Nem gyártunk bűncselekményeket

Tényleg legfőbb ügyész akar lenni?

A kérdés nem aktuális. Van legfőbb ügyésze az országnak. A büntetőjog a szakterületem, szeretném a tudásomat az ügyészségi szervezetben kamatoztatni. Ez nem beosztásfüggő. Főügyész sem akartam lenni. Csupán korrekten, szakszerűen, a törvényeknek alárendelten dolgozni.

Ambícióiról a Népszava írt nemrégiben. Nem meglepő, ha egy ügyésznek az az álma, hogy a szervezetét irányítsa. Főképp, hogy Kovács Tamás legfőbb ügyész megbízatása jövőre lejár.

Nem a poszt motivál, hanem a szakmai kihívások, például egy bonyolult bűnügy megoldása, a hozzám tartozó, rendkívül tagolt szervezet munkájának összehangolása. Egyébként miért pont én jönnék szóba? Hiszen számos olyan kiváló kollégát tudnék felsorolni, aki alkalmas lenne a feladatra.

Egyikük Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese. A hírek szerint önök között kíméletlen pozícióharc zajlik az utódlásért.

Nincs rivalizálás vagy ellentét közöttünk. Ahogy a legfőbb ügyész úr is reagált a feltételezésekre: nincsenek önjelöltek, mindenki teszi a dolgát.

Tudja, azért somolygok, mert diplomatikusan kikerüli a kérdéseket. Nem hiszem, hogy ne volna ambíciója.

A köztársasági elnök jelöli a legfőbb ügyészt. Értelmetlen bárkinek önjelöltként megnyilvánulnia.

Jobboldali politikusok már most arról beszélnek: ha hatalomra kerülnek, felelősségre vonják a jelenleg kormányzókat. Morvai Krisztina egyenesen azt üzente Bajnainak, hogy rács mögé kerül. Nagy a nyomás az ügyészségen.

Olyan táncba hívnak minket, amelyben nem akarunk részt venni. Nem is lehet. Csak a törvényeknek megfelelően szabad dolgoznunk. A kollégák nagy része komoly hivatástudattal rendelkezik. Tudják, ha csak egyszer engednek ilyen igénynek, elvesztik a hitelességüket, pártatlanságukat, amire a munkájuk épül. Minden ügyben ugyanazon szakmai elvek alapján fogunk eljárni.

A kiemelt ügyek elbírálásakor mindig azzal vádolják a szervezetet, hogy jobbra húz.

Mindkét oldalról támadnak bennünket valamivel. A politikusok véleményezhetik a munkánkat, ez szívük joga. Csak akkor reagálunk, ha a bírálatok a szakmai tevékenységünket érintik. Munkánk miatt panaszt adhatnak be a felettes ügyészségre. Ha bíróság elé kerül az ügy, az ítélet visszaigazolhatja döntésünk helyességét. Így tudunk válaszolni a bennünket ért vádakra.

Nem gondolja, hogy azért is támadják az ügyészséget, mert az – mint Fleck Zoltán jogszociológus fogalmazott – „borzasztó takarásban dolgozik”?

Talán jobban kellene kommunikálnunk döntéseink szakmai hátterét. De ez kényes terep. Az idő előtti megszólalást hol a vádlott, hol a sértett érdeke bánhatja. A kegyelmi pillanat a vádemelés után jön el.

Fleck inkább arra célzott: hiányzik az ügyészség kontrollja.

Az Országgyűlés ellenőriz minket. Mondhatják erre, hogy ez a szabályozás nem jó, de mi nem kritizálhatjuk, hiszen jogalkalmazók vagyunk. Döntéseink helyességét több szint igazolhatja: a felettes ügyészség, a bíróság, de létezik a pótmagánvád intézménye is.

Számomra Varga Gergely ügyész esete is azt bizonyítja, hogy hiányzik az ellenőrzés. Az ön korábbi szóvivője lebukott, vesztegetéssel gyanúsítják. A kontroll hiánya a sérthetetlenség érzetét keltheti a „védett” emberekben.

