Nem csak a szegények fűtenek autógumival – Lukács András: Kétszázmilliárdos megtakarítást hozna a dugódíj
– Bírósághoz fordult a Levegő Munkacsoport, mert álláspontja szerint Budapestnek és az agglomerációjának levegőminőségi terve mostani formájában nem alkalmas a légszennyezettség érdemi csökkentésére. Mintha lenne ebben némi elkeseredés is. Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami miatt ezt az utat választották?
Külföldön már számos ilyen pert indítottak civilek, ezekből sokat megnyertek, többek között Pozsonyban és négy cseh városban is). Ez önmagában ösztönző volt. Van egy nemzetközi szervezet, amely azzal foglalkozik, hogy jogi és pénzügyi segítséget nyújtson azoknak a civil szervezeteknek, amelyek fellépnek a légszennyezettség csökkentéséért. Megpályáztunk náluk egy projektet, amely magában foglalja a hatósághoz fordulást, illetve szükség esetén a perindítást. A pályázatot megnyertük, s a Környezeti Menedzsment és Jog Egyesülettel közösen pert indítottunk.
– De a perindításnak voltak konkrét előzményei.
– Először az elsőfokú hatósághoz fordultunk azzal, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a levegőminőségi tervet, és tegye alkalmassá arra, hogy a lehető leghamarabb végre is lehessen hajtani úgy, hogy az egészségügyi határérték alá csökkenjen a szennyezettség. Visszautasítottak bennünket. Azt írták, ők csak a javaslatokat tudják összegyűjteni, azokból összeállítani egy csomagot, amit aztán eljuttatnak az illetékeseknek, de se pénzük, se hatáskörük nincs arra, hogy önállóan bármit is kidolgozzanak és végrehajtassanak. De ez nem igaz. A vonatkozó törvény szerint a hatóságnak kötelessége olyan tervet készíteni, amelynek végrehajtásával rövid időn belül csökkenthető a levegő szennyezettsége. Továbbá a hatóságnak kötelessége számon is kérni ezeket az intézkedéseket. Ám első- és másodfokon is ugyanúgy visszautasította a kérésünket a hatóság.
– Mi az oka ennek? Közöny? Szakemberhiány? Nem ismerik fel, mennyire súlyos a helyzet? Vagy a környezetvédelem marginális kérdéssé vált a kormányban?
– Igen, a környezetvédelem teljesen a peremre szorult a kormányban. Most rosszabb a helyzet, mint korábban, amikor legalább volt önálló környezetvédelmi hatóság. Ez azonban betagozódott a kormányhivatal alá, így mindent a kormányhivatal vezetőjének kell jóváhagyni, és a környezetvédelmi szempontok nem élveznek prioritást. A területre fordítható forrásokat is jelentősen csökkentették, pedig korábban is szűkösek voltak. Nincs elég szakember, nincs elég pénz. Ezt egy laikus érzékelheti, ha elolvassa a hatóság által készített levegőminőségi tervet. Egy példa arra, hogy teljesen alkalmatlan a feladatára: a szükséges intézkedések közt szerepel a dugódíj, de csak ennyi van róla. Arról viszont már egy szó sincs, hogy azt hogyan, hol és mikor kellene bevezetni, s milyen eredményt várnak tőle.
– Pedig a négyes metró megépítéséhez az Európai Unió a dugódíj bevezetését szabta a finanszírozás feltételéül. Ehhez képest nincs esély arra, hogy a közeljövőben bevezessék.
– Én se látok rá sok esélyt annak ellenére, hogy a bevezetésével számításaink szerint évente mintegy 200 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget lehetne elkerülni. De mondok egy másik példát, ami inkább a külső kerületeket és a környező településeket érinti, ahol sokan tüzelnek szilárd anyaggal. Jobb esetben száraz fával, rosszabb esetben a még inkább szennyező nedves fával, szénnel, lignittel, és a legrosszabb esetben szeméttel. Felméréseink szerint a lakosság harmada több-kevesebb rendszerességgel éget hulladékot – műanyagot, bálás ruhát, gumit, bontott építési anyagokat és minden mást, ami csak éghető.
