Nem hisznek a magyar kormány csodafegyverében
A Time című lap úgy értékeli, hogy a történelemben a határzárak mindig is erős politikai jelképnek számítottak, ám nem tudták betölteni a nekik szánt szerepet, kezdve a kínai nagy faltól egészen a magyar kerítésig.
A berlini fal leomlása óta 65 ilyen műszaki akadály létesült, különféle veszélyek elhárítására. Egyre inkább azonban az emberek mozgásának ellenőrzésére szolgálnak, nem pedig hadseregek ellen. Átmeneti sikereket mindazonáltal hozhatnak, lásd az USA déli határán lévő kerítést, bár a nézetek különböznek az ügyben, hogy miért esett vissza az illegális határátlépők száma Mexikó felől. Tény viszont, hogy sokan megkerülik a gátat.
Az , hogy Magyarország lezárta déli határait, a németek és osztrákok pedig visszaállították a határellenőrzést, várhatóan leginkább az embercsempészeknek kedvez, mert többet kérhetnek ügyfeleiktől. A kérdés egyik szakértője szerint az újabb és újabb kerítések építését sürgető felhívások a szélsőjobb megerősödéséről tanúskodnak. Az olyan jobboldali populisták esetében, mint Orbán Viktor, a cél a nemzeti identitás kihangsúlyozása. A háborúk, a szegénység és a klímaváltozás elől azonban várhatóan csak még többen menekülnek el. A kérdés, hogy a kormányok – igen drágán – újabb falakat húznak fel ellenük, vagy ebből a pénzből inkább tartós megoldást próbálnak elérni.
(Klubrádió/Szelestey Lajos)