Ez más intézményben is előfordulhat. Nálunk tíz éve nem történt ilyen ügy.

De azt is elismerte, hogy ettől függetlenül előfordulhattak hasonló esetek.

Mi lenne a megoldás? Ha a kormány alá rendelnék az ügyészséget, akkor nem lennének Varga Gergelyek? Nem értem, miért engem támadnak ezzel az üggyel.

Talán mert a volt szóvivő az ön bizalmasa volt.

Szakmailag alkalmas volt a munkájára mint ügyész és mint sajtószóvivő. Nem lehet előre kiszűrni azt, hogy valaki a magánéletében a hivatásával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat. Ha valamelyik ügyészről kiderül, hogy részrehajló vagy politikailag elfogult, akkor az illetőt kizárja a szervezet. Valamennyien elítéljük azt, ami történt.

Akad még példa arra, hogy az ügyészség „takarásban” dolgozik. Korábban Gusztos Péter furcsállta: ha közéleti emberek telefonszáma jelenik meg egy szélsőséges portálon, akkor az ügyészség nem reagál, de ha bíráké, ügyészeké, akkor azonnal vizsgálódik. Maguktól nem léptek, amikor újságcikkek jelentek meg arról, hogy náci kiképzőtáborok működnek Magyarországon, s akkor sem, amikor kiderült: a BKV-nál több tízmilliós végkielégítéseket fizetnek ki.

A jelenlegi szabályozás szerint akkor indítható feljelentés nélkül eljárás, ha hivatali hatáskörben észlelnek gyanús esetet. Újságcikkek miatt nem kezdeményezhetünk vizsgálatot. Annak idején az érintett bírák és az ügyészek jelezték, hogy telefonszámuk szerepel az interneten. A kiképzőtáborok ügye nem a mi hatáskörünk. A BKV-s végkielégítések, tanulmányok és tanácsadói szerződések miatt jelenleg két nyomozás is folyik. Nem kizárt, hogy az ügyeket egyesítik. Sőt, az is elképzelhető: a BKV működésének egészét vizsgálnunk kell.

Ez már biztos?

Nem „gyártunk” bűncselekményeket. Csak annyit mondtam: ha találunk bűncselekményre utaló adatot, akkor a 4-es metrótól a Margit híd felújításán át a Combino villamosok beszerzéséig mindent górcső alá kell vennünk. Egy feljelentést ugyanis tartalmilag kell értelmezni.

Az UD-ügyben mintha nem lettek volna ennyire alaposak. Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője már ombudsmanhoz fordult, mert valamennyi nyomozásmegszüntetés miatt beadott panaszát lesöpörte az asztalról az ügyészség. Nagy nehezen elindult az eljárás, de csak a haditechnikai termékekkel való visszaélés pitiáner ügyében.

Nem változott az álláspontunk. Nem most állapítottuk meg, hogy az említett bűncselekmény gyanúja felmerült. A történet arról szól, hogy egyetlen adat nem elég a gyanúsításhoz. Laborcz úr összes feljelentését megvizsgáltuk. Jelenleg a haditechnikai eszközzel való visszaélés és a rendőrök adatlekérése miatt zajlik eljárás.

Az elhalt UD-üggyel a Fidesz járhatott volna rosszul, a viruló BKV-történet miatt az MSZP ütheti meg a bokáját. Ismét az a látszat, hogy az ügyészség részrehajló: egyik esetben hárít, a másikban vehemensen nyomoz.

Soha nem szabad azt vizsgálnunk, hogy az adott ügy kinek az érdekét sérti, és kiét nem. Kutya kötelességünk utánajárni, történt-e bűncselekmény. Az UD-ügyet is kivizsgáltuk, de nem volt több bűncselekményre utaló bizonyíték. Fejünk felett politikai vihar zúg. Mi viszont nem akarunk a részesei lenni. Római jogi alapelv: védd meg a törvényt, és a törvény megvéd téged. Ha valaki nem ennek szellemében dolgozik, az neki se kezdjen.