Négymilliárdos megbízás a volt államtitkár cégének

Orbánnak tanácsadója és államtitkára, Vida Ildikónak egyetemi évfolyamtársa volt, Habony Árpádnak üzlettársa a most óriási értékű megbízást elnyert cég tulajdonosa. A Győri Tibor érdekeltségéhez tartozó Nézőpont Kft-t, azzal bízta meg a fejlesztési tárca, hogy 2018 végéig 4,4 milliárd forintért sajtófigyelést végezzen a minisztériumok és több állami szervezet részére.

2015. augusztus 10., 20:23

A Közbeszerzési Hatóság weboldalán ma

hozták nyilvánosságraannak a közbeszerzési megbízásnak a részleteit, mellyel Orbán Viktor korábbi tanácsadójának és jogi ügyekért felelős államtitkárának a cége elképesztően nagy összeghez jut.

A megbízás 4,4 milliárd forintról szól, három és fél éves időtartamra. Ez annyit jelent, hogy a fejlesztési minisztérium – a megbízó – napi több, mint 3 millió forintot költ majd mostantól az adófizetők pénzéből ilyen feladatokra, mint médiafigyelés, médiakutatás, hírfigyelés, stb. (A cikk végére odamásoltuk a Közbeszerzési Hatóság oldaláról a feladat részletes leírását.)

A 2010-es választások után pár héttel alapított Médianéző Kft-nek az elmúlt három évben rendszeresen félmilliárd forint feletti éves árbevétele volt. A cégről a hvg.hu

korábban megírta, hogy annak tulajdonosa az idén februártól Győri Tibor kezében lévő Nézőpont Csoport Zrt. , melyet Győri idén februárban vett vissza Mráz Ágoston Sámuel cégvezető-elemzőtől. A lap arra is kitért, hogy a Nézőpontot 2005-ben Europtimus néven alapította Győri és Petykó András, s az igazgatóságának három évig, 2005-2008-ban Habony Árpád is tagja volt, s Győri 2006-tól 2010-ig egyszemélyes tulajdonosa volt a cégnek.

Az origo arról írt Győri kapcsán, hogy ő alapította Habonnyal a Lokál című lapot kiadó Modern Média Group Zrt.-t (MMG) .

Az Átlátszó – 2012 őszén -

így fogalmazottGyőri Tibor kapcsán: „2010 óta tanácsadó, 2012 júniusa óta államtitkári rangban ad tanácsot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is az irányítása alá tartozik. Az ELTE jogi karán tanult, Bibó-kollégista, Vida Ildikó évfolyamtársa. 1995-1998 között a B-Reklám Kft. ügyvezetője, ekkor lett a cégben tulajdonos Simicska Lajos. Győri 1995-2003 között a Mahír Zrt. vezérigazgatója; 2006-2010 között a Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Felesége, dr. Győriné dr. Maurer Amália polgári szakos bíró a Fővárosi Ítélőtáblán, és tagja volt annak a tanácsnak, amelyik jogerős ítéletet hozott a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. által az Élet és Irodalom hetilap szerkesztősége ellen indított sajtó-helyreigazítási perben. Sajtóhírek szerint Győri feladata volt 2006-tól az önkormányzatok gazdálkodásának felügyelete, illetve olyan elszámoltatási ügyek figyelemmel követése, amelyek vizsgálata fideszes érintettséget tárt volna fel.”

A jelenleg mindössze egy bejelentett dolgozóval rendelkező Médianéző már korábban is végezhette nettó 1,327 milliárd forintért (bruttó 1,684 milliárd forint) a kormányzati médiafigyelést 2011. december 8-tól 2015. március 31-ig – írta

meg a Napi.hu. A cég akkor egyedüli ajánlattevőként nyerte meg az NFM pályázatát.

A Közbeszerzési Hatóság weboldalán közzétett adatok szerint erre költi a kormány a 4,4 milliárd forintunkat:

