Nem csalás, nem ámítás: az Európai Unió alapszerződése szerint sem számítottak a tartózkodó voksok az EP-szavazáson
Már a múlt héten elkezdte pedzgeteni a Fidesz, illetve a teljes hazai kormánysajtó, hogy ha a Sargentini-jelentés szerdai európai parlamenti szavazásán nem számítják be a tartózkodó voksokat, akkor az „csalásnak" fog minősülni. Erre jó okuk volt, ugyanis a strasbourgi ülésen kiderült: ha a tartózkodó szavazatokat figyelembe vették volna az EP-ben, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség az Orbán-kormány demokráciát és jogállamot korlátozó intézkedéseit elítélő Sargentini-jelentés elfogadásához.
Az Európai Parlament érvényes szabályai szerint a jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, tehát a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására van szükség (ebbe már beleszámítanak a szavazáson nem megjelent képviselők).
Az EP szabályzata szerint azonban ilyenkor csak az igen vagy a nem szavazatokat szabad figyelembe venni, a tartózkodást nem. A tartózkodó szavazat csak akkor vehető számításba, ha az Európai Unió alapszerződése előírja azt, azaz speciális többséget szab feltételként.
Csakhogy hétfőn az EP jogi szolgálata megállapította, hogy a Lisszaboni Szerződés 7. cikkének 1. bekezdése alkalmazandó a jelentés elfogadásához, amely kimondja a tartózkodó szavazat mellőzését a kétharmados döntésnél. Vagyis a strasbourgi testületnek nem kellett eltérnie a szokásos eljárásrendjétől.
Így viszont elegendő volt a 448 igen szavazat az Orbán-kormányt elítélő jelentés elfogadásához. Ha a tartozkódásokat is beszámították volna, akkor 462 igen szavazat kellett volna. Vagyis lényegében 14 szavazaton múlhatott volna, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megússza a már említett 7. cikk alapján megindításra kerülő jogállamisági eljárást, ami végül Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az EP jogi szolgálata már hétfőn tudatta, hogy a tartózkodó szavazat nem fog számítani. Azaz a tartózkodó képviselők teljesen tisztában voltak vele, hogy nem számít a szavazatuk.
Így azok a stasbourgi képviselők, akik szavazatukkal nem akarták hozzásegíteni az EP-t a jelentés elfogadásához, két dolgot tehettek: maguk is nemmel szavaztak, vagy nem vettek részt a szavazáson.
Utóbbi megoldást választotta például az LMP egyetlen EP-képviselője, Meszerics Tamás. Az ökopárt ugyanis úgy döntött, hogy nem szavazza meg a Sargentini-jelentést (illetve erre kérte a képviselőjét), mert szerintük „az Orbán-kormány súlyos hibái miatt nem lehet a magyar embereket büntetni". Orbán Viktor egyébként furcsa módon szinte betűre pontosan ugyanígy fogalmazott az EP keddi ülésén. „Önök nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet fognak elítélni" – mondta a magyar miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a szerdai szavazás után felvette a várható kormánykommunikációs vezérfonalat. „A döntés csalással történt, mivel a tartózkodó szavazatokat nem számolták be, és ez európai uniós szerződésekkel homlokegyenest ellentétes" – nyilatkozta a tárcavezető Budapesten, azt azonban nem részletezte, hogy a kormány szerint pontosan mely szerződésekkel ellentétes a döntés. Bár korábban azt pedzgették a kabinet részéről, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához fordulnak az EP-határozat miatt, erről most nem beszélt Szijjártó.
Szijjártó Péter