– Ez részben összefüggésben van a szegénységgel.
– Valóban, de csak kisebb részben. Vannak bőven helyszíni tapasztalataink, de egy közvélemény-kutatásunk is alátámasztja, hogy inkább a tudatlanság, az ismerethiány, a felelőtlenség játssza ebben a döntő szerepet, meg az is, hogy igencsak esetleges a hatósági ellenőrzés, számonkérés. Bár az illegális égetés 300 ezer forintig terjedő bírsággal vagy akár 5 évig terjedő börtönnel sújtható, csak nagyon kevés példa volt a gyakorlatunkban arra, hogy bírságot róttak ki illegális égetés miatt, olyat pedig még nem hallottam, hogy bárki börtönbüntetést kapott volna ezért.
– Én ismerethiányból szeméttel fűtőkkel még nem találkoztam, de olyanokkal gyakran, akik a szegénységük miatt használják így a hulladékot. Ezekben a kidőlt-bedőlt falú házakban bútorok sem igen vannak, mert már azokat is elégették. Minden a tűzre kerül, hogy túléljék a telet, az égetéssel ugyanakkor sűrű, halálos mérgeket tartalmazó füst kerül a levegőbe. A XXI. században, Európa közepén miért nem biztosítja az állam ezeknek a családoknak a biztonságos téli tüzelőt? Így a falopások is visszaszorulnának, a környezetterhelés is csökkenne.
– Becsléseink, felméréseink szerint az illegális égetés okozta szennyezés harmadára ad csak magyarázatot a szegénység. Nagy tételben nem a legszegényebb családok égetnek hulladékot, hiszen nem is náluk keletkezik sok hulladék. Ráadásul kiderült, hogy azok, akik égetnek hulladékot, jobbára tudják is, hogy ezt nem szabadna megtenniük. De sokan így akarják csökkenteni a fűtési költségeiket, illetve elkerülni a szemét elszállításának díját.
– Ideális esetben, ha születne egy az uniós jogszabályoknak is megfelelő intézkedési terv, annak a téli tüzelésre vonatkozó részét csak szociálpolitikai intézkedésekkel kiegészítve lehetne bevezetni, majd számon kérni.
– Természetesen. Egyébként nemzetgazdasági szinten elenyésző összegről van szó! Számításaink szerint az érintett kétszázezer család teljes téli tüzelője mintegy évi 30 milliárd forint lenne. Ugyanakkor ennek az összegnek a többszörösét takarítaná meg az állam, hiszen temérdek egészségügyi kiadás terheli a légszennyezettség okozta betegségek miatt, és az ezen megbetegedések következtében kieső munkaidő is tetemes. Európában Magyarországon betegszenek meg a legtöbben krónikus tüdőbetegségben, azaz COPD-ben. Ennek a betegségnek a kezelése nagyon drága, folyamatosan be kell járni a kórházba, és költséges gyógyszerezéssel jár. A betegség kialakulásának elsődleges oka ugyan a dohányzás, de közvetlenül összefügg a légszennyezettséggel is. Egy komplex, a levegőszennyezettség csökkentését célzó intézkedési csomag, kiegészítve a szociális tűzifa-programmal évente mintegy 40 milliárd forintba kerülne. Amennyiben pedig évi 100-150 milliárd forinttal támogatnák az épületek és a fűtési rendszerek korszerűsítését, akkor 10-15 éven belül tartósan és jelentősen javulnak tovább a levegő minősége, ráadásul ez lenne az igazi rezsicsökkentés! De még így is nettó haszna lenne a költségvetésnek. És akkor az egészség eszmei értékéről még nem is beszéltünk. De ezek az intézkedések csak a hatóságok megerősítésével működnének. Mert igenis számon kell kérni és szankcionálni az illegális égetést. Például a hatóságnak, ha azt látja, hogy egy kertben nagy mennyiségű hulladék, például műanyag ablakok, gumi van felhalmozva, azonnal intézkednie kellene. A jogszabályok szerint ugyanis csak azt szabad a kertben vagy az udvaron tárolni, ami a háztartásban keletkezik, és azt is csak meghatározott ideg. Nyilvánvaló hogy például 30 műanyag ablakkeret nem a háztartásból származik. Akkor már jöhet a bírság. Nagyon fontos lenne a felvilágosítás is. Nagy nehezen sikerült elérnünk, hogy a kormány készített egy „Fűts okosan!” kampányt, ehhez kapcsolódóan pedig egy honlapot, filmeket. Erre évente mintegy 40 millió forintot szántak. Pedig tudjuk – és a kormány is jól tudja –, mennyibe kerül egy hatékony kampány: több milliárdba.
