Nem időzíthetett volna jobban a kormány

A svájci Nemzeti Bank meglepő húzása megrázta a közép- és kelet-európai bankszektort – jelentette a Reuters. Elemzők szerint a fejlemény főként a magyarokat és a lengyeleket érte váratlanul, náluk megugorhat a nem teljesítő hitelek aránya, és ez nagy fejfájást okozhat a kormányoknak. Megdrágul ugyanis a törlesztés, csökkenti az elkölthető jövedelmet, ily módon pedig visszafogja a fogyasztást. Ez pedig nem jó hír a növekedés szempontjából. Magyarországról egy piaci szereplő ugyanakkor azt mondta, hogy isten a magyarokkal volt, hiszen az érintett pénzintézetek már tavaly megvették a deviza jelzáloghitelek átváltásához szükséges frankot és zárták pozícióikat. Az Erste most be is jelentette, hogy magyar kölcsöneit nem befolyásolja a svájci fizetőeszköz felértékelődése.

A svájci jegybank pénzügyi zavart okozott Magyarországon és Lengyelországban, ahol több százezer kölcsönt vezetnek frankban – írja a Financial Times. A két fizetőeszköz és pénzpiac beszakadt, de a magyaroknál az érintettek többsége megmenekül a törlesztő részletek csaknem 25 %-os megugrásától, köszönhetően a kormány által elhatározott átváltásnak. A jelzáloghitelek 86 %-át svájci frankban jegyzik, de a Nemzeti Bank illetékes igazgatója szerint a mostani begyűrűző hatás mérsékelt marad mind a gazdaságra, mind a pénzügyi rendszer stabilitására nézve, mert háztartások esetében a kereskedelmi pénzintézetek a múlt év végére már kizárták az árfolyamkockázatot.

Az Economist szerint a térségen belül Magyarország folyamodott a legradikálisabb lépéshez a jelzáloghiteles probléma megoldására, de 2009-ben a magyarok néztek szembe a legsúlyosabb gondokkal is. Orbán Viktor 2010-ben részben annak köszönhette hatalomra kerülését, hogy megígérte: enyhíteni fog a sok százezer háztartás terhein. A kormány azóta kényszerítette a javarészt külföldi kézben lévő bankokat, hogy kedvező árfolyamon váltsák át ezeket a tartozásokat. A program végső szakasza idén esedékes, és ez azt jelenti, hogy az ország jórészt megússza a mostani megrázkódtatásokat. Egy londoni kockázatelemző úgy értékeli: a hatalom nem időzíthette volna jobban a tervet.

(Klubrádió/Szelestey Lajos)