Nehéztüzérséggel lőnek a honvédelmi miniszterre?

Miniszterként mintha célpont lenne újabban: nehéztüzérséggel lőnek önre.

Meglep, amit mond. Én nem ezt tapasztaltam.

Cikk szólt arról egy jobboldali napilapban: kudarcot vallott a honvédség felszerelése pilóta nélküli repülőgépekkel. Ugyancsak jobbos lap közölt hamis levelet egy volt tűzszerészparancsnoktól, aki aggódik tűzszerészeink rossz kiképzése miatt.

Látja, ön is hamis levélnek minősíti. Valóban kiderült: hamisítvány a levél. Másfelől: a magyar sajtó – kivéve azt az ön által említett napilapot – felelősségteljesen foglalkozott két tűzszerészünk halálával.

Csak azért szúrt szemet nekem, mert eddig úgy tetszett: ön az egyik olyan miniszter, akit jobboldalról a legkevesebb bírálat ér.

Nem tekintem támadásnak azokat az írásokat.

De olvastam mást is: az FBI nyomoz egy amerikai cég ellen, mivel magyar tankokat szállított Irakba.

Az eset négy éve történt. Juhász Ferenc volt a miniszter, aki szerintem helyesen járt el. A Magyar Köztársaság kormányát sem érinti, hogy az amerikai kormány által megbízott amerikai cég amerikai tisztségviselője ellen nyomozás indult más ügyben. Az erről szóló cikk egyébként ugyanabban a lapban jelent meg.

Akkor mondom a további bírálatokat. Az ellenzék szerint „hagyománysértő”, hogy nem a Szent Koronára vagy nem annak jelenlétében tesznek esküt a leendő tisztek.

Inkább arról van szó: visszatértünk a hagyományhoz. Csak 1998 óta van ott a korona másolata a tisztavatáson. Korábban nem volt ott, még Antall József kormánya idején sem. Magyarország köztársaság, nem pedig királyság. Így a leendő tisztek az alkotmányra tesznek esküt, nem a koronára. Ez a tradíció élt korábban is. Még a dualizmus időszakában is az uralkodóra és „szentesített” törvényeinkre, Horthy alatt pedig a kormányzóra – mint legfőbb hadúrra – és a magyar alkotmányra esküdtek.

Nyilatkozta: vége a hadügy átalakításának, a stabilitás időszaka jön. Eddig átszerveztek, takarékoskodtak, jóval kevesebb lett a honvédségi háttérintézmény és főosztály. Mostantól hátra lehet dőlni?

A stabilitás nem azt jelenti, hogy hátradőlünk. Tény: véget ért a szervezeti átalakítás. Megjegyzem: ideje volt, tizennyolc évig tartott ugyanis. Modern vezetési rendszert hoztunk létre, az összlétszámhoz képest növeltük a csapatok számát. Most új képességeket alakítunk ki, mert a világ megváltozott. Már nem elsősorban az államok közötti konfliktusokkal kell számolni. Új típusú veszélyekkel nézünk szembe: a terrorizmussal, a gazdasági és az ökológiai problémákkal. Mobil, magas védelmi képességű, informatikailag fejlett honvédségre van szükség.

Amihez pénz kell.

Ebben egyetértünk.

De a konvergenciaprogram önöknek is „megálljt” parancsolhat.

A konvergenciaprogram is biztosít forrást. A három év alatt azt kell hatékonyan felhasználnunk, amit Magyarország a védelemre tud fordítani. Javasoltam is: sok a kihasználatlan ingatlanunk, adja el őket az állam, s az így befolyt pénzből korszerűsítsük a megmaradtakat. A konvergenciaprogram után a honvédelmi kiadások mérsékelt emelésére viszont szükség lesz.

Kérdés, sikerülhet-e, hiszen a költségvetéstől is függ. Medgyessy Péter szerint a 2009-es büdzsé „csapnivaló” lesz, és „magyar politikai hagyomány” a választások előtt a lovak közé dobni a gyeplőt.

Nincs ilyen szándék.

Nézzük másként: van, aki szerint az élelmiszer áfáját csökkenteni kell, a többi termékét pedig növelni. Mások eltörölnék a szolidaritási adót. Adóelképzelésekkel tele a padlás.

Tudja, miért van így?

Miért?

Mindenki a saját érdekét akarja érvényesíteni. Ami érthető. Aki a munkaerőre jutó terheket szeretné csökkenteni, saját befektetései gyarapodását tartja szem előtt. Aki azt mondja, emeljük az áfakulcsot, fedezetet akar a járulékcsökkentésre. Aki pedig áfacsökkentésről beszél, a másnapi újságba szeretne bekerülni.

