Nem „csak" Nagy Imre emlékét gyalázták meg az emlékmű elbontásával
„Nagy Imre kommunista pártban betöltött szerepével és nézeteivel sokan nem értenek egyet, de Nagy Imre a halált választotta, hogy kiálljon a hazája mellett, és azzal, hogy nem tagadta meg a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét.”
Ezt Orbán Viktor mondta, a miniszterelnök június végén ezekkel a szavakkal osztotta ki a jobbikos Szávay Istvánt a Parlamentben Nagy Imre szerepével kapcsolatban. Ennek ellenére a kormányfő nem engedett, sőt. A korábbi tiltakozások ellenére Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről – ahol huszonkét éve állt – elszállították, és a Jászai Mari tér egy pontján állítják fel – majd valamikor, egyelőre senki sem tudja, mikor, pontosan hol és hogyan. Ahogyan azt sem tudta senki előre, hogy 2018. december 28-ra virradóan, még a sötétben elszállítják az emlékművet.
A Nagy Imre szobor helyére egy, az 1930-as években készült, 1945-ben eltávolított emlékmű másolata kerül, amely az 1919-es vörösterror áldozatainak állított emléket. Egy a magyar történelemben vitathatatlan szerepet játszó személyiség helyére kerül egy mindössze tíz évig ott állt kompozíció, amely úgy emlékeztet 1919 áldozataira, hogy a fehérterror során életüket vesztőket meg sem említi.
Nagy Imre első hazai egész alakos szobrát 1996. június 6-án (születésnapja vigíliáján) avatták fel Budapest V. kerületében, a Vértanúk terén. A szobrász, Varga Tamás egy íves hídra helyezte az életnagyságú bronzalakot, amely az Országház felé tekint.
– Nagy Imre életének sorsfordító, történelmi pillanatai – a földosztás, az 1953-as enyhülés kormányprogramja és az 1956-os forradalom – mind a Parlamenthez kapcsolódnak. Mártíriuma összekapcsolja alakját Batthyány Lajos 1848-as miniszterelnökével. A szobor – nem véletlenül, a felállítók és az alkotó közös terve alapján – a Batthyány-örökmécses és az Országház „tengelyén”, azoktól szinte egyenlő „látótávolságra” helyezkedik el. Nagy Imre ércalakja a Kossuth téren át a Parlamentre tekint, a magyar szabadság és demokrácia szimbolikus tereire. Mindez szerves része a szobor jelentésének, amit most szűk látókörű formális okokból akarnak felcserélni egy emlékezetpolitikai, művészi és városképi szempontból egyaránt kétes emlékműre.
A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma és a Nagy Imre Társaság Elnöksége mindezekkel tiltakozott alig két héttel ezelőtt Nagy Imre szobrának áthelyezése ellen és követelte, hogy azt hagyják meg jelenlegi helyén.
Nem hagyták meg
Miután ugyanis a Fidesz-KDNP újabb kétharmados parlamenti többségre tett szert, Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója írt a parlament költségvetési bizottságának, a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakításáról”. Ezután a kormányoldal hónapokon keresztül hallgatott a Nagy Imre emlékmű elszállításának tervéről, ám a nyáron az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén elfogadták a Vértanúk tere beruházással kapcsolatos kérelmet.
Nemzeti Vértanúk EmlékműveÍgy már azt is tudni lehet, hogy a helyére eltervezett régi-új szobor, azaz a „korabeli fényképek, dokumentumok alapján hitelesen rekonstruált Nemzeti Vértanúk Emlékműve”, pontosabban a másolata 2019-ben készül el, s miközben a kormány hallgatott az elszállítási tervekről, elkezdték a propagandát arra állítani: az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lesz, az új forgalmi rend szerint – a tömegközlekedés járatainak kivételével – gépjárművek nem hajthatnak majd át a téren, Nagy Imre pedig méltó helyre kerül.
Aztán december elején kiderült: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) minden hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére hozzájárulását adta a Vértanúk terének átépítéséhez és ennek részeként a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójához, valamint ugyancsak előzetes hozzájárulását adta a Nagy Imre-emlékmű eltávolításához és a Jászai Mari téren történő felállításához. Azon a Jászai Mari téren, ahol a közelben Columbo-szobor, és fényjátékos szökőkút található, s ahol a Fehér Ház felé kerülhet majd, hogy az egykori ÁVÓ épületére nézzen, ami Nagy Imre leszármazottainak és emléke gondozóinak elfogadhatatlan.
A terveket előterjesztő Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program (SIP) Nonprofit Zrt. vezetője ekkor az MTI-nek elmondta, hogy a Kossuth tér sikeres megújítása után
„a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójával a kiemelt nemzeti emlékhely teljes területén befejeződik a kommunista szoborrombolások okozta sebek begyógyítása.”
