Négymilliárdos megbízás a volt államtitkár cégének
Orbánnak tanácsadója és államtitkára, Vida Ildikónak egyetemi évfolyamtársa volt, Habony Árpádnak üzlettársa a most óriási értékű megbízást elnyert cég tulajdonosa. A Győri Tibor érdekeltségéhez tartozó Nézőpont Kft-t, azzal bízta meg a fejlesztési tárca, hogy 2018 végéig 4,4 milliárd forintért sajtófigyelést végezzen a minisztériumok és több állami szervezet részére.
A Közbeszerzési Hatóság weboldalán ma
hozták nyilvánosságraannak a közbeszerzési megbízásnak a részleteit, mellyel Orbán Viktor korábbi tanácsadójának és jogi ügyekért felelős államtitkárának a cége elképesztően nagy összeghez jut.A megbízás 4,4 milliárd forintról szól, három és fél éves időtartamra. Ez annyit jelent, hogy a fejlesztési minisztérium – a megbízó – napi több, mint 3 millió forintot költ majd mostantól az adófizetők pénzéből ilyen feladatokra, mint médiafigyelés, médiakutatás, hírfigyelés, stb. (A cikk végére odamásoltuk a Közbeszerzési Hatóság oldaláról a feladat részletes leírását.)
A 2010-es választások után pár héttel alapított Médianéző Kft-nek az elmúlt három évben rendszeresen félmilliárd forint feletti éves árbevétele volt. A cégről a hvg.hu
korábban megírta, hogy annak tulajdonosa az idén februártól Győri Tibor kezében lévő Nézőpont Csoport Zrt. , melyet Győri idén februárban vett vissza Mráz Ágoston Sámuel cégvezető-elemzőtől. A lap arra is kitért, hogy a Nézőpontot 2005-ben Europtimus néven alapította Győri és Petykó András, s az igazgatóságának három évig, 2005-2008-ban Habony Árpád is tagja volt, s Győri 2006-tól 2010-ig egyszemélyes tulajdonosa volt a cégnek.Az origo arról írt Győri kapcsán, hogy ő alapította Habonnyal a Lokál című lapot kiadó Modern Média Group Zrt.-t (MMG) .
Az Átlátszó – 2012 őszén -
így fogalmazottGyőri Tibor kapcsán: „2010 óta tanácsadó, 2012 júniusa óta államtitkári rangban ad tanácsot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is az irányítása alá tartozik. Az ELTE jogi karán tanult, Bibó-kollégista, Vida Ildikó évfolyamtársa. 1995-1998 között a B-Reklám Kft. ügyvezetője, ekkor lett a cégben tulajdonos Simicska Lajos. Győri 1995-2003 között a Mahír Zrt. vezérigazgatója; 2006-2010 között a Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Felesége, dr. Győriné dr. Maurer Amália polgári szakos bíró a Fővárosi Ítélőtáblán, és tagja volt annak a tanácsnak, amelyik jogerős ítéletet hozott a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. által az Élet és Irodalom hetilap szerkesztősége ellen indított sajtó-helyreigazítási perben. Sajtóhírek szerint Győri feladata volt 2006-tól az önkormányzatok gazdálkodásának felügyelete, illetve olyan elszámoltatási ügyek figyelemmel követése, amelyek vizsgálata fideszes érintettséget tárt volna fel.”A jelenleg mindössze egy bejelentett dolgozóval rendelkező Médianéző már korábban is végezhette nettó 1,327 milliárd forintért (bruttó 1,684 milliárd forint) a kormányzati médiafigyelést 2011. december 8-tól 2015. március 31-ig – írta
meg a Napi.hu. A cég akkor egyedüli ajánlattevőként nyerte meg az NFM pályázatát.A Közbeszerzési Hatóság weboldalán közzétett adatok szerint erre költi a kormány a 4,4 milliárd forintunkat:
„Vállalkozási szerződés – közvetlenül a Kormány tevékenységét, illetőleg a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring, belföldi hírfigyelés, belföldi médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat) nyújtása, valamint a szolgáltatás során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok elvégzése tárgyában, a következő fő mennyiségekben.
1. Belföldi hírfigyelési feladatok:
1.1. Reggeli sajtószemle – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem: legalább 30.000 karakter;
1.2. Reggeli hírösszefoglaló – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem: legalább 12.000 karakter;
1.3. Napközbeni hírösszefoglaló – munkanaponként 3 alkalommal, terjedelem: legalább 5.000 karakter;
1.4. Esti belpolitikai hírösszefoglaló – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem: legalább 8.000 karakter;
1.5. Szünnapi reggeli hírösszefoglaló – minden szombati napon 1 alkalommal, terjedelem: legalább 8.000 karakter;
1.6. Angol nyelvű reggeli hírösszefoglaló – munkanaponként 1 alkalommal, terjedelem legalább 8.000 karakter;
1.7. Angol és német nyelvű heti hírösszefoglaló – hetente (minden hét első munkanapján) 1 alkalommal, terjedelem: nyelvenként legalább 10.000 karakter.