És mi az ön érdeke?

Miniszterként az, hogy megoldjuk ezt a feladványt. Jó költségvetést állítsunk össze, hogy fejlődjön Magyarország.

Csakhogy ehhez liberális támogatás is szükségeltetik.

Igen, mert parlamenti többség kell a törvényhez. Másrészt illúzió azt gondolni: már csak attól is felgyorsul a gazdasági növekedés, hogy 2009-től az adózási terheket átcsoportosítjuk.

Emelne adót?

Nem. Egy ötszázalékos áfaemelés inflációval járna.

Akkor mit javasol?

Nem stílusom a sajtóban üzengetni. Javaslataimat elmondtam az MSZP elnökségi, illetve a kormány ülésein.

Amúgy történt előrelépés a színfalak mögött zajló MSZP–
SZDSZ-tárgyalásokon? Hogy látja: a liberálisok elfogadják a kormány terveit?

Én értelmetlen dolognak tartom, hogy az állítólagos „titkos tárgyalások” eredményeiről beszéljek.

Nem tudom csőbe húzni.

De miért is akarna? És mi miért is titkolnánk, ha ismét tárgyalnánk az SZDSZ-szel? Az egyeztetés a dolgunk. Bízom benne, hogy augusztusban folytatjuk.

Amikor a liberálisok kiléptek a koalícióból, nem érzett elégtételt, hogy igaza volt, az SZDSZ-t rég le kellett volna cserélni az MDF-re?

Rejtőt szabadon idézve: nem állíthatok minden mondatom mellé rendőrt. Különben 2006 őszén nem cseréről beszéltem.

Így maradt meg a köztudatban.

Tudom. Csakhogy az önkormányzati választások idején egészen pontosan azt mondtam: azokban a városokban, ahol szocialista a polgármester, és a testületben nincs többsége az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, vegyük be harmadiknak az MDF-et. Szerintem a 2010-es választások után sem elvetendő ötlet egy MSZP–MDF–SZDSZ-koalíció.

Pillanatnyilag viszont 31 százalékponttal vezet a Fidesz az MSZP előtt.

Ez tény. De még versenyképessé tehetjük az MSZP-t. Ennek egyik feltétele, hogy a kormány visszaszerezze a hitelességét.

Nem gondolja: túl rövid ehhez az idő? Jövőre uniós választások lesznek.

Szerintem elegendő az idő. Akkor tudjuk jó irányba vinni az országot, ha közben nem meditálunk azon: úgysem sikerülhet.

Ehhez fel kell rázni az MSZP vidéki szervezeteit. Hallani: rosszkedvűek a kormány teljesítménye miatt.

Mitől lennének jókedvűek? Nehezen élik meg, hogy akik korábban támogattak minket, most elfordultak tőlünk. Nekünk abban kell segíteni őket, hogy újra értelmét lássák a politikai küzdelemnek. De sokszor járok vidéken, és nem a csalódottságot tapasztalom. Hanem azt az igényt, hogy változtassunk. Persze ha erre képtelenek leszünk, akkor elküldenek bennünket.

Tavaly azt nyilatkozta: „Még soha nem zárt össze az MSZP vezetősége úgy, mint most Gyurcsány Ferenc mögött.” Ez érvényes ma is?

Igen. Mi úgy „szocializálódtunk”, hogy nehéz helyzetben összezárunk. És ez így is illendő.

Pusztán udvariasságból?

Politikailag így szükséges, s ez az elvárható minimum egy nehéz helyzetben lévő vezetőségtől.

Jövőre viszont tisztújítás várható a pártban. Milyen következményei lesznek annak, ha megbukik a költségvetés?

Nem pártbelügy lesz. Magyarországra nézve lesznek következményei.
A tisztújításon pedig mindannyian megmérettetünk.

Indul pártelnöki vagy más vezető posztért?

Ráérek erről később dönteni. Jövő év elején ül össze a kongresszus, van idő megfontolni: milyen feladathoz kérem a tagság, a küldöttgyűlés támogatását. Fontosnak tartom a jelenlegi pártmunkámat: a választási tapasztalatok feldolgozását, a szavazóköri delegáltak felkészítését, a pártszervezést.
ä Óvatosan fogalmaz. Netán attól tart: ha idő előtt elárulja, milyen posztért száll harcba, „lekaszálhatják”?
– Mi nem szoktuk egymást „lekaszálni”. Egyébként az elmúlt tizennyolc évben mindig megtalált a feladat. Bízom benne: most sem lesz másként.