– Említette, hogy vannak külföldön pernyertes városok. Mit indított el egy-egy településen a nyertes per? Volt-e kedvező hozadéka van a városlakók számára?
– Egyelőre ezek még annyira frissek az ítéletek, hogy az új tervek még csak most készülnek. A bíróságok arra kötelezték az ottani hatóságokat, hogy készítsenek olyan levegőminőségi terveket, amelyek végrehajtásával rövid időn belül az egészségügyi határérték alá csökken a levegő szennyezettsége.
– Magyarország Alaptörvénye tartalmazza az egészséges környezethez való alapjogot. A mindenkori kormányok ezt olyannyira nem biztosítják, hogy évente 14 ezer ember hal meg közvetlenül a levegő szennyezettsége miatt. Ezeknek az embereknek biztosan sérültek az alkotmányos jogai, bár a sírban ez már mindegynek tűnik.
– Igen, ez hivatalos adat: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben kiad egy jelentést a légszennyezésről és hatásairól. A 14 ezres szám tudományos erejű statisztikai adatnak tekinthető, egybevág az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adataival. Azt is megállapítja a jelentés, hogy ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Ez azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, mert a megbetegedések száma ennél több nagyságrenddel nagyobb.
– Nekem ez felfoghatatlanul nagy számnak tűnik. 14 ezren halnak meg idő előtt azért, mert rossz a levegő, mégis, a levegőszennyezés kérdése nem tartozik az embereket foglalkoztató legfontosabb témák közé. Amikor Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt megválasztása esetén egyetlen dolgot ígér, a tisztább levegőt, megmosolyogják. Pedig Budapesten annyira brutális a szmog, hogy az összes pártnak foglalkoznia kellene vele: lényegében nem kapunk levegőt.
– Ennek részben pszichológiai oka van. Az emberek nem szeretnek szembesülni azzal a problémával, amit részben maguk okoznak. A politikusoknak fokozottabb a felelősségük, mert egyrészt ők tudják a szükséges intézkedéseket meghozni, másrészt nekik van forrásuk a megfelelő kommunikációra, amivel szemléletet tudnak formálni. És van még valami, ami miatt sok esetben közöny övezi ezt a témát: az, hogy a levegőszennyezettség káros hatása nem érezhető azonnal. A szmog miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik egy súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus. Az összefüggés sem annyira egyértelmű, mint például egy késszúrás okozta halál esetén.
– Nem segítene e súlyos helyzet tudatosításában, ha a fővárosi vezetés komolyabban venné a szmogriadót? Ha többször lenne riasztás, akkor az emberek talán a mindennapjaikban is szembesülnének az autózás kockázatával.
– Biztosan így lenne, azonban ez csak úgy érhető el, ha jelentősen csökkentik a szmogriadó határértékét, ami most az egészségügyi határérték kétszerese. Ugyanakkor vidéken sokkal súlyosabb a levegőszennyezettség, mint Budapesten, a borsodi falvakban például a szennyezettség többszörösét mértük, mint amit a budapesti Múzeum körúton. Mert ott lignittel és szeméttel fűtenek az emberek. Amikor műanyagot égetnek vagy gumit, halálos mérgek kerülnek a levegőbe.