A sebek begyógyításáról annyit, hogy mint megírtuk: hajnalban álltak neki Nagy Imre emlékművének szétbontásához a Vértanúk terén, a szobor elemeit egy nyergesvontatóra pakolták. Az emlékművet gyorsan el is tüntették, reggelre már csak hűlt helye volt a téren. A szobor új helyén, a Jászai Mari téren még nyoma sincs semmilyen előkészületnek, szóval a szobor egy ideig biztos valami raktárban porosodik majd.
Az Orbán-kormány a Steindl Imre Program keretén belül úgy határozott, hogy visszaállítja a Kossuth tér 1944. évi állapotát. A program keretében korábban már lecserélték Károlyi Mihály szobrát gróf Tisza Istvánéra, most pedig úgy határoztak, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrát távolítják el. Történészek szerint a szobor áthelyezése szimbolikus, „egy aggasztó és elfogadhatatlan tendenciába illik, amelyben a jelenlegi magyar kormány a felfogásának nem megfelelő személyeket és értelmezéseket egyszerűen kiiktatja a magyar emlékezetből, s ezzel a közös történelmünk kérdéseit aktuálpolitikai céljainak rendeli alá”.
Az aHang platformján hónapok óta elérhető tiltakozó petíció szerint:
– Ennek a folyamatnak volt előzménye a Szabadság téren felállított német megszállási emlékmű, amely a magyarság felelősségét tette zárójelbe a holokausztot illetően, ebbe illeszkedik Lukács György szobrának eltávolítása és az archívum kutathatóságának felfüggesztése, a Politika Történeti Intézet (PTI) ellen folytatott támadások, most pedig Nagy Imre fokozatos kiretusálása 1956 emlékezetéből.
Az eset nem önmagában az elszállítási mód miatt kísérteties: Nagy Imre unkája ugyanis éppen december 27-én tett közzé egy erősen kritikus (azóta eltávolított) bejegyzést a Facebook-oldalán arról, hogy miközben nagyapját, a mártír miniszterelnököt ostorozza a jobboldali kurzus, Nagy Imre a saját fizetéséből bérelt lakásban élt és dolgozott, nem költözött a budai Várba, sem máshová.
Bár először Orbán Viktor új, igen drága palota-hivatalának kritikájaként értelmeztük a bejegyzést, valójában, mint azt Jánosi Katalin tisztázta:
Kövér László házelnök 2,5 milliárd forintos új rezidenciája miatti bírálatnak szánta,
miután a fideszes házelnök durván beleszállt karácsonyi interjújában Nagy Imrébe, s a „legrosszabbfajta kommunistának” nevezte a Fidesz által néhány évtizede még ünnepelt mártír miniszterelnököt.
Nagy Imre unokája nem először fejezte ki fájdalmát, a nagyapját érintő kormányzati retorika, az emlékét porba tipró hatalmi intézkedések ellen. Amikor ugyanis a nyáron kiderült, végül mégis a Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre miniszterelnök szobra, egyértelművé tette, olyanok teszik mindezt, akik „a cipője sarkáig” nem érnek fel. Akkor azt írta szintén a legnagyobb közösségi portálon:
– Megölték, a börtönudvar sarkába kaparták el, álnéven, a temető sarkába ásták kátránypapírba-szögesdrótba csavarva... a forradalom 60. évfordulóján alázták végsőkig, hazudoznak róla a mai napig – most szobrát »helyezik át«. Olyanok, akik a cipője sarkáig nem érnek fel. Sírni tudnék – fogalmazott akkor.
Orbán Viktor kezet csókol Jánosi Katalinnak, Nagy Imre unokájának 2012-benA Nagy Imre szobor elszállítása ugyanakkor nagyon is túlmutat önmagán. Orbán Viktor és társai ugyanis nem csupán a mártír miniszterelnök emlékével szemben lépnek fel. Nagy Imre szobrának – amelyet Demján Sándor és társai adományoztak Budapestnek – áthelyezése hónapok, sőt évek óta nagy vitákat kiváltó téma. Sem az adományozók, sem pedig a szobor alkotója nem értett, s ért egyet a műemlék áthelyezésével. Sőt, mivel a Nagy Imre-szobor felállításának költségeit jórészt Demján Sándor magánadománya fedezte, a nagyvállalkozó korábban meg is tudta akadályozni az emlékmű elszállítását.
Kövér László fideszes házelnök ugyanis már 2012-ben felvetette, hogy Nagy Imre szobrát át kellene helyezni a Parlament és a Képviselői Irodaház közötti zónába, de Demján akkor személyesen lépett fel a kezdeményezés ellen, Tarlós István főpolgármesternek írt levelében kért védelmet a szobornak.
– Nagy Imre szobrának áthelyezése esetén visszavonom adományunkat – írta Budapest főpolgármesteréhez címzett levelében, melyet az akkor még létező Népszabadság közölt. Csakhogy Demján Sándor 2018 márciusában meghalt. December elején a Népszava meg is kérdezte Kövér Lászlót, egyeztetett-e (tervezi-e, hogy egyeztet) Demján özvegyével. A házelnök erre nem reagált.
