Negyven libanoni templom felújításával verte vissza Szijjártó Péter a „fősodorbeli, nyugati, liberális" média kérdéseit
„Elegünk van az Európai Unió politikailag korrekt és képmutató viselkedéséből, elegünk van az olyan politikusokból, akik azt mondják, hogy a terrorista akciók velejárói a nagyvárosi életnek" – Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter erről a CBN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában – melyet az ATV szemlézett elsőként – arról beszélt, az Európai Parlamentben (EP) többségben vannak „a migrációbarát, a százszázalékosan bevándorláspárti politikusok”, a magyar kormány viszont az elmúlt három és fél évben bebizonyította, hogy „a migráció negatív és veszélyes jelenség”, illetve hogy azt meg lehet és meg is kell állítani.
A külügyminiszter szerint ez az Európai Parlamentben ülő politikusok többségének, a brüsszeli bürokratáknak és az Európai Bizottságnak a számára idegesítő. Szerinte az illegális bevándorlás „egy borzasztóan veszélyes dolog”, a „legnagyobb kihívás, amivel az Európai Uniónak az alapítása óta szembe kell néznie”.
Szijjártó azt is kijelentette: „Harcolnunk kell a terrorizmussal szemben. A terrorizmus gyökerét is kezelnünk kell. Az terrorizmus egyik ilyen gyökere az illegális bevándorlás” – tette hozzá.
A külügyminiszter azt is elmondta: „Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, de az ahhoz vezető út sok vitán vezet keresztül”. Szerinte „a rossz hír az, hogy nyugat-európai barátaink közül némelyek nem ismerik el a különvéleményhez való jogunkat”. Kijelentette: „nem értünk egyet az úgynevezett föderalista megközelítéssel, amely egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását szorgalmazza, azt szeretnénk, ha egy erős tagállamokból álló erős Európai Unió jönne létre”. A magyar kormánynak ugyanis nem tetszik az a megközelítés, amelyet bizonyos politikai erők képviselnek Európában, akik az Európai Uniót egy poszt-nemzeti és poszt-keresztény korszakba kívánják terelni. „Mi egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely számára fontos a nemzeti identitás, amelyben az országok, a népek büszkék saját örökségükre, identitásukra, történelmükre.
A nihilista, értéktagadó megközelítés elfogadhatatlan a számunkra. Amennyiben Európának nem sikerül visszatalálnia keresztény gyökereihez és keresztény örökségéhez, soha többé nem lesz erős” – mondta a miniszter.
Szijjártó szerint „a magyarok szabadságharcosok, ezért hát mindig is ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kiket engedünk be Magyarország területére és kiket nem. Soha sem fogjuk feladni a jogunkat arra, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni a saját országunkban."
A külügyminiszter szerint a magyar kormány politikáját ki nem állhatja a fősodorbeli média. Szerinte „a maistream média ugyanúgy viselkedik a magyar kormánnyal szemben, ahogy a két évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban Donald Trumppal szemben viselkedtek". Csakhogy „Magyarországon nem a Soros György által szponzorált civil szervezetek, nem az Európai Bizottság, nem a fő áramú, liberális, nyugati média, hanem a magyar választópolgárok döntöttek az ország jövőjével kapcsolatban. Ezt mindenkinek tiszteletben kellene tartania” – állt elő a szokásos megfejtéssel.
Szijjártó szerint a két évvel ezelőtti amerikai elnökválasztáson „a demokrácia győzött, amikor kiderült, hogy Trump elnök került ki győztesen, olyan sok támadás volt ellene a fő áramú média, a közvélemény-kutatók, a politikai szakértők részéről, de az amerikaiak mégis rá szavaztak”.
Hozzátette: Magyarország szempontjából a Trump-kabinet sokkal előnyösebb, mint a korábbi kormányzat volt, Obama elnök demokrata kormánya idején több esetben is közvetlen és nyílt kísérlet zajlott a nemzetünk belügyeibe való beavatkozásra.
Az Európai Unióban jelenleg zajló vitákkal kapcsolatban a miniszter megjegyezte: Európában vita zajlik arról, hogy a multikulturalizmus jobb-e, mint egy demográfiai szempontból homogén lakosság. Úgy látja: a magyarok nagyon egyértelműen kifejezték álláspontjukat ezzel kapcsolatban: Magyarországot a magyar nép hazájának kívánják megőrizni, gyökerei és öröksége figyelembevételével pedig keresztény nemzet szeretnénk maradni.
Azt is elmondta: nagyon család-központú nemzetnek tartja a magyarokat, és hozzátette, hogy „a magyar Alaptörvény világosan fogalma: a házasság olyan intézmény, amely egy férfi és egy nő között jön létre". Emiatt Szijjártó szerint rengeteg támadás érte az országot. (Valójában nem a házasság, hanem a család alaptörvényi meghatározása megkülönböztető, s korlátozó, a kritikák erre, továbbá az egyszülős, esetleg házasságkötés nélkül alapított családok esetében történő kirekesztő joggyakorlat miatt kapott kritikát a magyar jogszabályi környezet – a szerk.)
A tények azonban aligha ingatják meg a külügyminisztert, aki szerint mára a kereszténység lett a legjobban üldözött vallás, ezért „fel kell szólalnunk a keresztény közösségek védelméért az egész világon". Emlékeztetett: a kormányon belül külön részleg működik az üldözött keresztények megsegítésére, ennek egyetlen feladata van: szemmel tartani a keresztény közösségek helyzetét a világban, hogy ha bármelyik szükséget szenved, támadást szenved, azonnal segíteni tudjunk. Szijjártó végül azzal a megdönthetetlen érvvel állt elő:
a közelmúltban 15 millió eurót költöttünk közel-keleti rekonstrukciós programokra. Ezek során olyan keresztény családok otthonait újítják fel, akiket korábban elüldöztek, illetve templomokat építenek újjá, most például negyven templomot Libanonban.
