Nem akar hozzánk költözni a külföldön élő új magyarok többsége
Az itt születetteknél fiatalabbak, iskolázottabbak az utóbbi tíz évben magyar állampolgárságot szerzett honfitársaink, és közülük a hazai átlagnál többen is dolgoznak – derül ki a KSH egyik legújabb elemzéséből.
Az állampolgársági törvény 1993. évi bevezetésétől 2012 végéig összesen 174 ezer Magyarországon élő külföldi szerzett magyar állampolgárságot, közülük 39 ezren a szabályok 2010-es egyszerűsítése utáni két évben. A 2011 előtti időszakra jellemző, átlagosan évi 8 ezer honosítás több mint a duplájára emelkedett a törvény módosítását követően. Rajtuk kívül 2014 elejéig több mint 450 ezer határon túl élő tett magyar állampolgári esküt – derül ki a KSH kiadványából.
Az állampolgársági kérelmek többségének indoklásában a magyar származás volt a döntő érv. Ennek ellenére, azok java része, akik a honosítás időpontjában nem az országon belül éltek, nem tervezi az ideköltözést, mindössze 5 százalékuknak van határozott elképzelése erre vonatkozóan. 2011–2012-ben összesen 12 ezren – főként fiatal, nőtlen férfiak – létesítettek magyarországi lakcímet az után, hogy külföldön élőként megkapták a magyar állampolgárságot – számolt be róla a vg.hu.
Azok, akik 2003 és 2012 között már magyarországi lakosként kérték a honosításukat, korábban túlnyomó részben valamely szomszédos országban éltek. Az elmúlt tíz évben összesen hétezren voltak olyanok, akik nem a szomszédos országok valamelyikéből származtak. A külföldön élő új magyar állampolgárok 98 százaléka szintén a szomszédos országok lakója.
A honosítottak összességében jóval fiatalabbak Magyarország teljes népességénél. Ennek is köszönhetően a vizsgált időszakban honosított, már itt élő felnőttek majd kétharmada dolgozott az eskütétel időpontjában, és összességükben csak 6 százalékuk munkanélküli. Ez az aktivitási arány jóval magasabb a magyarországi népességhez viszonyítva, ahol még minden második felnőtt sem dolgozik.
