 24., 16:30

Szerző:

Az ügyvéd az eljárásjogi kérdéseken túlmenőleg nem titkoltan a közvéleménynek is szánta szavait, mondván, számtalan tévhit miatt fogadta közfelháborodás a minden vádlottat felmentő elsőfokú ítéletet a kolontári vörösiszap-tragédia büntetőperében.  Állította: a szakértők egyértelműen bizonyították,  hogy az átszakadt tározó nem volt túltöltve, túlterhelve. Engedélyét arra a nedves technológiára kapta, amelyet már akkor is használtak, amikor az állami tulajdonban volt. A tározóba éppen annyi vizet engedtek csak, amennyi a technológiához szükséges. Az a híresztelés sem igaz, hogy azért nem bírta a terhelést a kazetta, mert építésekor kilopták belőle az anyagot, hiszen nem az építmény szerkezete mondta fel a szolgálatot, hanem a pár perc alatt bekövetkező, előre pontosan nem jelezhető talajtörés következtében veszítette el stabilitását.

Az első fokú tárgyalás iratanyaga

Ugyancsak szakvéleményekre hivatkozva hangoztatta, hogy azok, az ügyészség által említett  piros foltok, amelyek a vádhatóság szerint előre jelezhették a szivárgást, nem utalhattak a katasztrófa közeledtére.

Pál Helga szerint nem igaz, hogy a környező települések polgármesterei nem tudták, hogy mit tárolnak a kazettákban. Kolontár és Devecser esetében kimondottan a hozzájuk legközelebb eső, később megsérült tízes kazetta okozta esetleges balesetekre készítettek pontos, utcákra lebontott védelmi tervet, amely végrehajtása a települések vezetőinek a törvény által előírt kötelessége. A települések azonban felkészületlenek voltak, a kimenekítést nem próbálták ki, a szükséges technikai eszközök pedig nem működtek.

A hibás tervezéssel elrendeltetett a tározó sorsa – fogalmazott a védő, majd így folytatta: tudja, hogy a társadalom felelősökre, büntetésekre „szomjazik”. A vádlottak padjára ültetett emberek azonban ártatlanok, egyetlen „bűnük”, hogy a MAL Zrt. dolgozói, de nem miattuk következett be a tragédia. Védencéről, a műszaki igazgatóról azt mondta: szabadlábon védekezhet, de a katasztrófa után soha az életében nem lesz már szabad ember, pedig nincs része abban, hogy a katasztrófa bekövetkezett.

A többi vádlott védője is a Veszprémi Törvényszék elsőfokú, felmentő ítéletének a helybenhagyását kérte. Az ötödrendű vádlottat képviselő Gyalog Balázs szerint az ügyben elkapkodott, prekoncepciós nyomozás folyt, az első fokon született ítélet viszont visszaadta annak a hitét, hogy  létezik szakszerű, független bíráskodás.

Az ítélőtáblán várhatóan szerdán szót kaphatnak a vádlottak is, elsősorban a személyi körülményekben bekövetkezett változásokat ismertethetik. A MAL Zrt. vezérigazgatója ügyvédjén keresztül már jelezte, hogy fel akar szólalni. A tanácsvezető bíró, Zólyomi Csilla úgy reagált: megadja a lehetőséget, de vallomástételre a táblán már nincs lehetőség.