– Ha nem fűtenek be, azonnal megfagynak, de ha hulladék kerül a kályhába, hosszú távon mérgezik magukat.
– Ez sok esetben igaz, de ha csak azt sikerülne elérni, hogy azok hagyják abba, akik nem a szegénységük miatt fűtenek így, már jelentősen csökkenne a szennyezettség.
– És mit lehetne tenni a nagyvárosban, ahol a szennyezettség egyik fő forrása a rengeteg autó? Nem tudom, mi alapján lövik be a határértékeket, de ezen az apokaliptikus, szélcsendes, 22-25 fokos őszön számtalanszor éreztem azt, hogy alig kapok levegőt, de szó sem esett szmogriadóról. Legutoljára 2017 januárjában volt, ami nyilvánvaló röhej.
– Az európai uniós és a magyar jogszabályok szerinti határértékek jóval magasabbak, mint ahogy azt a WHO ajánlja. Ha az egészségügyi határértéket csaknem másfélszer túllépi a szennyezettség, akkor az önkormányzatnak semmit nem kell csinálnia. Ha a legsúlyosabb szennyezőanyag, az apró részecskék, azaz a PM10 (lásd keretes írásunkat – a szerk.) koncentrációját az egészségügyi határérték másfélszeresére mérik, akkor a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelnek el. Mit jelent ez? Párszor bemondják a rádióban, hogy magas a szennyezettség, ezért lehetőleg ne autóval közlekedjenek az emberek, és ne vigyék a gyerekeket az utcára.
– Ez nem ráz meg senkit.
– Hát nem. Ritkán, de előfordul, hogy az egészségügyi határérték kétszeresét mérik, és ekkor elrendelik a szmogriadó riasztási fokozatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy már az egészségügyi határértéket se érje el, mert azt nagyon gyakran meghaladja.
– Mi az oka annak, hogy nem a WHO ajánlásokat tekintik a határértékek meghatározásánál mérvadónak?
– Az európai kormányok félnek szigorúbb határértékeket megállapítani, hiszen sok esetben a jelenlegieket sem tudják betartatni.
– De miért? Ez annyira kockázatos politikailag?
– Valószínűleg kockázatosnak tartják, mert olyan döntéseket kell hozni, amelyek érdekeket sértenek.
PM10
A PM10 egy angol rövidítés (particulate matter), amely magyarul „szálló porként” terjedt el. A 10-es szám a részecske méretét jelöli: a 10 mikrométernél kisebb átmérőre utal. Azok a részecskék, amelyek ennél nagyobbak, kevésbé veszélyesek, mert ezeket a légzőrendszer szűrői nem engedik eljutni a tüdőhöz. A PM10 ezzel szemben a tüdő legapróbb hólyagjaiba is eljut, és ott megtapad. Súlyosan rákkeltő, gyengíti az immunrendszert, szívinfarktust, agyérgörcsöt, tüdőgyulladást okoz. Minél kisebb a részecske átmérője, általában annál veszélyesebb, mert több helyre juthat el az emberi szervezetben. Ezért külön is szokták mérni a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék, a PM2,5 koncentrációját.
– Pedig az emberek szeretnek gondoskodni a gyerekeikről, unokáikról, amihez az egészségesebb levegő hozzátartozik.
– Igen, döbbenetes, hogy megszülik, nevelik, elvben a legjobbat akarják nekik, és közben hagyják, hogy akár életre szóló betegségeket szerezzenek a rossz levegő miatt, sőt ellenállnak a levegőminőségét javító intézkedéseknek. Például amikor a dugódíj bevezetéséről volt szó, sokan azzal támadtak, hogy „már megint az autósokat akarják szívatni”. Pedig dugók idején, és ezek elég gyakoriak, a szennyezés a többszörösére növekszik. Az autók akkor bocsátják ki a legtöbb szennyező anyagot, amikor araszolnak, fékeznek, újból gázt adnak. A dugók megszüntetésének legegyszerűbb módja a dugódíj, illetve inkább a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíj.