2. Belföldi médiafigyelési feladatok:
2.1. Tartalomjegyzék hírműsorokból – munkanaponként 3 alkalommal;
2.2. Reggeli tematikus médiaszemle – munkanaponként 1 alkalommal (120 egymástól különböző témakörben, egyenként legfeljebb 5 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.3. Szünnapi reggeli tematikus médiaszemle – minden szombati napon 1 alkalommal (20 egymástól különböző témakörben, egyenként legfeljebb 5 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.4. Önkiszolgáló tematikus médiaszemle – munkanaponként 1 alkalommal (30 egymástól különböző témakörben, egyenként 1 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.5. Szabadszavas kereső – nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) által biztosított legalább 3 darab adatbázis-hozzáférés, amelyen keresztül az ajánlatkérő (megrendelő) a nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) által feldolgozott valamennyi médiatartalomhoz folyamatosan hozzáférhet, amely adatbázis-hozzáférési mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónapra vonatkozóan legfeljebb 100 %-kal növelhető);
2.6. Napközbeni tematikus médiaszemle – munkanaponként legfeljebb 5 alkalommal (100 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.7. Social media szemle – munkanaponként 1 alkalommal (30 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint legfeljebb havonta 100 %-kal növelhető);
2.8. Különgyűjtés a belföldi média-megjelenések között – havonta 5 témában, amely részeként archív gyűjtéseket kell végezni, legfeljebb 2000. január 1. utáni média-megjelenésekről az országos jelentőségű nyomtatott és online sajtóból, valamint az országos rádiós és televíziós hírműsorokból.
A Belföldi médiafigyelési feladatok teljesítése során a nyertes ajánlattevőnek garantálnia kell, hogy rendelkezik a médiafigyelési szolgáltatáshoz szükséges, a szerzői jogok garantálását biztosító felhasználói engedélyekkel a jelentős országos napi- és hetilapok, valamint az országos elérésű rádió- és televízióadók vonatkozásában, de legalább a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság című nyomtatott lapok, illetve az index.hu online médium, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók hírműsorai vonatkozásában.
3. Nemzetközi médiafigyelési feladatok:
3.1. Nemzetközi sajtószemle – munkanaponként 1 alkalommal;
3.2. Tematikus nemzetközi sajtószemle – munkanaponként 1 alkalommal (10 egymástól különböző témakörben, egyenként legfeljebb 5 felhasználóra vonatkozó engedéllyel, amely témaszám mennyisége a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
3.3. Nemzetközi hírösszefoglaló – hetente (minden hét első munkanapján) 1 alkalommal, terjedelem: legalább 15.000 karakter;
3.4. Különgyűjtés a nemzetközi média-megjelenésekből – havonta 3 témában.
4. Médiafogyasztás kutatási feladatok:
4.1. Lakossági médiafogyasztási kutatás – havonta 1 alkalommal országos reprezentatív kutatás, 2.000 fő személyes megkérdezésével (CAPI-módszerrel);
4.2. Médiafogyasztási adatelemzés – havonta 1 alkalommal a felnőtt magyar lakosság online oldalak látogatási (havi adatok), tv-nézési (napi adatok), rádióhallgatási (havi adatok) és nyomtatott újságok olvasási (havi adatok) szokásairól készült, életkori csoportokra szegmentált adatbázisból készült elemzés, legalább 3 felhasználó számára.
5. Médiaelemzési feladatok:
5.1. Kvantitatív elemzés a tematikus média-megjelenésekről (belföldi média) – havonta 1 alkalommal (60 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
5.2. Kvalitatív elemzés kiemelt témákról (belföldi média) – havonta 1 alkalommal (10 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
5.3. Kvalitatív elemzés kiemelt témákról (nemzetközi média) – havonta 1 alkalommal (10 egymástól különböző témakörben, amely témaszám mennyiség a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint az adott hónap tekintetében legfeljebb 100 %-kal növelhető);
5.4. Kvantitatív elemzés a Nemzetközi sajtószemléről – havonta 1 alkalommal.
6. Médiahatás-elemzési feladatok:
6.1. Lakossági telefonos médiahatás-kutatás – havonta 4 alkalommal legalább 1000 fő telefonos megkérdezésével (CATI-rendszerrel) végzett kutatás és elemzés;
6.2. Lakossági online médiahatás-kutatás – havonta 1 alkalommal legalább 100 fő online megkérdezésével (CAWI-rendszerrel) végzett kutatás és elemzés azzal, hogy a CAWI adatbázisnak legalább 200.000 fős online panelnek kell lennie;
6.3. Lakossági kvalitatív médiahatás-kutatás – havonta 10 alkalommal, legalább 6-8 fős fókuszcsoportban végzett kutatás és elemzés.
7. Projektmenedzsment feladatok:
A projektmenedzsment tevékenység célja a komplex kormányzati médiamonitor szolgáltatáshoz kapcsolódó megrendelések befogadása, nyilvántartása, a teljesítés folyamatában az átláthatóság és a határidő-betartás biztosítása, az elkészült termékek eljuttatása az ajánlatkérő (megrendelő) részére, valamint az ajánlatkérői (megrendelői) észrevételek, egyéni igények befogadásának, kezelésének és adminisztrálásának biztosítása, valamint ezek teljesítésének megszervezése azzal, hogy a nyertes ajánlattevő által biztosított projektmenedzsment szervezet elérhetőségét az év 365 napjában, 24 órás rendelkezésre állás mellett kell biztosítani.
A Kormány részére végzett tevékenységet megrendelőként az ajánlatkérő rendeli meg, de a tevékenységre vonatkozó igényeket a Miniszterelnökség fogalmazza meg és igazolja a nyertes ajánlattevő (szerződést teljesítő vállalkozó) teljesítését.
A szolgáltatással, illetőleg az egyes termékekkel összefüggő részletes elvárásokat az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta.”