Vállalkozási szerződés – közvetlenül a Kormány tevékenységét, illetőleg a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring, belföldi hírfigyelés, belföldi médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat) nyújtása, valamint a szolgáltatás során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok elvégzése tárgyában, a következő fő mennyiségekben.
1. Belföldi hírfigyelési feladatok:
1.1. Reggeli sajtószemle – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem: legalább 30.000 karakter;
1.2. Reggeli hírösszefoglaló – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem: legalább 12.000 karakter;
1.3. Napközbeni hírösszefoglaló – munkanaponként 3 alkalommal, terjedelem: legalább 5.000 karakter;
1.4. Esti belpolitikai hírösszefoglaló – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem: legalább 8.000 karakter;
1.5. Szünnapi reggeli hírösszefoglaló – minden szombati napon 1 alkalommal, terjedelem: legalább 8.000 karakter;
1.6. Angol nyelvű reggeli hírösszefoglaló – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem legalább 8.000 karakter;
1.7. Angol és német nyelvű heti hírösszefoglaló – hetente (minden hét első munkanapján) 1 alkalommal, terjedelem: nyelvenként legalább 10.000 karakter.
2. Belföldi médiafigyelési feladatok:
2.1. Tartalomjegyzék hírműsorokból – munkanaponként 3 alkalommal;
2.2. Reggeli tematikus médiaszemle – munkanaponként 1 alkalommal (120 egymástól különböző témakörben, egyenként legfeljebb 5 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.3. Szünnapi reggeli tematikus médiaszemle – minden szombati napon 1 alkalommal (20 egymástól különböző témakörben, egyenként legfeljebb 5 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.4. Önkiszolgáló tematikus médiaszemle – munkanaponként 1 alkalommal (30 egymástól különböző témakörben, egyenként 1 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.5. Szabadszavas kereső – nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) által biztosított legalább 3 darab adatbázis-hozzáférés, amelyen keresztül az ajánlatkérő (megrendelő) a nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) által feldolgozott valamennyi médiatartalomhoz folyamatosan hozzáférhet, amely adatbázis-hozzáférési mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónapra vonatkozóan legfeljebb 100 %-kal növelhető);
2.6. Napközbeni tematikus médiaszemle – munkanaponként legfeljebb 5 alkalommal (100 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.7. Social media szemle – munkanaponként 1 alkalommal (30 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.8. Különgyűjtés a belföldi média-megjelenések között – havonta 5 témában, amely részeként archív gyűjtéseket kell végezni, legfeljebb 2000. január 1. utáni média-megjelenésekről az országos jelentőségű nyomtatott és online sajtóból, valamint az országos rádiós és televíziós hírműsorokból.
A Belföldi médiafigyelési feladatok teljesítése során a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy rendelkezik a médiafigyelési szolgáltatáshoz szükséges, a szerzői jogok garantálását biztosító felhasználói engedélyekkel a jelentős országos napi- és hetilapok, valamint az országos elérésű rádió- és televízióadók vonatkozásában, de legalább a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság című nyomtatott lapok, illetve az index.hu online médium, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók hírműsorai vonatkozásában.
3. Nemzetközi médiafigyelési feladatok:
3.1. Nemzetközi sajtószemle – munkanaponként 1 alkalommal;
3.2. Tematikus nemzetközi sajtószemle – munkanaponként 1 alkalommal (10 egymástól különböző témakörben, egyenként legfeljebb 5 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
3.3. Nemzetközi hírösszefoglaló – hetente (minden hét első munkanapján) 1 alkalommal, terjedelem: legalább 15.000 karakter;
3.4. Különgyűjtés a nemzetközi média-megjelenésekből – havonta 3 témában.
4. Médiafogyasztás kutatási feladatok:
4.1. Lakossági médiafogyasztási kutatás – havonta 1 alkalommal országos reprezentatív kutatás, 2.000 fő személyes megkérdezésével (CAPI-módszerrel);
4.2. Médiafogyasztási adatelemzés – havonta 1 alkalommal a felnőtt magyar lakosság online oldalak látogatási (havi adatok), tv-nézési (napi adatok), rádióhallgatási (havi adatok) és nyomtatott újságok olvasási (havi adatok) szokásairól készült, életkori csoportokra szegmentált adatbázisból készült elemzés, legalább 3 felhasználó számára.
5. Médiaelemzési feladatok:
5.1. Kvantitatív elemzés a tematikus média-megjelenésekről (belföldi média) – havonta 1 alkalommal (60 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
5.2. Kvalitatív elemzés kiemelt témákról (belföldi média) – havonta 1 alkalommal (10 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
5.3. Kvalitatív elemzés kiemelt témákról (nemzetközi média) – havonta 1 alkalommal (10 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
5.4. Kvantitatív elemzés a Nemzetközi sajtószemléről – havonta 1 alkalommal.
6. Médiahatás-elemzési feladatok:
6.1. Lakossági telefonos médiahatás-kutatás – havonta 4 alkalommal legalább 1000 fő telefonos megkérdezésével (CATI-rendszerrel) végzett kutatás és elemzés;
6.2. Lakossági online médiahatás-kutatás – havonta 1 alkalommal legalább 100 fő online megkérdezésével (CAWI-rendszerrel) végzett kutatás és elemzés azzal, hogy a CAWI adatbázisnak legalább 200.000 fős online panelnek kell lennie;
6.3. Lakossági kvalitatív médiahatás-kutatás – havonta 10 alkalommal, legalább 6-8 fős fókuszcsoportban végzett kutatás és elemzés.
7. Projektmenedzsment feladatok:
A projektmenedzsment tevékenység célja a komplex kormányzati médiamonitor szolgáltatáshoz kapcsolódó megrendelések befogadása, nyilvántartása, a teljesítés folyamatában az átláthatóság és a határidő-betartás biztosítása, az elkészült termékek eljuttatása az ajánlatkérő (megrendelő) részére, valamint az ajánlatkérői (megrendelői) észrevételek, egyéni igények befogadásának, kezelésének és adminisztrálásának biztosítása, valamint ezek teljesítésének megszervezése azzal, hogy a nyertes ajánlattevő által biztosított projektmenedzsment szervezet elérhetőségét az év 365 napjában, 24 órás rendelkezésre állás mellett kell biztosítani.
A Kormány részére végzett tevékenységet megrendelőként az ajánlatkérő rendeli meg, de a tevékenységre vonatkozó igényeket a Miniszterelnökség fogalmazza meg és igazolja a nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) teljesítését.
A szolgáltatással, illetőleg az egyes termékekkel összefüggő részletes elvárásokat az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta.”

A kormány döntése értelmében várhatóan májustól bizonyos krónikus betegségek gyógyszereit – így például a cukorbetegek készítményeit – már nemcsak szakorvos, hanem a háziorvos is felírhatja.