– Ha most bevezetnék, akkor a jelenlegi tömegközlekedés-kapacitás elviselné, hogy a díj miatt, mondjuk, minden tizedik autós letenné a kocsiját?
– Igen, elviselné, erre jó példa volt a pénzügyi válság, amikor egyik évről a másikra 13 százalékkal csökkent a gépkocsiforgalom a fővárosban, és nem állítottak be többletkapacitást a tömegközlekedésben. Amit még nagyon gyorsan meg lehetne tenni a város levegőjének javítása érdekében, az az ócska buszok lecserélése és a buszjáratok sűrítése. Ez nem is kerülne óriási összegbe. Ha évi hatvanmilliárdot ráköltene a kormány, két év alatt megoldhatná a problémát. Összehasonlításképpen: a Puskás-stadion felújítása 190 milliárdba kerül. Fontos lenne a villamos-, a hév- és az elővárosi vasúti vonalak és járművek felújítása, korszerűsítése, azonban ezek sokkal többe kerülnek.
– Milyen hatása lehet egy civil szervezet fellépésének?
– Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok bizonyítják, hogy minél erősebbek a civil szervezetek egy városban, annál jobb ott a környezet állapota. Lakossági összefogással alapvető változásokat lehet elérni.
Mi az a levegőminőségi terv?
A levegőminőségi terveket minden olyan zónára kötelező elkészíteni, ahol a levegő szennyezettségi szintje tartósan meghaladja az egészségügyi határértéket. Magyarország több térségében évtizedek óta meghaladja az egészségügyi határértéket a PM10- és a nitrogéndioxid-szennyezettség. Ezért ezekben a zónákban el kell készíteni a levegőminőségi tervet, amelyben le kell írni, hogyan, milyen intézkedésekkel lehet az uniós szabályokkal összhangban a lehető leghamarabb a határérték alá szorítani a szennyezettséget. Nem húsz-harmincéves távlatokra kell terveket kidolgozni, hanem rövid határidejű intézkedéseket előírni. Arra is utal a szabályozás, hogy ezeknek az intézkedéseknek kötelezőnek és a hatóság által számon kérhetőnek kell lenniük.
Két ilyen tervet vizsgált a Levegő Munkacsoport: sem Budapest és környéke, sem a Sajó-völgye (Miskolc és környéke) terve nem tartalmaz elég konkrét, végrehajtható intézkedést, határidők is csak elvétve vannak bennük. Ezért a Levegő Munkacsoport a környezetvédelmi hatóságtól – első fokon a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától – azt kérte, soron kívül vizsgálják felül ezt a tervet. Erre annyit közöltek velük, hogy majd felülvizsgálják, de a Levegő Munkacsoport ilyet nem kérhet. Ráadásul a környezetvédelmi hatóság amúgy sem írhat elő kötelező intézkedéseket. Úgy gondolják, e kérdéskörben eszköztelenek és tehetetlenek, de ezt a Levegő Munkacsoport vitatja. Ezért a civil szervezet fellebbezett, amit másodfokon végzésben utasítottak el. A végzés arra is kitért, hogy a tervek felülvizsgálata nem közigazgatási eljárás, így a Levegő Munkacsoport kérelmezőként nem is vehet részt. Ezt a végzést támadta meg a civil szervezet. Azt kérik, adjon iránymutatást a bíróság arra nézve, hogy a tervek felülvizsgálata közigazgatási eljárásnak minősül-e, továbbá utasítsa a hatóságot új eljárásban arra, hogy hozza összhangba a tervet az uniós és magyar jogszabályokkal, vagyis legyenek benne valódi változást hozó kötelező és rövid határidejű intézkedések.
